Az egyenlítői öv az északi és déli szélességének 10. foka között helyezkedik el. Az évi középhőmérséklet 25-27 oC, az évi csapadékmennyiség 2-3 000 mm. Az évi közepes hőingás kicsi, 2-3 oC, a napi hőingás 8-12 oC is lehet. Az egyenlítői övet egyetlen forró, fülledt, csapadékos évszak jellemzi. A napi időjárás meglehetősen szabályosan alakul, a délelőtti felmelegedés következtében meginduló felszálló légáramlás miatt már délelőtt megindul a felhőképződés, és a kora délutáni órákban elered az eső. Az egyenlítői öv jellemző talaja az erősen kilúgozott podzolos vörösföld. Jellemző növényzete a több lombkoronaszintű trópusi esőerdő, amely a világ fajokban leggazdagabb ökoszisztémája.

A forró égöv egyenlítői és térítői öve között elhelyezkedő éghajlati öv az északi és déli szélesség 10-20 foka között húzódik. Két évszak jellemzi, a felhőborítottság miatt hűvösebb, csapadékos nyár (esősévszak) és a száraz tél (szárazévszak). Évi középhőmérséklete 23-27 oC fok. Az esős évszak hossza a térítők felé 9-10 hónapról 2-3 hónapra, a csapadék mennyisége évi 1500 mm-ről 300 mm-re csökken. A csapadék mennyisége és a természetes növénytakaró szerint három területet különböztetnek meg: 1. nedves szavanna, 2. száraz szavanna, 3. tüskés szavanna.

Az Egyenlítő két oldalán az északi és déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. A forró övezet évi középhőmérséklete mindenhol meghaladja a 20 oC-ot. A csapadékeloszlást a passzát szelek leszálló, illetve felemelkedő ágai határozzák meg. A csapadékeloszlás alapján három övet különböztetünk meg a forró övezeten belül: 1. egyenlítői öv, 2. átmeneti öv, 3. térítői öv.

A térítők földrajzi magasságában kialakult éghajlati öv. Leszálló légáramlás és emiatt extrém száraz éghajlat jellemzi. Az évi csapadékmennyiség 100-200 mm, az évi középhőmérséklet 20-28 oC. A nappali erős besugárzást a derült éjszaka folyamán erős kisugárzás követi, ezért a térítői övben a napi hőingás magas (25-30 oC). A térítői övben sivatagos, félsivatagos területek alakulnak ki.

A térítők környezetében a trópusi sivatagi övben, továbbá a mérsékelt övi sivatagi éghajlaton képződő talajtípus. A legtípusosabb változata a szerozjom, amelynek a humusz tartalma igen alacsony (1-3 %), általában három szintből áll, amelyből az A szint 20-30 cm méteres, szürke szinű, a B szint metamorf agyagos, poliáderes szerkezettel, míg a C szint löszös alapkőzet gipszkristályokkal.