A természetben elemi állapotban előforduló kémiai elemek ásványtani összefoglaló neve.

A földkéreg leggyakoribb ásványainak gyűjtőneve. Általában nagy keménységű nagy formakincsű ásványok tartoznak ide: kvarc, földpátok, csillám stb. Alaki sokféleségüket a SiO4 molekulák többféle kapcsolódási lehetősége eredményezi.

Elektromos töltéssel rendelkező atom, vagy molekula. A negatív töltésű anion elektrontöbblettel, a pozitív töltésű kation elektronhiánnyal jellemezhető.

Átalakult kőzet, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságai nagy nyomás vagy magas hőmérséklet hatására megváltozik, és új kőzettípus alakul ki.

Olyan kőzetek, amelyek különböző eredetű üledékek lerakódása és kőzetté válása során alakultak ki. Az egyre felhalmozódó üledék alsó rétegei a felsőbb rétegek egyre növekvő nyomása miatt összetömörödnek, összecementálódnak. Az üledékes kőzetek keletkezésében a hő nem játszik szerepet, kialakulásuk alapján három csoportba sorolhatók: 1. törmelékes üledékes kőzet, 2. vegyi üledékes kőzet, 3. szerves eredetű üledékes kőzet. Az üledékes kőzetek csoportjába laza üledékek is tartozhatnak, pl.: iszap, homok, agyag stb.)

A szénsav sói, ásvány és kőzetalkotó vegyületeket alkotnak, pl.: mészkő (kalcium-karbonát), dolomit (magnézium-karbonát)

A halogénsókat magában foglaló ásványrendszertani csoport. Két csoportra osztható: 1. egyszerű halogenidek, pl.: kősó, 2. összetett halogenidek.

Az oxigénnel egyesülő molekulák gyűjtőneve.

Képlete: CaCO3. Színtelen, fehér, szürke, sárga és más színű, 3-as keménységű, kagylós törésű karbonát ásvány. Fő kőzetalkotó ásvány mészkövekben, márványokban, írókrétákban; gyakori cementásvány törmelékes üledékes kőzetekben; meddő ásvány hidrotermás telérekben; alkáli és bázisos magmás kőzetekben (pl. karbonatitok fő ásványa lehet); a barlangi képződmények (pl. cseppkövek) gyakori alkotója.

Képlete: SiO2. Üveg fényű, áttetsző, 7-es keménységű, kagylós törésű, üveg fényű ásvány. A földkéreg egyik leggyakoribb ásványa. Különböző megjelenési formáit (morfológiai és színváltozatait) változatnevekkel látták el. Pl. hegyikristály (színtelen), citrin (sárga), ametiszt (lila), füstkvarc (füstbarna), morion (fekete), kalcedon (kriptokristályos), achát (kriptokristályos, sávos) stb.

NaCl. Önmagában színtelen, de szennyeződésektől halvány színezetű, főként kocka alakú, kristályos vagy földes formában előforduló üledékes ásvány. Keménysége: 2.

Képlete: Fe2O3. Acélszürke színű, aggregátumokban vörös, 5-6 keménységű, egyenetlen, félig kagylós törésű oxid ásvány. Járulékos ásvány savanyú és intermedier magmás kőzetekben; vulkáni kőzetekben szublimációs termék.

A folyékony magam kihűlésével és megszilárdulásával keletkező kőzet. A magmás kőzeteket többféleképpen csoportosíthatók: kiömlési vagy mélységi magmás kőzetek, illetve kémhatás szerint savanyú, semleges, bázikus.

A foszforsavak sóinak gyűjtőneve, az élőlények számára nélkülözhetetlen elemek. A legjelentősebb foszfáttartalmú ásvány az apatit.