A Földet és környezetét (pl. Föld és a Naprendszer viszonya, Föld belső szerkezete, tektonika, oceanográfia stb.) fizikai (esetenként kémiai) módszerekkel vizsgáló természettudomány-ág. Két fő ága: általános, illetve alkalmazott geofizika (ezen belül környezeti geofizika).

A földkéreg teljes és a földköpeny felső szilárd része alkotja. Vastagsága a szárazföldek alatt 70-100 km, az óceánok alatt 50 km.

A Föld ellipszis alakú keringési pályája, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap. A földpálya excentricitásának értéke: 0,0176. Emiatt a Föld - Nap távolság évente 5 millió km-t ingadozik. A földpálya Nap közeli pontja a perihélium, itt XII. 22-én tartózkodik a Föld, míg a Naptól legtávolabbi pont az afélium, melyet bolygónk VI. 22-én ér el.

A Föld elméleti alakja, a gravitációs erő azon szintfelülete, amely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe. A geoidfelület a nehézségi erőtér nívófelülete, amely minden pontjában merőleges a pontra állított függőleges irányra, és egy, a közepes tengerszint magasságban kijelölt ponton halad át. A függőleges irány azonban a tömegeloszlástól függ, és a tömeg szabálytalan eloszlást mutat, ezért a geoid felülete nem szabályos, hanem - (geometriailag) szabálytalanul - gyengén hullámos.

Egy égitest keringési pályasíkja és forgástengelye által bezárt szög

A Föld vízburka. A Földön előforduló, természetes eredetű különböző halmazállapotú vizeket magába foglaló geoszféra.

A légkör fizikai és kémiai jellemzői hosszú távú (több évtizedre kiterjedő) változásainak folyamataival foglalkozó tudományág.

a vizek földrajzi sajátosságait kutató tudományág, a természetföldrajz része

A földköpeny litoszféra alatt elhelyezkedő izzó, viszonylag képlékeny, lágy része, amelyen a kőzetlemezek úsznak. Az asztenoszféra kb. 250 km-es mélységig tart.

A kőzetburok (litoszféra) önálló, állandóan mozgásban lévő nagy egységei. A litoszféra ma 6 nagyobb és több kisebb kőzetlemezre tagolódik: 1. Afrikai-lemez, 2. Eurázsiai-lemez, 3. Észak-Amerikai-lemez, 4. Dél-amerikai-lemez, 5. Pacifikus-lemez, 6. Indoausztráliai-lemez, a kisebbek: Arab-lemez, Nazca-lemez, Fülöp-lemez, Karibi-lemez stb.

Földtan. A Föld belső szerkezetét, azon belül is leginkább a litoszféra történetét, felépítését, folyamatait vizsgáló tudomány.

Teljes angol neve: National Oceanic and Atmospheric Administration. Nemzeti Óceán és Légkör Megfigyelő Intézet. Az amerikai kereskedelmi minisztérium keretei között működő kutatóintézet, amely elsősorban az óceánt és a légkört vizsgálja. Éghajlati, időjárási, vízállási előrejelzéseket közöl a saját mélytengeri hangfigyelő rendszerei, önálló meteorológiai műholdjai, továbbá más csúcstechnikák alkalmazásával nyert adatok alapján, és egyúttal tevékeny részt vesz a környezet monitorozásában.

Amerikai műholdtípus, a földfelszínről akár 30 m-es felbontású képeket is képes készíteni. 1972 és 2000 között hét LANDSAT műholdat lőttek fel.

Olyan térkép, amelynek méretaránya 1:200 000 felett van.

Meteorológiai megfigyelések céljából, továbbá a Föld felszíne jellemzőinek vizsgálatára felbocsátott berendezés.

Olyan tenger, melynek mélysége meghaladja a 800 métert.

A térképi tájékozódás alapjául szolgáló koordinátarendszer.

Olyan térképek, amelyek méretaránya 1:10 000 – 1:200 000 között van.

Valamilyen érzékelő eszköz, leggyakrabban optikai berendezésekre jellemző mennyiség. Az a legkisebb szögtávolság, aminél közelebbi pontok már nem különböztethetők meg egymástól. Az emberi szem felbontóképessége pl. 1´ (szögperc). Ez azt jelenti, hogy ha két pontból a szemünkbe érkező fénysugarak által bezárt szög egy szögpercnél nagyobb, akkor a két pontot különálló pontként érzékeljük, ha viszont a két pont távolsága olyan kicsi, hogy a szemünkbe érkező fénysugarak által bezárt szög egy szögpercnél kisebb, akkor a két pontot már egynek látjuk, tehát szemünk felbontóképessége már nem elegendő a két pont megkülönböztetéséhez.

Olyan térkép, amelynek méretaránya 1:500–1:10 000 között van.

A földfelszín szintkülönbségeinek (grafikus) térképi ábrázolása. Többféleképpen történhet: szintvonalas térkép, magassági szinteknek megfelelő színezés, domborzatárnyékolás stb..

Bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek területi leoszlását, mennyiségi, minőségi sajátosságait bemutató térképek, pl.: éghajlati térképek, a népesség területi eloszlását bemutató térképek.

A térkép méretarányának megfelelő km távolságok ábrája, amely a leggyakrabban a jelmagyarázat mellett található. Segítségével a térképi távolságok gyorsabban meghatározhatók.

A földkéreg leggyakoribb ásványainak gyűjtőneve. Általában nagy keménységű nagy formakincsű ásványok tartoznak ide: kvarc, földpátok, csillám stb. Alaki sokféleségüket a SiO4 molekulák többféle kapcsolódási lehetősége eredményezi.

1. Természetes úton, a sivatagokban kialakuló, rozettás gipszkristály. Az intenzíven elpárolgó vízből kiváló gipszkristályok laposak, alakjuk virágszirmokra emlékeztet. A keletkezés során gyakran a sivatag sárga homokszemcséit is magukba zárják, ezért színük jellegzetes sárgás-barnás. 2. A tárnicsvirágúak rendjébe és a meténgfélék családjába tartozó kétszikű, évelő növény, őshazája Afrika és a szubtrópusi éghajlatú területeken fordul elő elsősorban. Fásszárú, örökzöld, a virágzata bogas, virága fehér, piros széllel. Minden része mérgező.

A szénsav sói, ásvány és kőzetalkotó vegyületeket alkotnak, pl.: mészkő (kalcium-karbonát), dolomit (magnézium-karbonát)

A kén más elemekkel alkotott vegyületeinek egy csoportja. A kén-hidrogén (H2S) sói. A természetben előforduló legfontosabb szulfid a kénsav gyártás egyik alapanyaga a pirit (vas-szulfid FeS2).

A felszín alatt keletkezett kőzetolvadék.

A folyékony magam kihűlésével és megszilárdulásával keletkező kőzet. A magmás kőzeteket többféleképpen csoportosíthatók: kiömlési vagy mélységi magmás kőzetek, illetve kémhatás szerint savanyú, semleges, bázikus.

Átalakult kőzet, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságai nagy nyomás vagy magas hőmérséklet hatására megváltozik, és új kőzettípus alakul ki.

A természetben elemi állapotban előforduló kémiai elemek ásványtani összefoglaló neve.

Tengerből kivált sóanyag, telepeket alkotó, kőzetalkotó ásvány. Másodlagos képződéssel ott jön létre, ahol a szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van. Monoklin prizmás rétegrács szerkezetű. Kristályai leggyakrabban táblásak, prizmásak vagy tű alakúak, gyakran ikerkristályok. Üvegfényű áttetsző, színtelen sárgás vagy fehéres árnyalatú.

Képlete: Fe2O3. Acélszürke színű, aggregátumokban vörös, 5-6 keménységű, egyenetlen, félig kagylós törésű oxid ásvány. Járulékos ásvány savanyú és intermedier magmás kőzetekben; vulkáni kőzetekben szublimációs termék.

Képlete: CaCO3. Színtelen, fehér, szürke, sárga és más színű, 3-as keménységű, kagylós törésű karbonát ásvány. Fő kőzetalkotó ásvány mészkövekben, márványokban, írókrétákban; gyakori cementásvány törmelékes üledékes kőzetekben; meddő ásvány hidrotermás telérekben; alkáli és bázisos magmás kőzetekben (pl. karbonatitok fő ásványa lehet); a barlangi képződmények (pl. cseppkövek) gyakori alkotója.