A földkéreg gazdaságilag hasznosítható anyagait ásványkincseknek nevezzük. Az emberiség számára az egyik legfontosabb természeti erőforrást jelentik. Az ásványkincsek egy része közvetlenül a magma anyagaiból származik, másik részük üledékes eredetű.
Üledékes ércek képződése
Az ércek olyan ásványkincsek, amelyekből fémeket nyerhetünk.
A mállás során a kőzetek ércanyaga a vízben feloldódhat és oldatban vándorol a tengerek, tavak felé. A tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóké, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik és a torkolat környékén leülepedik. A folyamatot a tengervízben élő baktériumok is elősegíthetik. Így keletkeztek a Föld nagy üledékes vas-, mangán-, réz- és cinkérctelepei. (Helyenként hasonló módon kéntelepek is születhetnek.)
Az üledékes vasércek legelterjedtebb típusai az ún. sávos vasércek, amelyek a Föld vasérc-készletének kb. a felét teszik ki. Több száz méter vastag rétegösszletek, ahol a vas ásványai vékony lemezeket alkotnak az ugyancsak lemezes tűzkőben. Képződésük mintegy 2,5-1,8 milliárd éve zajlott, ma már nem keletkeznek. Hozzánk legközelebbi nagy előfordulásuk Ukrajnában, Krivoj Rog környékén van.
A hazánkban is nagy tömegben fellelhető bauxit az alumínium érce. A bauxit kemény, általában vörös színű agyag benyomását kelti. Trópusi éghajlatú területeken képződik különféle kőzetek elmállása során. Két típusa a lateritbauxit és a karsztbauxit.
A Föld bauxitkészletének zöme lateritbauxit. A trópusi övezetben, az alatta levő magmás vagy metamorf kőzetek elmállásával keletkezett. Könnyen, külszíni fejtésekkel bányászható, mivel kivétel nélkül a felszínen, vagy vékony talajréteg alatt található.
A karsztbauxit mészkő- vagy dolomitfelszínek mélyedéseiben fordul elő. E mélyedésekben a mészkő, illetve a dolomit elmállásából származó vörös agyag rakódott le, amelyhez más területekről szállított málladék keveredett. Az felhalmozódó és összekeveredő anyagokból a mainál melegebb éghajlaton bauxit képződött. Európa – így Magyarország – bauxittelepei így alakultak ki. Rendszerint vastag fedőréteg borítja őket, csak ott kerülnek a felszínre, ahol az erózió lepusztította a fedőrétegeket.