Tananyag választó:
A vulkáni tevékenység
Jegyzet szerkesztése:
Vulkáni formakincs
Eszköztár:

Mélységi formák

A kéregben mélyen megrekedt magmatömegek hatalmas kőzettömbökké (batolit, pluton) merevednek. A m A vulkáni formakincs A vulkáni formakincs élyben frissen megrekedt, még izzó kőzettömbökből a környező kőzetek repedéseibe az olvadék egy része könnyen behatol, és ott kőzetágakká (telérekké) szilárdul.
A felszín közelébe nyomult magmatömegek a kéreg felső kőzetrétegeit fölboltozzák, és a boltozat alatt terjedelmes kőzetlencsékké (lakkolit) dermednek. Mivel a felszín szomszédságában a magma hűlése gyorsabb, ásványkristályai csupán apró szemcsékké nőhetnek. A magmalencsék – a magmatömbökkel ellentétben – a felszín alakját már keletkezésükkor megváltoztatják. Vékony fedőrétegük hamar lepusztul, a kiömlési kőzetekhez hasonló kőzeteik könnyen felszínre kerülnek. Ilyen kihámozott magmalencse hazánkban a Salgótarján közelében magasodó Karancs andezitkúpja is.

A vulkánok felépítése

A lávaömlés helyének nagysága és alakja alapján hasadék- és kürtős tűzhányót különböztetünk meg.
Az alábukási övezetekre jellemző kürtős tűzhányók lávája kisebb, csaknem kör alakú területen jut felszínre. E kör alakú terület a kürtő vagy lávacsatorna, amely a magmakamra és a felszín közötti összeköttetést biztosítja. A kürtő tetején található a tűzhányó krátere. A kürtős tűzhányók kitöré se gáz-, gőz-, törmelék- és hamuszórással indul. A törmelék az áttört kéreg anyagaiból származik. A lehulló törmelék és a cafatokban kiszórt vulkáni anyag különleges szövetű, ún. vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzeteket hoz létre.
A hamu- és törmelékszórást általában lávaömlés követi. A működés lanyhulását és közelgő megszűnését újabb hamuszórás jelzi. A szétszórt és kiömlött anyagok a kürtő körül egymásra halmozódnak, és – főleg, ha a kitörés többször is megismétlődik – a törmelék-, hamu- és lávarétegekből tűzhányókúp épül. Az ilyen felépítésű tűzhányót rétegvulkánnak nevezzük.
Hasadékvulkán Hasadékvulkán