A Föld kőzetlemezei
A kőzetburok hét nagyobb és több kisebb darabra tagolódik. Ezeket a darabokat kőzetlemezeknek nevezzük.
A Föld hét nagy kőzetlemeze a következő:
– Eurázsiai-kőzetlemez
– Csendes-óceáni- (vagy Pacifikus-) kőzetlemez
– Észak-amerikai-kőzetlemez
– Dél-amerikai-kőzetlemez
– Indo-ausztráliai-kőzetlemez
– Afrikai-kőzetlemez
– Antarktiszi-kőzetlemez
A Pacifikus-kőzetlemez csak óceánt hordoz, általában azonban kontinens és óceán is található egy kőzetlemezen: pl. az Észak-amerikai-kőzetlemez hordozza Észak-Amerikát és az Atlanti-óceán északnyugati medencéjét.
A kisebb kőzetlemezek közül említésre méltó a Nazca-, a Karibi-, a Cocos-, az Arab- és a Fülöp-kőzetlemez. Ezeken kívül számtalan ún. mikrolemez határolható el a Föld felszínén.
A Föld kőzetlemezeinek határai és a lemezek mozgása
Az egyes kőzetlemezeket rendszerint az óceáni hátságok és a mélytengeri árkok határolják el egymástól. Az óceáni hátságok 2-4000 m magas víz alatti hegyvonulatok (pl. Atlanti-hátság). A mélytengeri árkok átlagos szélessége 100 km, mélységük 5-11 km. A mélytengeri árkokkal övezett kontinensek partjain magas, főképpen vulkáni láncolatokból álló hegységek húzódnak (pl.: Peru–chilei-árok, illetve az Andok).
Egyes kőzetlemezek határait nem hátságok vagy árkok jelölik ki. Az is előfordul, hogy két kőzetlemez határán magas, főleg üledékes kőzetekből álló fiatal gyűrthegységek helyezkednek el (pl. az Afrikai- és az Eurázsiai-kőzetlemez esetében).
A kőzetlemezek nem mozdulatlanok, hanem különféle mozgásokat végeznek: egymáshoz közelednek, egymástól távolodnak, illetve egymás mellett elcsúsznak.