Tananyag választó:
A Föld vízkészletének jellemzői
Jegyzet szerkesztése:
A vízkészlet eredete és megoszlása és körforgása
Eszköztár:

A földi vízkészlet

A víz (H2O) az egyik legfontosabb anyag a Földön. Az élethez is nélkülözhetetlen. Mai ismereteink szerint folyékony halmazállapotban csak bolygónkon fordul elő a Naprendszerben.
A földi vízkészlet bolygónk belső anyagainak kipárolgása, kigázosodása révén keletkezett, amikor a Föld anyagának egy része átmenetileg olvadt állapotba került. Az őslégkörből lecsapódva felgyűlt a földfelszín mélyedéseiben és ott folyékony halmazállapotban tartósan megmaradt. Ez azért vált lehetővé, mert a Föld Naptól való távolsága megfelelő felszíni hőmérsékletszintet biztosít, így a vízkészlet nem jutott a megfagyás vagy a teljes elpárolgás sorsára, mint bolygószomszédainkon, a Marson, illetve a Vénuszon.
A Föld vízkészletén alapvetően két dolgot érthetünk. Amennyiben a kőzetburok kémiailag kötött vizét is a vízkincs részének tekintjük, megközelítő pontossággal sem tudjuk megbecsülni bolygónk teljes vízkészletét. A becslések szerint a litoszférában rejlő víz a felszíni vízkészlet 15-50%-a lehet.
A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő:
– óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %;
– magashegységi és sarkvidéki jégkészletek: 2 %;
– a felszín alatt -4000 méterig előforduló szabad vizek (talajvíz, rétegvíz stb.): 0,58 %;
– folyók, tavak, légkör, élőlények: 0,02 %.
Látható, hogy a földi vízkészlet döntő többsége a világtengerben hullámzik. A Föld édesvízkészletének 90%-a a hó- és jégtakarókban van.

Hágó
Hágó
Vízburok
Vízburok

A víz körforgása

A földrajzi burokban a víz háromféle halmazállapotban van jelen: szilárd jég, folyékony víz és légnemű pára (vízgőz) formájában. Az egyes halmazállapotok gyakran átmennek egymásba. Az átalakulásokhoz a napsugárzás szolgáltatja a fő energiát, ezen alapszik a víz állandó körforgása a természetben.
A napsugárzás hatására felmelegedő vízfelszínek párolognak. Rengeteg vizet párologtat el a növényzet is. A légkörbe kerülő víz vízgőz formájában van jelen. A levegő feláramlása és lehűlése miatt a vízgőz egy része kicsapódik és felhők képződnek. A felhőkből csapadék hull, a világtengerre és a kontinensekre egyaránt. A szárazföldekre kerülő csapadékvizet nagyrészt felszíni vízfolyások szállítják vissza a tengerbe (lefolyás), de egy része újra elpárolog.
A kőzetekben kémiailag kötött víz gyakorlatilag nem vesz részt a víz körforgásában. Csak akkor szabadul meg a kőzetek fogságából, ha azok elmállanak, illetve a köpenybe süllyedve kiizzadják magukból.