Olyan tómedencék, amelyeket a jég felszínalakító munkája hozott létre. Ilyen tómedencék a szárazföldi jégtakaró egykori területén valamint a hegységekben a gleccserek nyomában alakul ki.

A hegységekben a gleccserek által kialakított völgyekben a jég elolvadása után kialakuló tó.

A tavak geológiai szempontból rövid életű képződmények. Pusztulásukat többféle folyamat eredményezheti: 1. a tóba beömlő folyók hordalékukkal feltölthetik, 2. egy tó pusztulásához vezethet a növények túlszaporodása, ezt a folyamatot eutrofizációnak nevezik, a növények általi feltöltődés fokozatai: fertő, mocsár, láp.

Erdélyi (Románia) tó, amely egy egykori vulkáni kráterben jött létre.

Egy hegyomlás elzárt folyóvölgyben a folyó vize felduzzadásával keletkező tó típus (Pl. az erdélyi Gyilkos-kő leomlása révén jött létre a Gyilkos-tó 1837-ben, illetve a Szarezszkoje-tó 1911-ben).

Az erősen kanyargó folyók túlfejlett kanyarulatai lefűződésével létrejövő tó.

Inaktív vulkáni kráterekben, a csapadékvíz felhalmozódása révén kialakult állóvíz típus. Többnyire mélyek, kerekded formájúak és általában kis méretűek. Magyarországhoz közeli jellemző példája az erdélyi Szent Anna-tó.

Az utolsó jégkorszakban képződött, végmoréna sánccal elzárt fjordos tó Észak-Olaszországban az Alpok és a Pó-síkság között. Olaszország legnagyobb tava, igen népszerű úti cél. Olaszul: Lago di Garda.

A tóképződés egyek lehetséges módja. Ilyenkor általában hegyomlás gátol elegy patak vagy folyóvölgyet, ami vízfolyás felduzzasztásához, ezáltal tó kialakulásához vezet. A leggyakrabban idézett példája az erdélyi Gyilkos-tó.

Azok a tómedencék, amelyeket a külső erők alakítanak ki, pl.: a szél vagy a jég által kialakított tómedencék.

A föld belső erőinek felszínalakító tevékenysége következtében kialakult negatív formák, amelyekben a víz felhalmozódásával tó alakul ki. Ilyen tómedence például az árkos süllyedékekben kialakuló tómedence, pl.: a Balaton árka.

A gleccser végén felhalmozódó üledékek által elgátolt tavak.

Közép-ázsiai sóstó, mely 50 évvel ezelőtt még a világ negyedik legnagyobb területű tava volt. Azóta területe folyamatosan zsugorodik, mivel az őt tápláló Szír-Darja és Amu-Darja folyók vizével gyapotot öntöznek évtizedek óta. 2010-re a tó gyakorlatilag kiszáradt. Mivel a kiszáradás mellett jelentős szennyezés is érte (növényvédő szerek, vegyi fegyver kísérletek), ezért történetét sokan a Föld egyik legnagyobb környezetei katasztrófájának tartják.

Olyan közepes vagy nagy kiterjedésű állóvíz, amely sekély területének több mint 1/3-án dús lápi, mocsári vegetációval borított, de emellett nyílt vizes foltokat, és hínáras részeket is tartalmaz.

A pillanatnyi vízállásnak a vízjáték (a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége) százalékában kifejezett értéke.

A szomszédos vízgyűjtő területeket elválasztó kiemelkedés.

A folyómeder keresztmetszetén egységnyi idő (általában egy másodperc) alatt átfolyó víz mennyisége általában m3/másodpercben kifejezve.

A világóceán részóceánjainak vízgyűjtőterületét határoló vízválasztók.

A hegységből kilépő folyók munkavégző képessége lecsökken, hordalékukat lerakják, egyenes irányú mozgásukból kizökkentve a víz tehetetlensége következtében a centrifugális erő hatására kanyarogni kezdenek. A folyó sodrása a kanyarok külső ívénél a legerősebb, itt pusztító munkát végeznek, alámossák a partot. A kanyarok belső ívénél, ahol a sodrás gyengébb, hordalékukat lerakva kavics illetve homokpadokat építenek. A folyókanyarulatokat meandernek nevezik. A kanyarulatok túlfejlődésével a víz a kanyarulat nyakát átvágva azt lefűzheti, ekkor a folyótól elzárt morotva tó alakul ki.

Egy folyó vízgyűjtő területére eső vízfolyások összessége.

A talaj legfelső vízzáró rétege fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti teret teljesen kitöltő víz. A talajvíz a csapadékvízből és a felszíni vizek leszivárgásából áll össze.

A talaj legfelső vízzáró rétege fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő víz.

A mészkő vagy dolomit repedéshálózatába kerülő csapadékvízből kialakuló víz, amely oldó hatásával a karsztos formakincs kialakulásában kulcsszerepet játszik

A felszíni környezet évi középhőmérsékletét meghaladó hőmérsékletű víz.