A szénsav sói, ásvány és kőzetalkotó vegyületeket alkotnak, pl.: mészkő (kalcium-karbonát), dolomit (magnézium-karbonát)

Lapos partoknál a parthoz közelítő hullámban körmozgást végző vízrészecskék a tengerfenékbe ütköznek, ezért a hullám összeomlik, és tajtékozva jellegzetes morajló hangot hallatva fut ki a partra.

Az állóvizek (óceánok, tengerek, tavak, víztározók) hullámmozgása által kifejtett felszínalakító tevékenység.

Az állóvizek hullámmozgása által kialakított barlang.

Az állóvizek partjaival párhuzamosan kialakuló, a víz szintje fölé érő hordalékgát. Az állóvizek hullámmozgása által végzett építő munka eredménye.

A tengervíz, elsősorban a hullámzás pusztító munkája (abrázió) eredményeként létrejövő mélyedés a partfalban az apály és dagályszint között. Az abrázió előrehaladtával a felette elhelyezkedő kőzettömeg leomlik, aminek következtében a partvonal "hátrál".

A magas partok formakincsét leginkább a tenger romboló munkája alakítja ki. Az így létrehozott formákat abráziós formáknak nevezzük: abráziós kapu, abráziós torony, abráziós fülke, abráziós barlang, abráziós terasz.

A hullámzás által kifejtett nyomás. A szikláknak ütköző hullám megnöveli a kőzetrepedésekben lévő levegő nyomását, amely szétrepesztheti a kőzeteket.

Olyan tengeráramlások, amelyek környezetükhöz képest hidegebb vizet szállítanak pl.: Labrador-áramlás, Kanári-áramlás.

Az Atlanti-óceán északi medencéjében kialakuló Florida partjaitól induló és Európa északi partjai felé tartó haladó meleg tengeráramlás.

Észak-Amerika keleti partvidéke mentén elhaladó, az északi-sarkkör felől érkező hideg áramlás, amely olykor jéghegyek sodor magával az enyhébb éghajlatú területek felé. Valószínűleg egy ilyen jéghegy okozta a Titanic pusztulását is.

Az északi féltekén az egyenlítővel párhuzamosan, nyugati irányban haladó meleg tengeráramlás, amely az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceánban is egyaránt kialakul.

Dél felől észak felé tartó hideg tengeráramlás Dél-Afrika nyugati partjainál. A Namíb-sivatagnak, mint parti sivatagnak az egyik kialakító tényezője.

Más néven Perui-áramlás. Az Antarktisz felőli hideg tengeráramlat, amely az Egyenlítőtől délre, Dél-Amerika nyugati partjainál (Chile, Peru, Ecuador) és a Galapagos-szigeteknél fejti ki a hatását a szárazföldi területekre.

Az óceánok, tengerek fenekén található "felszíni" formák, völgyek, hegyláncok, vulkánok összessége.

Szerkezetileg és morfológiailag a kontinensekhez tartozó, 200 m-nél sekélyebb tengerrel borított kontinentális talapzat.