A természetben a víz állandó változásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között.

A Föld felszíne alatt található valamennyi víztípus, a víz eredetétől, kémiai vagy fizikai jellemzőitől függetlenül. Csoportosításuk alapja a felszínhez való viszonyuk, a víztartó kőzet jellemzői, hőmérséklet és kémiai összetevők lehetnek.

A Föld felszíni mélyedéseiben felgyűlt természetes, és mesterséges, álló- és folyóvizek.

Klorid iont tartalmazó vegyületek. Legismertebb kloridok: nátrium-klorid (konyhasó), kloroform, kálium-klorid, ammónium-klorid stb.

A hullámzás által kifejtett nyomás. A szikláknak ütköző hullám megnöveli a kőzetrepedésekben lévő levegő nyomását, amely szétrepesztheti a kőzeteket.

Más néven Perui-áramlás. Az Antarktisz felőli hideg tengeráramlat, amely az Egyenlítőtől délre, Dél-Amerika nyugati partjainál (Chile, Peru, Ecuador) és a Galapagos-szigeteknél fejti ki a hatását a szárazföldi területekre.

Az óceánok, tengerek fenekén található "felszíni" formák, völgyek, hegyláncok, vulkánok összessége.

Szerkezetileg és morfológiailag a kontinensekhez tartozó, 200 m-nél sekélyebb tengerrel borított kontinentális talapzat.

Az északi félgömbön a Kanári szigetek irányába haladó hideg tengeráramlás

Viszonylag sík a tengerbe enyhe lejtéssel futó tengerpart. Formakincsét a tenger hullámzásának építő munkája alakítja ki.

A hegységből síkságra kilépő folyó munkavégző képessége csökkenése miatt lerakott általában legyező alakú, kis lejtésű fölhalmozódás. Hordalékkúpok a kontinentális lejtőkön is kialakulhatnak, itt ezeket a tengerbe ömlő folyók hordaléka építi fel.

Lapos partoknál a parthoz közelítő hullámban körmozgást végző vízrészecskék a tengerfenékbe ütköznek, ezért a hullám összeomlik, és tajtékozva jellegzetes morajló hangot hallatva fut ki a partra.

Olyan tengeráramlások, amelyek környezetükhöz képest melegebb vizet szállítanak, pl.: Golf-áramlat.

Az egyes óceánok medencéiben kialakuló tengeráramlások rendszere.

Az állóvizek (óceánok, tengerek, tavak, víztározók) hullámmozgása által kifejtett felszínalakító tevékenység.

A magas partok formakincsét leginkább a tenger romboló munkája alakítja ki. Az így létrehozott formákat abráziós formáknak nevezzük: abráziós kapu, abráziós torony, abráziós fülke, abráziós barlang, abráziós terasz.

Az Atlanti-óceán északi medencéjében kialakuló Florida partjaitól induló és Európa északi partjai felé tartó haladó meleg tengeráramlás.

Olyan tengeráramlások, amelyek környezetükhöz képest hidegebb vizet szállítanak pl.: Labrador-áramlás, Kanári-áramlás.

Kontinentális self peremétől a kontinentális talapzatig húzódó lejtős felszín. A kontinentális lejtő formakincsére jellemzőek a kanyonok és a hordalékkúpok is.

Észak-Amerika keleti partvidéke mentén elhaladó, az északi-sarkkör felől érkező hideg áramlás, amely olykor jéghegyek sodor magával az enyhébb éghajlatú területek felé. Valószínűleg egy ilyen jéghegy okozta a Titanic pusztulását is.

Azok a tómedencék, amelyeket a külső erők alakítanak ki, pl.: a szél vagy a jég által kialakított tómedencék.

Töbör. A karsztosodás során, a mészkőfelszínen kialakuló tálszerű mélyedés.

Karsztfelszíneken kialakuló tölcsér-szerű forma, amelyen keresztül a víz a mélybe szivárog.

Alló- vagy folyóvíz adott pontján elhelyezett mércén leolvasható vízszintmagasság.

A nagy lejtésű területeken (hegyvidékek) a legnagyobb a folyók esése és munkavégzési képessége. A felsőszakasz-jellegű folyók a magukkal szállított sok hordalékkal erősen pusztító munkát fejtenek ki. Jellegzetes V alakú völgyet formálva mélyen bevágódnak a felszínbe.

Olyan tó, amelynek medrét a szél pusztító munkája alakította ki, pl.: Magyarországon a szegedi Fehér-tó.

A világóceán részóceánjainak vízgyűjtőterületét határoló vízválasztók.

A mészkő vagy dolomit repedéshálózatába kerülő csapadékvízből kialakuló víz, amely oldó hatásával a karsztos formakincs kialakulásában kulcsszerepet játszik

A folyómeder keresztmetszetén egységnyi idő (általában egy másodperc) alatt átfolyó víz mennyisége általában m3/másodpercben kifejezve.

A szénné válás folyamatának első szakaszában lévő növényi maradványokból álló lápi, mocsári üledék. Energiahordozóként eltüzelik, de alacsony fűtőértéke, nagy nedvesség és hamutartalma miatt környezetszennyező és gazdaságtalan. Használják még építkezésnél és talajjavításra is.

A folyó szakaszjelleg változásai következtében kialakuló lépcsőzetes, teraszos térszín.

A tavak geológiai szempontból rövid életű képződmények. Pusztulásukat többféle folyamat eredményezheti: 1. a tóba beömlő folyók hordalékukkal feltölthetik, 2. egy tó pusztulásához vezethet a növények túlszaporodása, ezt a folyamatot eutrofizációnak nevezik, a növények általi feltöltődés fokozatai: fertő, mocsár, láp.

Inaktív vulkáni kráterekben, a csapadékvíz felhalmozódása révén kialakult állóvíz típus. Többnyire mélyek, kerekded formájúak és általában kis méretűek. Magyarországhoz közeli jellemző példája az erdélyi Szent Anna-tó.

A szomszédos vízgyűjtő területeket elválasztó kiemelkedés.

A mészkő és a dolomit oldódása során létrejövő felszíni és felszínalatti jelenségek gyűjtőneve.

A hegységekben a gleccserek által kialakított völgyekben a jég elolvadása után kialakuló tó.

Valamely mozgó közeg munkavégzése során végzett anyagmozgatás. A hordalékszállítás módja függ a víz vagy levegő munkavégző képességétől, valamint szállított anyag szemcse méretétől. A hordalékszállítás módja lehet lebegtetett, ugráltatott, görgetett stb.

A gleccser végén felhalmozódó üledékek által elgátolt tavak.

Erdélyi (Románia) tó, amely egy egykori vulkáni kráterben jött létre.

A kőzetek repedéseiben, üregeiben lévő víz.

Közép-ázsiai sóstó, mely 50 évvel ezelőtt még a világ negyedik legnagyobb területű tava volt. Azóta területe folyamatosan zsugorodik, mivel az őt tápláló Szír-Darja és Amu-Darja folyók vizével gyapotot öntöznek évtizedek óta. 2010-re a tó gyakorlatilag kiszáradt. Mivel a kiszáradás mellett jelentős szennyezés is érte (növényvédő szerek, vegyi fegyver kísérletek), ezért történetét sokan a Föld egyik legnagyobb környezetei katasztrófájának tartják.

A hegységből a síkságra kilépő folyó esése és ezzel munkavégző képessége lecsökken, folyása lelassul, hordalékát lerakja, zátonyokat, szigeteket épít. A lerakott hordalék a folyót kanyargásra, többszöri elágazásra készteti.