Tananyag választó:
A Föld, mint bolygó
Jegyzet szerkesztése:
A Föld, mint bolygó és belső szerkezete
Eszköztár:

A Föld mint bolygó

A Föld a kőzetbolygók csoportjába tartozik. Anyagának nagy része kőzetekből áll, míg belsejében nagyméretű fémes mag helyezkedik el.
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. Legfontosabb adatai a következők:
Kora: 4,6 milliárd év
Közepes naptávolsága: 150 millió km = 8 fényperc = 1 csillagászati egység (CS.E.)
Holdjának neve: Hold, amellyel kettős bolygórendszert alkot.
Forgásideje: 23 h 56 m 46 s
Forgástengely keringési síkjával 66 fok 33 perces szöget zár be. A ferdeség iránya a keringés során változatlan. A keringés és az állandó irányú tengelyferdeség következménye az évszakok, a forgásé a nappalok és éjszakák váltakozása.
A forgás miatt a Föld lapult, lapultsága: 1/298,3
Egyenlítői sugara: 6378,388 km
Sarki sugara: 6356 km
Felszíne: 510 millió km2
Sűrűsége: 5,5144 g/cm3
Tömege: 5,9742 x 1024 kg

Földünk a világűrből
Földünk a világűrből

A Föld belső szerkezete

A Föld legkülső, szilárd halmazállapotú, kőzetekből álló rétege a földkéreg. A bolygó sugarával összehasonlítva nagyon vékony gömbhéj: óceánok alatt 6-7 km, szárazföldek alatt 30-40 km vastagságú. A kéreg a Föld térfogatának 0,6%-át, tömegének 0,4%-át teszi ki.
Befelé haladva a következő réteg a kőzetekből álló földköpeny, amely a Föld térfogatának 82%-át, tömegének 68%-át adja. Felső és alsó köpenyre tagolják. Az alsó köpenyt mezoszférának nevezik. A felső köpenynek 100 és 250 km mélység között van egy ún. gyenge zónája, a lágyköpeny, vagy idegen szóval asztenoszféra (asztenosz = lágy; görög). Az asztenoszféra halmazállapota szilárdhoz közel álló, vagyis enyhén „képlékeny”. Ettől eltekintve az egész földköpeny szilárd halmazállapotú.
Az as ztenoszféra fölötti egész régiót – a földköpeny asztenoszféra és földkéreg közötti részét és a földkérget – kőzetburoknak, más néven litoszférának nevezzük (lithosz = kő; görög). A kőzetburok a Föld külső, merev héja, vastagsága 50–100 km között változik. Nem összefüggő gömbhéj, sokkal inkább egy tojás repedezett héjára emlékeztet. Az egyes darabok az úgynevezett litoszféralemezek vagy kőzetlemezek. A kőzetlemezek az asztenoszféra lágy anyagában vízszintes irányban mozognak.
Mozgásuk és ennek következményei alakítják ki a Föld nagyléptékű geológiai folyamatait (vulkánosság, földrengések, hegységképződés stb.), amelyekkel a későbbiekben részletesen megismerkedünk.
A földköpeny 2900 km mélységig húzódik, az alatta következő gömbhéj a Föld magja. A földmag külső része folyékony, belső része szilárd halmazállapotú. A földmag valószínűleg fémes anyagokból, főleg vasból és nikkelből áll. A külső mag kb. 5100 km mélységig terjed.
A Föld belső szerkezetével a geofizika, a kőzetburokkal és az ott lejátszódó folyamatokkal a földtan (geológia) és a természetföldrajz foglalkoznak.

A Föld gömbhéjai
A Föld gömbhéjai