Hasadékvölgy-képződés
A kőzetburok megrepesztése leglátványosabban kontinens alatt történik. A felszakadás előtt a kontinentális kéreg megnyúlik és elvékonyodik. Ennek oka a húzófeszültség, amelyet az anyagáramlások hoznak létre .
Az elvékonyodott kéreg megsüllyed, és a felszínen hasadékvölgy alakul ki. A hasadékvölgy két oldalán ún. árkos süllyedékek keletkeznek. Napjainkban Kelet-Afrika területén találunk ilyen süllyedékekkel határolt hasadékvölgyeket (Kelet-afrikai árokrendszer). A folyamatot földtani szakkifejezéssel hasadékvölgy-képződésnek (riftesedésnek) nevezzük (rift = hasadék; angol).
A hasadékvölgyek legmélyebb részeit víz töltheti ki. Így hosszú, elnyúlt, de viszonylag keskeny tavak születnek, mint pl. a Kelet-afrikai árokrendszerben levő Tanganyika-tó. Az Afrika és az Arab-félsziget között húzódó Vörös-tenger szintén ilyen süllyedéssel keletkezett, tulajdonképpen a hasadékvölgy-rendszer északi folytatása, amelyet már teljesen elborított az Indiai-óceánból belenyomuló víz. A Vörös-tenger alatti forró terület kézenfekvő bizonyítéka, hogy vizében a mélységgel növekedve egyre melegebb van, eltérően a tengerekben megszokott hőmérséklet-csökkenéstől.
Amikor a kőzetburok teljesen felszakad, megkezdődik a magma felszínre nyomulása, a lávaömlés. A hasadékvölgy fenekét több helyen tűzhányók ütik át. A Kelet-afrikai árokrendszer jelenleg ebben az állapotban van. Nevezetes tűzhányói a Kilimandzsáró, a Meru, az Elgon, a Mount Kenya, a Teleki-vulkán stb.
Amennyiben a hasadékvölgy-képződés aktív marad, idővel a kőzetburok teljesen kinyílik, teljes hosszában felhasad és a láva a hasadékvölgy teljes hosszában ömlik.
Hasadékvölgyből óceán
A hasadékvölgy mentén felnyomuló magma a „völgy” falához tapadva megszilárdul és kitölti a repedést. A köpenyből érkező újabb anyag azonban helyet kíván magának, így a korábban megszilárdult részeket oldalirányban széttolja. A folyamat állandóan működik, így a hasadékvölgy a szétterjedés állapotában van. A hasadékvölgy helyzete a Föld koordináta-rendszerében változatlan marad, de a benne megszilárdult első kőzetek egyre messzebb kerülnek tőle. A hasadékvölgyek néhol Grand Canyon-méretűek; átlagos szélességük 5-10 km.
A mindinkább kiszélesedő területen egyre több víz gyűl össze. Az egykori hasadékvölgy tengerré, majd óceánná változik.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
