vulkáni törmelékes kőzet
A vulkáni működés során a levegőbe kerülő por és kőzetdarabokból kialakuló kőzet, vulkáni tufa (andezit, bazalt és riolittufa)
magmakamra
A vulkánok belsejében lévő üreg, amelyben a magma található.
gabbró
Bázikus mélységi magmás kőzet. A bazalt mélységi megfelelője. Általában köpeny eredetű kőzetek kéregbeli megolvadásából képződik. Durvakristályos színe főképp fekete, de lehet zöldes árnyalatú is a sötétzöld színű olivin ásványoktól (olivingabbró). Fő kőzetalkotói közé még a piroxének és a plagioklász földpátok tartoznak.
bázikus magmás kőzet
Olyan magmás kőzet, amelynek SIO2 tartalma 45-52% között van, pl.: gabbró, bazalt.
tufa
Vulkáni porból, hamuból, törmelékből kialakuló kőzet.
riolit
Savanyú kémhatású vulkáni kiömlési kőzet.
andezit
Semleges kémhatású, szürkés vagy fekete színű kiömléses vulkáni kőzet. Nevét az Andok (Andes) hegységről kapta. Magyarországon harmadidőszaki andezit a Mátra, a Börzsöny, a Cserhát és a Visegrádi-hegység fő felépítő kőzete. Felhasználása: építőanyag, vasúti töltések, díszítőkő.
ultrabázikus magmás kőzet
Olyan vulkanikus eredetű kőzet, amelynek SiO2 tartalma 45% alatt van.
savanyú magmás kőzetek
Vulkanikus kőzet, amelynek SiO2 tartalma 65% fölött van.
bazalttufa
A bazalt nevű vulkáni kőzet törmelékes változata. A robbanásos vulkáni kitörésekkor a felszínre visszahulló vulkáni anyagból (piroklasztit) alakul ki. Alacsony szilícium-dioxid tartalmú, sötétszürke színű, porózus kőzet.
porozitás
Egy talaj vagy kőzet hézagossága, a talaj vagy kőzet térfogatának hány százalékát töltik ki az anyag szemcsék közötti hézagok, amelyeket gáz vagy folyékony halmazállapotú anyag tölthet ki. A porozitás mértéke meghatározza a talaj és a kőzetek víztároló, vízáteresztő képességét.
fagyváltozékonyság okozta aprózódás
Az aprózódás egy fajtája, amelynek során a kőzetrepedésekbe kerülő víz jéggé fagy, ezzel térfogata megnő és szétfeszíti a kőzetet.
üledékgyűjtő
Környezetéhez képest mélyebb, gyakran süllyedő terület, amelyben a környező magasabb területekből származó üledék összegyűlik.
hordalék
A mozgó víz vagy levegő által szállított szilárd anyag.
mállás
A kőzetek pusztulásának egyik folyamata, amely során a kőzet kémiai tulajdonságai változnak meg. A mállás intenzitását befolyásolja az éghajlat és a kőzet típusa is.
permeabilitás
Valamely anyag áteresztőképessége. A földrajzban talajok, kőzetek vízáteresztő képességével kapcsolatban használják leggyakrabban.
aprózódás
A felszíni kőzetek fizikai átalakulásának folyamata, melynek során a kőzet külső hatásokra (pl.: hőmérsékletingadozás, jég feszítő ereje) kisebb darabokra töredezik.
agyagásvány
Döntően az alumínium hidratált filloszilikátjai tartoznak ebbe a csoportba. A filloszilikátok réteges felépítésűek, mely rétegek könnyen elcsúsznak egymáson, innen ered az agyag képlékenysége. Agyagásvány például a kaolinit vagy az illit. Általában más ásványok (pl. földpátok) málladékai.
kőzet szövete
A kőzetet felépítő ásványok mérete, alakja és elrendeződése. A kőzetek szövete lehet finom, durva, laza, sűrű stb.
intrabazinális eredetű üledékszemcsék
Az üledékgyűjtő medence belsejéből származó üledékszemcsék.
spóra
1. Eukarióta, növényi, ivartalan szaporítósejt, amely redukciós osztódással keletkezik, így haploid, azaz egyszeres kromoszóma szerelvényt tartalmaz. 2. A baktériumok túlélését biztosító kapszula, amelyet vastag fal veszi körül, és magába foglalja a bakteriális genomot, valamint a szükséges enzimeket.
fillit
Metamorf kőzet, zöldesszürke, selyemfényű kristályos pala.
csillámpala
Átalakult (metamorf) palás szerkezetű kőzet, amely legnagyobb hányadában csillámot és kvarcot tartalmaz
érc
Ércnek azt az ásványt vagy kőzetet evezzük, amelyben fémek vagy fémvegyületek olyan mennyiségben halmozódtak fel, hogy egy adott ipari, technikai színvonalon gazdaságosan kinyerhető.
antracit
Fényes fekete kőzet, a szénné válás legutolsó fázisában lévő, legnagyobb fűtőértékű, legértékesebb kőszénfajta.
energiahordozó ásványkincs
Azok az ásványkincsek (kőszén, kőolaj, földgáz) amelyek felhasználásával energia nyerhető.
lignit
A szénülés második szakaszába lévő növényi eredetű, a földtörténeti harmadidőszakban keletkezett kőzet. A barnaszénnél és a feketeszénnél alacsonyabb fűtőértékű energiahordozó. Hőerőművekben használják föl.
üledékes ércképződés
A kőzetek mállása során a kőzetek érctartalma is áthalmozódhat. A vízben oldott állapotban lévő fémek a víz kémiai tulajdonságainak megváltozása miatt kicsapódnak és felhalmozódnak, üledékes érctelepeket hoznak létre.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)