A hitel fogalma
A gazdasági szereplők napjainkban gyakran vásárolnak úgy, hogy nem áll rendelkezésükre a vételár kifizetéséhez szükséges teljes összeg, ilyenkor a jövőbeni jövedelmük terhére hitelt vesznek fel, amit utólag, részletekben törlesztenek. Ilyen típusú döntések jelentkeznek szinte minden család életében, amikor lakást, házat, autót vásárolnak, de a vállalatok is hitel terhére tudják megvalósítani a nagyszabású fejlesztési elképzeléseiket, vagy hitelt kell felvenni az államnak is, ha többet költ, mint amennyi bevétele van.
Hitelügylet során, tehát a bank pénzt ad kölcsön más gazdasági szereplőknek, akik a hitelszerződésben foglalt feltételek mellett rendszeresen fizetik a megállapított törlesztő részlet összegét.
A magángazdasági szereplőkön (háztartások, vállalatok) kívül az állam is kerülhet olyan helyzetbe, amikor hitelre van szüksége. Az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja a költségvetés, ami az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása adott időszakra, általában egy évre vonatkozóan. Az állam bevételeinek és kiadásainak viszonya határozza meg, hogy szüksége van-e pótlólagos finanszírozási forrásokra. Abban az esetben, amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele befolyik az adókból, akkor a költségvetés deficitet (hiányt) mutat, ilyenkor a hiány fedezetét meg kell teremtenie.
A hiány fedezetére fel lehet venni hitelt a bankoktól. A hitelfelvétel mellett állampapír kibocsátás is szóba jöhet, amikor a lakosság, vállalatok, vagy akár külföldi szereplők megtakarításainak mozgósítását, felhasználását jelenti.
Az állampapírok két fő típusát lejárati idő szerint különböztetjük meg:
• az egyéves, vagy annál rövidebb futamidejű állampapírok a kincstárjegyek,
• az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok az államkötvények.
A hitelkamat
Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély, egy vállalat vagy az állam a rendelkezésére álló összegen felül pénzhez akar jutni, ezt megteheti, hitel felvételével. A kölcsönvett pénznek természetesen "ára van", a kölcsönért fizetendő ár a kamat vagy kamatláb (ha százalékos formában fejezzük ki).
A hitelfelvételnek gyakran a kamat nem az egyetlen költsége, ezért nagyon fontos a teljes körű tájékozódás a hitel felvétele előtt. A hitelintézetek a törvény előírásai alapján kötelesek THM (Teljes Hiteldíj Mutató) pontos feltüntetésére, ami a költségek teljes körű számbavételét jelenti, és így összehasonlíthatóvá teszi a különböző szolgáltatók hiteleit.
A gazdasági szereplők forrásigénye lehet átmeneti, ilyenkor rövidtávon van szükségük forrásbevonásra, amely likviditási problémákból fakad. Lehet viszont hosszú távon is szükségük forrásbevonásra. Az előbbi esetben a pénzpiacon jelennek meg, ahol 1 évnél rövidebb időre keresnek forrást maguknak, míg a hosszú távú finanszírozási igényeiket a tőkepiac közvetítésével tudják biztosítani.
A tőkepiacon kötvénykibocsátás teszi lehetővé a pótlólagos forrásbevonást, ami azt jelenti, hogy a kötvény megvásárlója kölcsönadja pénzét a kötvény kibocsátójának. A kötvény tehát hitelviszonyt testesít meg, ezért hitelpapírnak is szokás nevezni. A hitelpapírok lejárata is különböző lehet, általában a szerint különböztetik meg őket, hogy 1 évnél rövidebb, vagy hosszabb a futamidejük.
A rövid és hosszú lejáratú kölcsönügyletek velejárója egyaránt a kamat. A kamatfizetésnek különböző típusai léteznek:
• A fixkamatozású papírok esetében a futamidő elején meghatározzák a kamat mértékét.
• Változó kamatozású papírok esetén a futamidő alatt előre meghatározott időpontokban határozzák meg a kamat mértékét a következő kamatperiódusra.
• Nem kamatozó papírok esetében pedig nincs kamatfizetés, viszont a névérték alatt lehet megvásárolni a papírt, és a futamidő végén a névértéknek megfelelő összeghez jut az értékpapír megvásárlója.
Az adósság
A hitel felvevőjének, tehát az adósnak a hitel felvételét követően a hitelszerződésben rögzített feltételek mellett kell visszafizetnie a keletkezett adósságot. Az adósnak tehát meghatározott ideig meghatározott, többnyire előre kalkulálható nagyságú törlesztő részletetekben kell visszafizetnie adósságát, ami a kamatterhek és a tőketörlesztés részleteit jelenti. Azt az összeget, amit törleszteni kell a banknak, elő kell teremtenie a szükséges időben az adósnak, tehát rendelkeznie kell akkora megtakarítással, hogy be tudja fizetni.
Hitelfelvétel
A hitel felvétele gondos tájékozódást igényel a hitel felvevőjétől. Tájékozódnia kell a hitel teljes körű költségeinek tekintetében, és össze kell hasonlítani a különböző pénzintézetek ajánlatát, hogy a legkedvezőbb igénybevételére kerülhessen sor. Nagyon fontos a kockázatok mérlegelése, hiszen a jövőre nézve a jelen várakozásaiból kiindulva vállal kötelezettséget tartozásaiért, ugyanakkor, ha a jövőben megváltozik jövedelemtermelő képessége, akkor is helyt kell állnia tartozásaiért.
A kockázatok egyike a kamatkockázat, ami abban az esetben, ha változó kamatról van szó, és ha emelkedik, akkor növeli az adós terheit. A másik jelentős kockázati tényező a deviza alapú hitelekre vonatkozik, amikor a hazai fizetőeszköz gyengülése (árfolyamának emelkedése) növeli a törlesztő részletet, így jelentős, a tervezetthez képest többletterheket ró az adósra.
A hitel felvétele önmagában tehát nem rossz, vagy negatív cselekedet, viszont kockázattal jár, ezért gondos mérlegelést igényel.