A gazdasági fejlődés különbözőségeinek okai
A Föld országait nagyon sok szempont alapján lehet csoportosítani, illetve rangsorolni. Ezek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott lehetőség a gazdasági fejlettség alapján történő csoportosítás vagy rangsor. Számtalan oka lehet annak, hogy egy ország a gazdasági fejlettség szempontjából hol helyezkedik el egy ilyen rangsorban. A túlzott leegyszerűsítések mindig félrevezetőek és előfordulhat, hogy előítéleten alapulnak. Túlzott leegyszerűsítés például az is, ha gazdasági fejletlenséget kizárólag annak tulajdonítják, hogy az adott ország lakossága „nem dolgozik rendesen” vagy nem eléggé „szorgalmas”. Nem beszélve arról, hogy ezeket a fogalmakat lehet szubjektíven is értelmezni.
A gazdasági fejletlenség vagy fejlettség mögött általában történelmi, erőforrásbeli és társadalmi-kulturális okok húzódnak meg, illetve ezek komplex keverékéből adódik a végeredmény. Ez azonban nem állandó, számos példa van arra, hogy egy gazdaságilag kevésbé fejlett országból az évek során fejlett ország lett.
A történelmi okok lehetnek sokfélék, például a több százéves gyarmati sorban tengődő, ma már bizonyos értelemben független országok gazdasági életére nem volt jó hatással az a szabad rablás, ami a gyarmatosítás éveire jellemző volt, ráadásul ezek az országok ma is gyakran volt gyarmattartóiktól függenek gazdasági értelemben. Nincs jó hatással a gazdasági fejlődésre, ha egy országban nem stabil a politikai rendszer, nincs nyugalom és biztonság. Azokban az országokban, amelyek úgy jöttek létre, hogy nem vették figyelembe az etnikai viszonyokat, sokszor mind a mai napig nem jött létre stabil politikai berendezkedés, mert a különféle kultúrájú és érdekeltségű csoportok nem tudnak megegyezni az ország irányításában.
Fontos szempont lehet az is, hogy milyen természeti erőforrásokkal rendelkezik egy ország. A természeti erőforrásokban való bővelkedés elősegítheti a gazdasági fejlődést, de természetesen ez még önmagában nem elég. Sajnos több olyan ország is van a világban, akik nem tudják kihasználni ezeket a természet kínálta lehetőségeket.
Általában az a tapasztalat, hogy a szerencsésebb történelmi múlttal rendelkező ország, ha jó vagy legalábbis nem rossz természeti erőforrásokkal rendelkezik, ahol a társadalom különböző csoportjai között nem feszítőek a problémák, és amely ország gazdasági-politikai értelemben többé-kevésbé függetlennek mondható; gazdaságilag fejlett. Természetesen vannak kivételek is. Japán természeti erőforrásokkal alig rendelkezik, és a mezőgazdaság feltételei is rosszak, mégis a világ egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezik.
Azok az országok, amelyek a gazdaság egy-egy speciális területén képesek a legkiválóbbak közé emelkedni általában hamarabb eljutnak a gazdaságilag fejlettnek mondható országok csoportjába, mert ezek az ún. húzóágazatok kihatnak a gazdaság egészére. Ilyen volt Japánban az elektronika, vagy Finnországban a telekommunikáció.
A "fejlődő" és "fejlett" országok fogalmának relativizálása
A fejlődés és a fejlettség fogalmak nagyon sokféleképpen értelmezhetőek. Ha egy ország „fejlettségéről” beszélünk, leginkább gazdaságára gondolunk, ezért törvényszerűen kialakul az a nézet, hogy a gazdasági szempontok kizárólagosak. A globalizációs folyamat felerősödése következtében egyre inkább előtérbe kerülnek azok a problémák, amelyeket az ún. „fejlett világ” okoz a Földnek. Ha például az ökológiai lábnyom szempontjából vizsgáljuk az országokat, kiderül, hogy a fejlettnek mondott országok ebből a szempontból nagyon is fejletlenek.
A szegényebb országokat ráadásul azért sem teljesen helyes a „fejlődő” jelzővel illetni, mert sokszor gazdasági értelemben egyáltalán nem fejlődnek, hanem gazdaságuk a stagnálás vagy a romlás jeleit mutatja.
Ezen kívül „fejlődni” is sokféleképpen lehet, nem biztos, hogy csupán a modern értelemben vett gazdasági fejlettség hozza el a jólétet, számos egyéb társadalmi, kulturális vagy akár természeti tényező befolyásolhatja az ún. „fejlődés” minőségét, jellegét és irányát.
Egyéb elnevezési lehetőségek
A fejlődő országokat korábban (1990 előtt) a „harmadik világ” országainak is nevezték, mert az akkori két tömb (a „kapitalista” és „kommunista”) mellett ők képezték a harmadik „világot”. Ez ma már idejétmúlt elnevezés. Sokkal helyesebb, ha a gazdaság fejlettségéről vagy fejletlenségéről beszélünk, ezek mellett fontos azt is jelezni, hogy nem állandó, örökké így maradó, abszolút helyzetről, hanem egy relatív folyamatról van szó.
Mindezeket figyelembe véve a „gazdaságilag fejletlenebb”, illetve a „gazdaságilag fejlettebb” kifejezések sokkal inkább leírják a valóságos helyzetét az adott országnak, mint a „fejlődő” és a „fejlett” szavak.
Mivel a gazdaságilag fejlettebb országok nagyobb részt az északi féltekén helyezkednek el, tőlük délre pedig a gazdaságilag fejletlenebb országok, ezért előbbieket szokás „északi” országoknak, míg utóbbiakat „délieknek” nevezni.