köztársaság
Az államformák egyik típusa, amelyben a választások során kialakított parlament kezében van a legfőbb hatalom. Két formája van: 1. parlamentáris köztársaság, ahol a mindenkori kormány a parlamentnek tartozik elszámolással, 2. prezidenciális köztársaság, ahol a kormányzat az államfőnek felel, és az államfőnek jelentős döntési jogköre van. A modern demokráciákban a három hatalmi ág (törvényhozás, ellenőrzés, végrehajtás) egymástól függetlenül működik.
nemzetállam
A nemzetállam olyan államot jelent, amely népessége összetétele etnikai szempontból homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többségét alkotó nemzet etnikai határaival.
monarchia
Olyan államforma, amelynek élén az uralkodó áll, akinek jogköre életfogytig tart és rendszerint öröklődik. Régen a monarchia uralkodója egyben korlátlan hatalommal bírt, napjainkban a legtöbb monarchia már alkotmányos monarchia, ami az jelenti, hogy az uralkodónak csak szimbolikus hatalma és funkciója van.
népcsoport (etnikum)
Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük
nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Az egyik legtöbbet vitatott politikai nézetrendszer.
globális vállalat
A multinacionális vállalat (magyar közbeszédben multi) kifejezés olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági versenyt korlátozni törekszenek.
gazdasági globalizáció
Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció kulcsa az integráció, valós és virtuális hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját.
globális kormányzat
Modern világunkban a globális kormányzás egy nemzetközi szervezetekből, agytrösztökből, multikból, nemzetekből, nem kormányzati és filantróp szervezetekből, katonai szövetségekből, hírszerzési hivatalokból, bankokból és érdekcsoportokból álló bonyolult, összefonódásokkal és átfedésekkel teli háló.
globalizáció
A társadalmi-gazdasági jelenségek egész Földet átfogó hálózatba szerveződése, amely az egész Földre és népességére kihat (nemzetközi pénzpiac, multinacionális vállalatok, idegenforgalom, kultúrák keveredése, járványok terjedése).
globális város
A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasáig, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik.
fogyasztói társadalom
A modern társadalmak termelés-elosztás-fogyasztás körforgására épülő szemléletét kifejező társadalomtudományi fogalom. A fogyasztói társadalomban az egyén fő célja a javak megszerzése, birtoklása, elfogyasztása, élvezete.
vásárlóerő paritás
Vásárlóerő-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni.
korrupció
A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) vagy megvesztegetés olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttására való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.
GDP
Bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.
GNI
Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek 1 év alatt az elsődleges elosztás során megszerzett összes bruttó jövedelme.
HDI
Az emberi fejlődés indexe (angolul: Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének.
GNEI
Globális Új E-Gazdaság Index. Nemzetgazdaságokat, az információs versenyre való felkészültségük alapján rangsoroló index. Főbb vizsgált paraméterek: tudásalapú munkakörök aránya, beiskolázási mutatók, technológiai innovációs kapacitás, gazdasági dinamizmus, globalizációban való részvétel, digitális gazdaság elterjedtsége.
gazdasági növekedés
A gazdasági növekedés a gazdaság fogyasztási, szükségletkielégítési lehetőségeinek bővülését, a nemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti.
import
Áruk, termékek, szolgáltatások külkereskedelem útján történő behozatala.
export
Áruk, szolgáltatások külkereskedelem útján történő kivitele.
Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
A Kereskedelemi Világszervezet, rövidítve WTO (World Trade Organization) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement)
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) egy közép- és délkelet-európai országokat tömörítő nemzetközi kereskedelmi szervezet. CEFTA-nak jelenleg nyolc tagja van. Horvátország, Macedónia, valamint a 2007. május 1. után a szervezetbe felvételt nyert Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró és Szerbia.
protekcionizmus
A gazdaságpolitikai stratégia, melynek során az állam különböző eszközökkel (védővámok, kvóták) korlátozza az importot, és/vagy támogatja az exportot. A protekcionizmus célja a hazai gazdaság megóvása a nemzetközi áruversenytől. Protekcionizmust alkalmazhat egy állam, de egy integráció is.
védővám
Egy adott ágazat termékeire a hazai termékek árának védelmében kivetett vám.
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement)
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között 1992 augusztusában aláírt, és 1994. január 1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény. Célja elsősorban a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása. Célkitűzései: piac létrehozása a tagországok áruinak és szolgáltatásainak, új munkalehetőségek teremtése és a vállalataik versenyképességének erősítése a világpiacon.
vámunió
A gazdasági integráció egyik fokozata. A vámunió azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok egymás áruira nem vetnek ki importvámot, a külső országok termékeire pedig közösen megállapított vámokat alkalmaznak.
szabadkereskedelmi övezet
A szabadkereskedelmi övezet a kereskedelmi integráció azon típusa, ahol a szerződő országok nem alkalmaznak vámokat, kereskedelmi korlátozásokat egymással szemben.
gazdasági unió
A kereskedelmi integráció legmagasabb foka a közös piac. Megvalósulása mellett az országok közös gazdaságpolitikákat fogalmaznak meg és hajtanak végre.
Öböl Menti Együttműködési Tanács
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (angolul 'Cooperation Council for the Arab States of the Gulf', hat Perzsa-öböl-menti arab olajmonarchia által létrehozott közös piac. Tagjai: Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia.
politikai unió
Az EGK-t létrehozó szerződés tartalmában meglehetősen kibővült a maastrichti szerződés révén: az együttműködés elmélyült és egyre több területre terjedt ki.
közös piac
Európiai Gazdasági Közösség (EGK). Az Európai Szén- és Acélközösség gazdasági térre való kiterjesztésével 1957-ben létrehozott (Római szerződés) szervezet, az első tagállamok (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország) gazdasági uniója. Később több országgal bővült. A Maastrichti Szerződés óta hivatalos elnevezése: Európai Unió.
regionális gazdasági integráció
A gazdasági integráció egy folyamat, amely során az abban részt vevő országok között egyre szorosabb gazdasági együttműködés jön létre.
Nemzetközösség
A Nemzetközösség (angolul: Commonwealth of Nations) olyan nemzetközi szervezet, amelyet a Brit Birodalomból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven 1948 óta működik, 54 szuverén állam a tagja (egy jelenleg felfüggesztve).
Mercosur
A Dél–amerikai Közös Piac (spanyolul Mercado Común del Sur, portugálul Mercado Comum do Sul) egy nemzetközi kereskedelmi szervezet Dél-Amerikában. A Brazília és Argentína között 1986-ban megkötött kereskedelmi szerződés Uruguay és Paraguay csatlakozásával nemzetközi szervezetté fejlődött, melynek célja a tagországok közötti kereskedelmi akadályok lebontása és az egységes vámtarifa kialakítása.
Európai Gazdasági Térség (EEA – European Economic Area)
Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának kiterjesztése. Az Európai Gazdasági Térség kiterjeszti az Európai Közösség egységes közös piacát azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni. Az Egységes Piacra vonatkozó szabályozás, illetve az Európai Bíróság joghatósága többnyire kiterjed az egész Európai Gazdasági Térségre.
preferenciális vámövezet
Olyan gazdasági integráció,tmelyben a tagok egymásnak vámpreferenciát nyújtanak.A kereskedelmi biztonság gátjait nem alkalmazzák.
szabadkereskedelem
Az egyes országok közötti áruk áramlását semmilyen intézkedés nem korlátozza.
Világbank
Washingtonban székelő, öt nemzetközi intézményből álló bankcsoport, amelyet 1945. december 27-én, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után alapítottak.
ENSZ
Az Egyesült Nemzetek Szervezete, röviden ENSZ (angol rövidítése UN(O) franciául és spanyolul ONU) nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Nemzetközi Vöröskereszt
A Nemzetközi Vöröskereszt (angolul International Committee of the Red Cross, rövidítése ICRC) a pártatlanság, semlegesség, emberiesség, egyetemesség és önkéntesség egység elvei alapján működő nemzetközi segélyszervezet.
GATT
Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariff and Trade) a nemzetközi kereskedelem egyezménye. 1947-ben 23 ország kötötte meg Genfben. Tevékenységében ma már több mint 100 ország vesz részt. Ezek a világkereskedelemnek mintegy 80%-át bonyolítják le. Mo. 1973-ban lett tagja a szervezetnek. A tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak és kötelezettséget vállalnak, hogy alkalmazzák egymás irányában a legnagyobb kedvezmény elvét.
WHO
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrásait döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organisation, HO) örökölte.
FAO
A FAO azaz The Food and Agriculture Organization of the United Nations 1945. október 16-án alakult meg a kanadai Quebec-ben, 44 állam kormánya hozta létre és írta alá a Chateau Frontenac-ban az alapító okiratot. A szervezetnek jelenleg 192 tagja (191 tagország és az EU, mint tag-szervezet) és 1 társult tagja (Feröer-szigetek) van.
APEC
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC, Asia-Pacific Economic Cooperation) egy az ázsiai és a csendes-óceáni térségben létrejött gazdasági és politikai szövetség. A tagállamok államfői (kivétel képez Tajvan) évente az „APEC Gazdasági Vezetők Találkozóján” tárgyalnak egymással, amelyet mindig az egyik tagállam rendez. A szövetség híres arról a szokásáról, hogy a vezetők a találkozókon a szervező ország nemzeti öltözetét viselik.
UNASUR
Dél-Amerikai Nemzetek közötti kormányközi unió. 2008-ban írta alá a szerződést 12 tagú állam, többek közt Brazília, Bolívia, Ecuador, Venezuela az Európai Unió mintájára.
WWF
WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.
ASEAN
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN – Association of Southeast Asian Nations) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a Délkelet-Ázsiában található országok politikai, gazdasági és kulturális együttműködését segíti elő. A szövetség 1967. augusztus 8-án jött létre, alapító tagjai a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld.
IMF
International Monetary Fund, magyarul: Nemzetközi Valutaalap. 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely jelenleg (2010) 187 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak.
WTO
Kereskedelemi Világszervezet, rövidítve WTO (World Trade Organization) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése illetve megszüntetése révén. A WTO 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként.
UNESCO
Az UNESCO – (angolul: United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1945. november 16-án alakult meg. Tevékenységének célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket.
OPEC
Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC, angolul Organization of the Petroleum Exporting Countries) elsődleges célja a tagországok nyersolajkitermeléssel kapcsolatos politikájának koordinálása. Jelenlegi tagjai: Algéria, Angola, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela és Ecuador.
NATO
Észak-atlanti Szerződés Szervezete. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban.
K+F tevékenység
A kutatás-fejlesztés, röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése. Új termékek tervezése és piacra dobása kulcsfontosságú a piacgazdasági környezetben működő vállalkozások számára. A technológiai fejlődés, a versenytársak tevékenysége és a fogyasztók változó preferenciája változó környezetet teremt, amihez csak folyamatos fejlesztéssel tud egy vállalat alkalmazkodni.
multinacionális vállalat
A multinacionális vállalat (magyar közbeszédben multi) kifejezés olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági versenyt korlátozni törekszenek.
Forbes ranglisták
Forbes egy amerikai kiadó és média vállalat, melynek legjelentősebb publicisztikája a kéthetente megjelenő forbes magazin, mely a legrégebbi nemzeti üzleti magazin Amerikában. 2007-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. A Forbes az iparág egyik legnagyobb és legsikeresebb családi vállalkozása, mely a múlt években tovább bővült: Forbes.com, Forbes Konferencia Csoport, Forbes Egyéni Média, Amerikai Örökség. Forbes után szabadon: „A kapitalizmus jó!”.
transznacionális vállalat
Olyan vállalatok, amelyek működése egyszerre több országra terjed ki.A transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból vagy akár egyetlen embertulajdonában vannak.
Fortune ranglisták
A Fortune 500 egy lista, amely az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságát sorolja fel. A listát minden évben a Fortune gazdasági hetilap szerkesztői állítják össze. Néha használják a Fortune 100 és a Fortune 1000 kifejezéseket is, ezek szintén az árbevétel alapján megállapított sorrendek.
deviza
A deviza pénzhelyettesítő eszköz, valamely külföldi ország pénzére szóló, külföldön fizetendő követelés – illetve külföldi pénznemben jelentkező tartozás –, melynek megjelenési formája lehet: csekk, váltó, hitellevél, folyószámlakövetelés.
Euró
Az euró egy egységes, európai fizetőeszköznek szánt pénznem, amely a bevezető országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép. Elszámolási pénzként 1999 óta, készpénzként 2002 óta van jelen a bevezető országokban. Az Európai Unió közös valutája. Bevezetésének célja a forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése valamint az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén az EU belső piaca fejlődésének elősegítése volt. 2010-ben 16 európai ország volt az eurót használó eurozóna tagja. Ekkor Magyarország csatlakozási időpontja még bizonytalan volt.
valuta
A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A valuta tehát nem más, mint a tényleges külföldi pénz, készpénz.
monetáris politika
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
árupénz
Az árupénz olyan áru, ami a pénz mai funkcióinak egy részét képes betölteni, alkalmas csereeszköznek, illetve értékmérő vagy értékőrző funkcióit is ellát. Hiperinfláció vagy tartós pénzhiány idején gyakran megjelenik az árupénz, például cigaretta vagy törtarany formájában.
piacgazdaság
Olyan gazdasági rendszer, amelynek működését a piac elemeinek (kereslet, kínálat) működése határozza meg. A kereslet és a kínálat egymással szoros kölcsönhatásban mozogva határozza meg az árakat, a piaci forgalom nagyságát.
fiskális politika
Fiskális politika, más néven költségvetési politika, a gazdaságpolitika egyik eszköze, melyet rendszerint az [állam]? gyakorol. Részét képezi az adóztatás, a közkiadások és az államadósság tervezése és kezelése.
értékpapír
Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat. Az értékpapír tehát olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
hitelkamat
A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitel kamat közötti különbség. A hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag tőkemegtérülésnél (mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni).
eladósodás
A világgazdasági korszakváltás közel 120 országban indított el eladósodási folyamatot. A XX. század utolsó két évtizedének vitathatatlanul az egyik legnagyobb gazdasági problémája az eladósodás. A világban jelenleg felhalmozott adósságállomány a piaci feltételekkel már nem visszafizethető. Az eladósodást kezdetben pénzügyi problémaként kezelték, a valóságban azonban ez csak egy tünete, felszíni megjelenése egy világméretű átrendeződési folyamatnak, egy világgazdasági korszakváltásnak, mely a fejlődő világ 90% -t súlyos válságba sodorta
adósságválság
Totális fizetésképtelenség, államcsőd.
Fair Trade mozgalom
FAIR TRADE-et magyarul méltányos keresekedelemnek fordítjuk. A Fair Trade mozgalomnak az a fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. A civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellé a megoldást is odateszi. Talán éppen ezért az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon.
fejlett ország
Azon országok csoportja, melyek az ENSZ adatai szerint a legalacsonyabb szocioökonómiai fejlettségi mutatókkal, a legalacsonyabb emberi fejlettségi indexszel rendelkeznek az összes ország közül.
fejlődő ország
A pozitívan hangzó elnevezés szemben valójában a világ gazdasági értelemben elmaradott országait jelenti, amelyek nem minden esetben fejlődnek. Besorolásukról, a fejlett országokéhoz hasonlóan, nincs egységes kritérium rendszer. Afrika gyakorlatilag minden országa, Latin-Amerika legtöbb országa valamint Ázsia országainak többsége ide tartozik. Az országcsoport alternatív elnevezései: „kevésbe fejlett országok”, vagy a ma már csak ritkán használt "harmadik világ országai". A leghelyesebb elnevezés a "gazdaságilag kevésbe fejlett országok" kifejezés.
BRIC országok
A BRIC egy mozaikszó, a gazdaságtanban használják. A gyorsan fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína kezdőbetűiből áll össze az angol mozaikszó. A BRIC szót Goldman Sachs 2001-től használta elsőnek. Goldman Sachs bebizonyította, hogy mióta gyorsan fejlődnek 2050-re a BRIC országok egyesített gazdasági eredményei túlszárnyalhatják a napjainkban leggazdagabbnak számító országok által jelenleg leadott teljesítményt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)