Társadalomföldrajz | Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

A városok kialakulása

Az első városok megjelenése az ókorra nyúlik vissza. Mezopotámia és Egyiptom nagy folyó menti kultúráiban meglepően gyorsan (néhány évszázad alatt) ment végbe a városok kialakulása. Ezeknek a városoknak a népessége kb. 4000-5000 fő volt. Ennél azonban jóval többen laktak a nagy kereskedelmi útvonalak mentén létrejött városokban. A fallal körülvett sumer városoknak 50000 lakója is lehetett.
A városok fejlődésében nagy szerepe volt a munkamegosztásnak. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre.
A Földközi-tenger partvidéken élők városaikat magaslatokra építették, melyeket fallal vettek körül. Lakói élénk kereskedelmet folytattak. Kr.e. a 8. században jöttek létre a görög városállamok (poliszok). A városok középpontjában az akropolisz, illetve a nagy nyitott piactér, az agóra állt. Az ókori birodalmak felbomlása, a városok pusztulását, a városi kultúra eltűnését jelentette.
A középkori városok kialakulása a 10. században kezdődött. Legelőször Itáliában és Dél-Franciaországban jöttek létre, majd fokozatosan növekedett számuk. A munkamegosztás fejlődése, a technikai újítások lehetővé tették, hogy a kézművesek, a kereskedők folyók átkelőhelyei, utak találkozásai kikötők, egyházi székhelyek, várak közelébe telepedjenek le.
Rendszerint a városok fallal voltak körülvéve, és a helykihasználás érdekében az utcák szűk sikátorok voltak. Még nem ismerték a csatornázást.
A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A korábban kialakult településszerkezet szűknek bizonyult. Felerősödött az urbanizáció, kialakultak a mai városok. Folyamatosan alakultak át a városközpontok.

A városok szerepének átalakulása

A városok által betöltött tevékenységek köre térben és időben dinamikusan változik. A gazdaság fejlődése, a társadalom átalakulása következtében egyes szerepkörök átalakulnak, újak veszik át helyüket. Természetesen egy-egy település sokféle szerepkört is betölthet. A települések funkciói közül azt nevezzük meg, amelyiknek kiemelkedő jelentősége van a többi funkcióhoz viszonyítva.

A várostípusok

A városok az emberi együttélés legzsúfoltabb térszínei. Fejlődésük szoros összefüggést mutatott a társadalom fejlettségével, a társadalom differenciálódásával. Az ókori városfejlődés klasszikus példái a görög városállamok, a poliszok. A szolgáltatások, a kultúra, a művészetek, a tudomány fejlődése a városi életformát, a népesség koncentrálódását igényelte. Jellegzetes a városok szerkezete. A város központjában találhatók a kultikus rendeltetésű épületek, a politikai élet és az igazságszolgáltatás épületei. A központ a lakosság politikai-közösségi életének is a centruma volt. A központ körül alakultak ki a lakóövezetek. A kisebb műhelyek ebben az övezetben voltak, a nagyobbaknak külön övezetet jelöltek ki.
A Római Birodalom városai a mai kor városépítészeti kultúrájának is kiemelkedő mintái: pl. Róma, Verona, Szombathely. A római városoknál felismerhetők a görög városépítészet eredményei. A városok jól tagoltak voltak, a lakókörnyezet elkülönült a más rendeltetésű területektől. Meghatározó elemük volt a keresztirányú tengely, mely megszabta a gyalogos és lovas forgalom áramlását, elválasztotta egymástól az egyes területhasznosítási övezeteket. Kiépültek a vízvezetékek, a csatornák és az árkok.
Európában az ipari forradalom következményeként ismét jelentős volt a városfejlődés. A termelőerők felgyorsult fejlődésével elmélyült a munkamegosztás. A területi munkamegosztás során regionális különbségek alakultak ki. A felgyorsult mezőgazdasági és ipari termelés fejlődése együtt járt a szállítandó áruk mennyiségének növekedésével, s ennek következtében a közlekedés, a szállítás fejlődésével is. Folyamatosan gyarapodott a városi szolgáltató funkciók köre. A gazdaság, a műszaki-technikai színvonal fejlődése, során a települések szerepköre folyamatosan változhat.

Rozsdaövezet, barnamezős és zöld mezős beruházások

Az utóbbi néhány évtizedben, a nemzetgazdaságokban fontos átrendeződés történt. Leépült a nehézipar, és a nagyvárosokban kiterjedt „rozsdaövezetekké” váltak. A hátra maradt ipartelepek (barna- vagy rozsdaövezetek) a nagyvárosok középső és külső kerületeiben helyezkednek el, így jól megközelíthetők tömegközlekedéssel is. A területek rendszerint megfelelő közművekkel (csatornázással, ivóvíz-ellátottsággal) is rendelkeznek. A magyarországi vidéki – százezer főnél nagyobb népességű – nagyvárosokban az egykori, ipartelepek újrahasznosítása helyett a befektetők általában előnyben részesítették a külterületi zöldmezős beruházásokat. Ennek okai, hogy ezeken könnyebb és gyorsabb az engedélyezés, nem kell számolni rejtett környezetszennyezéssel, alacsonyabbak a telekárak és a tervezéskor nem kell alkalmazkodni a már meglevő adottságokhoz. Hátránya viszont, hogy csökken a szabad zöldterületek aránya és megmaradnak a városokba ékelődött ipari területek.

The Quays