Tananyag választó:
Urbanizálódó világunk
Jegyzet szerkesztése:
Összekapcsolódó városok
Eszköztár:

Agglomeráció

Az agglomeráció latin eredetű szó, jelentése tömörülés, egyesülés. Az agglomeráció a nagyvárosok előrenyomulása térben. A nagyvárosok a közelebbi és távolabbi környezetükhöz szorosan kapcsolódnak. A gyorsan fejlődő város a környező településekkel szervesen összefüggő együttessé fejlődik, a szomszédos települések egy részével összeolvad. Agglomerációról először a XX. század elején kezdtek beszélni. Az iparosodás révén megindult a városok növekedése, Európában és Amerikában kialakult a városokat körülvevő falvakból és kisvárosokból álló településgyűrű, mely szoros kapcsolatba került a nagyvárosokkal, a terjeszkedő nagyváros nem egyszer össze is épült a környező településekkel. Az agglomerációhoz tartozó kisvárosok (bolygóvárosok) szerepköröket vesznek át a központtól. Tehermentesítik a centrumot, ipari tevékenységükkel csökkentik a nagyváros terheit, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. Kialakul egy elővárosi övezet.
A lakosság főleg a város ipari, illetve szolgáltató szektorában dolgozik. Ezért is szokták ezeket a városrészeket alvó településeknek nevezni, mert a lakosok csak aludni járnak haza.
Lakófunkciót töltenek be.

Konurbáció

A konurbáció több szomszédos nagyváros összenövését, város-láncolatok keletkezését jelenti (Liverpool-Manchester). A városok között nincs alá és fölérendeltség, a hierarchikus kapcsolatok helyett a horizontális települési kapcsolatok jellemzik. A konurbációk lehetnek egyközpontúak, amikor egy terjeszkedő világváros közigazgatásilag fokozatosan bekebelezi a környező városokat és falvakat, mint London, Moszkva esetében.
Kétközpontú konurbációk két nagyvárosi agglomeráció összenövéséből alakultak ki, pl. Manchester-Liverpool esetén.
A legismertebb többközpontú konurbációk Európában a Ruhr-vidék, a hollandiai Randstadt, a Sziléziai iparvidék, a Donyec-medence.

Óriásvárosok

Óriásvárosoknak (idegen szóval: „megacity”) azokat a településeket, illetve település együtteseket nevezzük, amelyeknek legalább tízmillió lakosa van, és ahol legalább kétezer ember él egy négyzetkilométeren. Az óriásvárosok egy jelentős lélekszámú városból és az azt körbe ölelő agglomerációs övezetből alakulnak ki.
1950-es években még összesen két olyan óriásváros volt a világon, amelyek népessége meghaladta a 10 milliót. 2000-re ez a szám már 20-ra emelkedett és a folyamatnak még nincs vége. A megavárosok élén Tokiói agglomeráció áll (2010) 35 milliós népességével, de óriásváros Sanghaj, Hongkong, New York, Los Angeles, Chicago, Mumbai, Újdelhi, Mexikóváros és Sao Paolo is.
Az óriásvárosok egyik legnagyobb gondja a szennyezés mellett a közlekedés. A személygépkocsik nagy száma inkább fékezi a gyors közlekedést. Az állandó dugók a környezetet is károsítják.

Megalopolisz

A megalopolisz, több hatalmas város (jelentős részben megacityk) összeolvadásából létrejövő roppant méretű városias övezetet jelent. Létrejötte magas szintű közlekedési és kommunikációs kapcsolatokon alapszik. A megalopolisz fogalmat először Lewis Mumford használta „A városok kultúrája” című művében 1938-ban, de az USA atlanti partvidékén elterülő megalopoliszra a mai szóhasználatnak megfelelően Jean Gottmann alkalmazta először 1957-ben.
Földünk legnagyobb városövezete az USA atlanti partvidékén található. A Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopoliszban („Boswash”), 80 millió lakos él. Itt található: a Fehér Ház, a New York-i tőzsde. A világ 500 legnagyobb vállalatából 58 ebbe a régióba helyezte el központját.

Technopolisz

A technopoliszok olyan települések, amelyben egy területen megtalálhatók a gazdasági és tudományos egységek, s amelyek biztosítja a mindennapi életteret az ott dolgozók számára. Mivel a K+F tevékenységekhez nagy mennyiségű magasan képzett munkaerőre van szükség, ezért gyakran az ipari üzemek egyetemek, és kutatóközpontok közelében jöttek létre, hogy az eredményeket helyben hasznosítsák.
Az első tudományos parkok az angolszász országokban jöttek létre a campusok közelében, az egyetemek kezdeményezéseire berendezkedve. A fejlesztésük összefüggött azokkal a vállalatokkal, amelyeknek már voltak híres K+F részlegei.
A Szilícium-völgy egyike a legrégebbi és legnagyobb csúcstechnológiai termelési koncentrációnak. Ez a név szimbólummá vált. Viszonylagosan kis terület, 15 km széles és megközelítőleg 50 km hosszú. San Franciscotól délre terül el. A Szilícium-völgy ma közismert elnevezés, de eleinte –mintegy 20 évig- nem használták. A Szilícium-völgy félvezető iparában az alkalmazottak száma többszörösére növekedett
(1964 és 1985 között: 1178%). Ezzel párhuzamosan, a vállalatok száma pedig 7-ről 136-ra nőtt.
Japánban az 1960-as években indult a technopolisz program. A cél a keleti területek túlsúlyának megszüntetése, a fejlődésből kimaradt középső és nyugati területek fejlesztése volt. A városokba kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézeteket telepítettek, korszerű infrastruktúrával és kommunikációs rendszerrel szerelték fel. A technopoliszokat a nagyvárosokkal, a fővárossal repülőjárat, szupervonat, autópálya köti össze. A kutatógárda high-tech ágazatokkal, űrkutatásokkal, biotechnológiával foglalkozik.
A technopoliszok reklámkampányokat indítanak, így hívják fel a nagyvárosok és a külföldi vállalatok figyelmét a hely előnyeire, adottságaira