Szuburbanizáció
Szuburbanizáció
A szuburbanizáció az urbanizációs folyamat egy későbbi szakasza. Ebben a szakaszban a népesség térbeli elhelyezkedésének dekoncentrációja jellemző. Felgyorsul az elővárosi fejlődés. A nagyvárosok helyett a szomszédságukban fekvő településekre, a várost körbevevő, néhol falusias jellegű városrészekbe irányul a népesség bevándorlása.
Ezzel párhuzamosan a városközpont közeléből az ipari tevékenység is kivonul a külső övezetekbe, a városközpontban pedig egy igazgatási- és szolgáltatási központ kezd kialakulni. A városközpontra is jellemző a lakosság távozása.
A nyugati országokban ez a szakasz a hatvanas évekig tartott. Hazánkban ez a szakasz a hetvenes évek elejétől jellemző.
A szuburbanizáció kiváltó okai a nagyvárosok növekvő zsúfoltsága, a lakókörnyezet leromlása, a környezetszennyezés és a romló közbiztonság. Lényeges előfeltétele a közlekedési infrastruktúra fejlődése.
A city terjeszkedése következtében a lakóhelyöv veszít a szerepéből. A történeti részek állapota romlik, mind az épületállományban, mind a foglalkozási és jövedelmi viszonyokban. Megindul a szegregáció. Gettó negyedek alakulnak ki. A városok és a szuburbiák között erős a gépkocsiforgalom, az ingázás. A gépjárműforgalom teljes ellehetetlenül, terhelődik a környezet, rekreációs övezetek is megjelennek.
Ugyanakkor a belváros nagyobb forgalma a központi negyedben parkolási gondokat teremt.
Dezurbanizáció
Az urbanizációs folyamat egy későbbi szakasza, amely a legfejlettebb nyugati országokban, a hatvanas évek végétől bontakozott ki. Szorosan összefügg a posztindusztriális gazdasági fejlődéssel. A foglalkoztatottak többsége már nem a szekunder szektorban dolgozik, hanem a K+F-ben. A szellemi munkára épülő iparágak húzó jellege érvényesül, melyek bárhol megtelepülhetnek, ahol fejlett infrastruktúra áll rendelkezésre. A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi régiók népességmegtartó ereje csökken, ezzel szemben a falusias, érintetlen térségek vonzereje nő. Ezek hatására tovább csökken a városok népességszáma, már nem csak a nagyváros, hanem az őt körülvevő elővárosi övezet népessége is csökkenni kezd. A falusi térségek szerepe felértékelődik, ebben szerepet játszanak a javuló közlekedési és telekommunikációs feltételek. A népességszám a kitelepülések miatt nő. Megindul a falusi területeken a lakásépítés, megújul, korszerűsödik a lakásállomány. A városi térségek szerepének leértékelődése mellett a rurális térségek felértékelődnek.
Ezek a folyamatok Magyarország nagyvárosi régióira (pl. Budapest, Pécs, stb.) is jellemző.
Reurbanizáció
Az urbanizációs folyamat egyik késői szakasza, amikor a nagyváros népességszáma a szuburbanizáció, majd dezurbanizáció jelentette csökkenés után ismét növekedésnek indul, s egy újabb koncentrációs, "vissza a városba" folyamat veszi kezdetét. Az 1980-as évek közepétől megfigyelhető, a legfejlettebb országok nagyvárosaiban, pl. Londonban, Amszterdamban, de Budapesten is (pl. az V. kerület és IX. kerület újra kellemesen lakhatóvá tett régióiban). A reurbanizáció hatására a korábban lepusztult belvárosi slum negyedek építészeti felújítása, a városrevitalizáció kezdődik meg. Budapest egyik ilyen rehabilitációs területe a József körút, Práter utca, Szigony utca, Üllői út által határolt terület, a Corvin Sétány. Fő szempont, hogy a fiatal, városi kultúra iránt érzékeny rétegek számára vonzó negyedet alakítsanak ki. A multifunkcionalitása révén illeszkedik a modern, budapesti City-hez, ugyanakkor kapcsolódik a helyi tradíciókhoz, az újonnan kialakított sétánnyal, zöldterületeivel a város új találkozási pontjává válhat. A városrehabilitáció által megújult a teljes közmű, és közterületi rendszer. Az új közterületi elemek, a kialakított zöldfelület-, a közlekedésrendszer biztosítja a magas színvonalú, élhető, emberközpontú városrész kialakítását.
A csúcstechnológiák általános és széles körű elterjedése miatt végbemehet a munkahelyek erős decentralizációja. Felértékelődik az infrastruktúra szerepe a társadalom életében. A városrevitalizáció révén javuló lakókörnyezetekbe megindul a visszaköltözés, a népességcserével együtt járó megfiatalodás.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
