Bevezető
A kelet és nyugat találkozási pontját jelentő, 71,5 millió lakosú Törökországban a kultúrák sajátos keveredése alakult ki, amely egyszerre keleti és nyugati. Az ország a történelmi múlt megítélésével és a kisebbségekkel kapcsolatban ma is konfliktusok vannak.
Kelet és nyugat határán
Törökország egyfajta híd szerepben van Európa és Ázsia között, hiszen területe mindkét kontinensre kiterjed, bár a jóval nagyobbak (97%) az ázsiai területek. Az országot mind kulturális, mind gazdasági, mind pedig politikai kapcsolatai egyszerre kapcsolják az arab világhoz és Nyugat-Európához, és vendégmunkásai is jelen vannak mindkét régióban. Az ország tagja a NATO katonai szövetségének – ez elsősorban a Nyugattal kapcsolja össze. Fekvése révén ellenőzi a Fekete-tenger bejáratát, a Boszporuszt és a Dardanellákat.
"Nyugati" kulturális elemek az ország életében
Az ország 20. századi nyitottsága, és a külföldre vándorló nagyszámú vendégmunkás miatt a török kultúra, a mindennapok folyamatosan változnak, nyugatról átvett elemekkel bővülnek – ez elsősorban a nagyvárosokra igaz. Ez hat például az öltözködésre: a hagyományos muszlim viselet visszaszorult, a törvény tiltja is például a nők számára az arcot teljesen elfedő ruhák viselését. Ezek helyett a nyugati öltözködési stílus terjed. Emellett az építészetben is megjelentek a modern nyugati hatások.
"Keleti" kulturális elemek az ország életében
Az ország lakosságának nagy része muszlim vallású, így a városképek meghatározó elemei a mecsetek karcsú tornyai. A sajátos török építészet a bizánci és a muszlim hagyományok beépítésével jött létre. A művészetekben, zenében is tükröződik az ország sajátos kulturális helyzete, a nyugati hatások keverednek a keletiekkel (muszlim, török népek hatásai). Az irodalmat a perzsa és arab hatások formálták mai képére.
A török ételekben balkáni, közép-ázsiai és közel-keleti (arab, perzsa) hatásokat egyaránt felfedezhetünk. A sokféle hatás miatt egységes konyhaművészetről nem beszélhetünk, de néhány közös jellegzetesség kiemelhető. Ilyen a sok fűszer használata, a sokféle halétel. A vallási előírások miatt sertéshúst nem fogyasztanak, helyette az éghajlati adottságoknak is jobban megfelelő juh húsát használják ételeikben. Kulturális sajátosság a hosszú, ráérős étkezés, az akár 3-4 órás ebédszünet.
A kurd és örmény kisebbség
Az ország keleti felében élő kurdok a világ egyik legnépesebb olyan kisebbségét jelentik, amely nem rendelkezik önálló állammal – ők az ország lakosságának mintegy 15-20%-át adják. A kurdok függetlenségi törekvéseit a török állam több ízben véresen leverte. Az 1970-es évek végétől több terrorakciót is végrehajtottak a függetlenségért küzdő Kurd Munkapárt tagjai. Az elmúlt években úgy tűnik, hogy a kurdok az autonómiával is megelégednének, aminek megadására hajlik is a kormány.
A 19 századi asszimilációs politika és üldöztetések, illetve 20. század elején történt népirtás következtében ma már csak körülbelül 70 000 örmény él Törökországban, többnyire Isztambul környékén – korábban kb. kétmilliónyian voltak. Az örményeket keresztény vallásuk és jobb gazdasági helyzetük miatt érték elsősorban az üldöztetések.
A szíriai és iraki határ közelében arabok is élnek. Az egykor népes görög közösségekből ma már csak néhány ezer főnyi kisebbség maradt Isztambulban és a nyugati szigeteken.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
