Gazdaságföldrajzi kategória. Fontos közlekedési útvonalak mentén települt városok tartoznak ebbe a kategóriába.

Gazdaságföldrajzi kategória. Iparvárosoknak nevezzük azokat a városokat,amelyeknek elsősorban az ipara jelentős és ahol a lakosság többsége a városban működő ipari termelés szférájában dolgozik.

Olyan város, amelynek helyi politikája és gazdasági élete jelentős mértékben az odalátogató bel- és külföldi turisták részére, megfelelő szintű üdülési létesítmények, és szolgáltatások biztosításán alapul.

Olyan város, amelynek lakosai túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazatból élnek. Általában nagy kiterjedésű, nagyobb lakosszámú faluból fejlődött ki.

Olyan, elsősorban mezőgazdasági funkciójú település típus, ahol a lakóépületek egymástól elkülönülve, vagy kisebb csoportokban állnak.

Azok a városok tekinthetők bányavárosoknak, ahol bányászat vezetett a város kialakulásához. Sok bányaváros esetében a bányászat ma már nem játszik kiemelt szerepet a város életében (pl. Körmöcbánya) inkább történelmi hagyományi miatt sorolhatók ide, míg a jelenleg is aktív bányászattal rendelkező bányavárosokban a lakosok jelentős része közvetve vagy közvetlenül ma is a bányászatból él (pl. Lubin a lengyelországi Alsó-Sziléziában)

Meghatározó, befolyásoló geográfiai tulajdonság.

Gazdaságföldrajzi kategória. Fontos közlekedési útvonalak mentén települt városok tartoznak ebbe a kategóriába.

Városszerkezeti tagolás. A külső lakóövbe helyezkednek el a nagyobb lakótelepek. Itt kialakított többemeletes házakban él a városi lakosság egy jelentős része.

Városszerkezeti tagolás. A városmagot körülvevő, lakóházakkal sűrűn beépített övezetet nevezzük így. A házak többsége leromlott állapotban van, folyamatos felújítást és fejlesztést igényel a városrész.

A város funcionális tagolódása. Cégek, üzletek egymás közelében találhatóak a nagyvárosokban.

Nyomornegyed. Még mielőtt az első "Favela" jött létre, szegény állampolgárok szorultak távol a belvárostól és kénytelenek élni a messzi külvárosban. A favela portugál szó, jelentése kalyiba.

A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület. Az egykori ipari övezetek nagy részén találhatóak, kisebb vagy jelentősebb környezeti problémákkal sújtott területek, valamint műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek.

Az átmeneti vagy szavanna öv a trópusi sivatagi és az egyenlítői között alakult ki, a 8° és 16° szélességi körök között. Az évi középhőmérséklet 20-27 °C, a hőingás már magasabb, elérheti az évi 10 °C-t is. A csapadék kevesebb, általában 400-800 mm között mozog. Két évszak alakult ki, a száraz és a nedves, ezek váltakozását a felszálló és leszálló légáramlatok szabják meg.

Az urbanizációs folyamat negyedik szakasza, amikor a városból kiköltözött népesség az újra felértékelődő városközpontba visszaköltözik.

Az urbanizáció egyik részfolyamata, amely a települések infrastrukturális fejlődését, a lakosság életkörülményeinek javulását, a lakosság életszokásaiban, magatartásformáiban, életviszonyaiban megnyílvánuló változásokat, összességében a települések minőségének, városias képének fejlődését foglalja magában.

A konurbáció olyan több település által alkotott városi terület, ahol a lakosszám növekedése és a beépített területek ebből fakadó bővülése miatt a települések fizikai határai elmosódnak, és összefüggő beépített területet alkotnak.

Legalább 25 millió fős lélekszámú, több városösszenövés (konurbáció) együtteséből álló óriásváros, vagy városövezet. Magas szintű közlekedési és kommunikációs kapcsolatok jellemzik. A világon általában 6 megalopoliszt különítenek el.

A városodás és városiasodás együttese.

A szuburbanizáció a módosabb középrétegek kiköltözésének a folyamata, amely egy nagyobb város külső területeire vagy a város környéki agglomerációba irányul. A szuburbanizáció a városszétfolyás jelenségének egyik fő okozója. Tágabb értelmezésben: az a folyamat, amikor először a népesség, később az ipari termelés és a szolgáltatások kiáramlanak a szuburbán térbe (a város környékére).

Megalopolisz. Az egymáshoz közel fekvő, majdnem összeépült, és így szinte egyetlen óriási települést alkotó városok halmaza.

Az agglomeráció egyik elnevezése. Egy nagyobb város és vonzáskörzetének, a nagyváros által ellátott településeinek összessége.

A városodás (urbanizáció) folyamatának harmadik szakasza, amikor a nagyváros és az elővárosok népessége is csökken, és a falusi térségek lélekszáma nő. A falvakban egyre inkább tejredő városi életforma (városiasodás) a javuló közlekedési és telekommunikációs lehetőségek teszik lehetővé, hogy az emberek a várostól távolabb lakhassanak.