Természeti telepítő tényezők
Az ipar termelési színtere a földrajzi környezet, mely biztosítja a termelési eszközök előállításához szükséges ásványkincseket, az energiahordozókat, nyersanyagokat. A természeti erőforrások mennyisége és jelentősége a történelem során változik. A tudomány és technika fejlődésével szélesedik az ipar által hasznosítható ásványi anyagok köre (bauxit, urán, kőolaj).
A legfontosabb telepítő tényezők:
1. az éghajlat,
2. a vízellátottság,
3. az ásványkincsek, energiahordozók,
4. a kőzettani, földtani viszonyok és
5. a felszín domborzata.
A hideg, fagyos területek (Szibéria, Antarktisz) hiába gazdagok ásványkincsekben, kitermelésük, feldolgozásuk nagyon költséges, de a mindennapos esők övében is sokféle probléma jelentkezhet.
A vízellátottság fontossága ágazatonként változó. Vannak vízigényes iparágak (pl. papíripar), őket célszerű jó vízellátottságú területre építeni.
Az ásványkincsek, energiahordozók szerepe a logisztika fejlődésével kicsit háttérbe szorult.
A felszín tagoltsága, domborzata (magas hegységek, elzárt medencék) szintén jelentős hatással van a telephelyválasztásra.
A földtani stabilitás fontos, geológiailag instabil helyre építeni sokkal drágább, veszélyesebb.
Társadalmi telepítő tényezők
A munkaerő lényeges szerepet játszik az ipar telepítésében. A szabad, olcsó munkaerő vonzza az ipart. A bőséges munkaerő főleg a nagy élőmunka-igényes ágazatokra (textilipar, édesipar) van hatással. Nagy szaktudású, kvalifikált munkaerőt a híradástechnikai ipar, a repülőgépgyártás, a számítógépgyártás és a vegyipari ágazatok igényelnek.
Az a földrajzi hely, amelyik jó társadalmi és műszaki infrastruktúrával rendelkezik, jobb feltételeket tud biztosítani a termelőüzemek számára.
A kormányzat és a belső jogrendszer stabilitása igen fontos kérdések. Ha kiszámíthatatlanul változtatják a minimálbért, az adókat, a vámtörvényt, a környezetvédelmi előírásokat, árfolyamokat, milliárdos hasznokat vagy károkat okozhat a gazdaság szereplőinek.
Azok az országok, ahol a korrupció mértéke jelentős, sokkal inkább a spekulatív befektetéseket vonzzák. A hosszabb távra tervező, a térség infrastruktúráját fejlesztő, végső soron az általános jólétre pozitív hatással lévő vállalatok a kiszámítható, a korrupciótól nagyrészt mentes térségeket keresnek.
A hagyomány is fontos telepítő tényező. A munkaerő alapossága („német precizitás”), pontossága, fogékonysága a társadalom évszázadok alatt kialakult normáitól is függ.
A közlekedésföldrajzi helyzet (kikötők), a szállítási lehetőségek nagymértékben befolyásolják az ipari termelést.
Az ipartelepítő tényezők és a globalizáció
A globalizáció alapját a kommunikációs és információs technológia fejlődése jelenti. A technikai fejlődéssel csökkennek a telekommunikációs költségek. A gyors technológiai fejlődés fontos a termelési folyamatok változásában. A piaci versenyben az új termékek gyártása, az állandó újítás elengedhetetlen a vállalatok fennmaradásához és a profittermeléshez. A kutatás, fejlesztés az egyetemi városokba, a technológiai parkokba vagy a technopoliszokba települ. Gyakran más országokból csábítanak át olcsó, de jól képzett munkaerőt („brain drain”). A részegységek gyártása, az összeszerelés tulajdonképpen bárhol lehet, ahol rendelkezésre áll:
• az olcsó, de iskolázott munkaerő,
• könnyen elérhetők a világ információs hálózatai
• megfelelő az infrastruktúra (fizikailag könnyen megközelíthető)
• modern üzleti szolgáltatások.
Az ipar területi szerveződése: iparvidékek, ipari kooperációs hálózatok, ipari gócterületek
A posztfordista termelési rendszer ugyan a területi dekoncentráció irányába hat, de a természeti és társadalmi telepítőtényezők miatt mégis megfigyelhető egyfajta koncentráció a Földön.
Igen nagy eltérések vannak a világ országainak iparosodottságában. Vannak olyan országok, ahol az ipari fejlődés során hatalmas iparvidékek alakultak ki, máshol pedig mindez jóval szerényebb mértékű vagy egyáltalán nem létezik. Az USA-ban pl. a Nagy-tavak vidékén, az Atlanti-partvidéken alakult ki ipari övezet, de még talán ezeknél is jelentősebb az ún. „Szilícium-völgy” Kaliforniában. Az Európai Unióban a „kék banán” területén található az egyik legrégibb múlttal rendelkező ipari terület, mely Közép-Angliától Észak-Olaszországig húzódik. Ázsiában Kína tengerparti városaiban, illetve egy-egy belső medencében, India északi részén és Japán fő szigetének csendes-óceáni partvidékén találhatók hatalmas méretű iparvidékek. Ezek részben nyersanyagra és energiabázisra települtek. Ezen ágazatok újabb iparágakat vonzottak. Az utóbbi évtizedekben válságba kerültek, s csak az új ipari technológiák, a modern iparágak megjelenésével váltak ismét dinamikusan fejlődő területekké. A feldolgozóiparban a korábbi iparvidéken belüli kooperációt felváltotta a globalizáció hatására a termelés világméretű széttelepítése során, a hálózatokon belüli kooperáció. A termelést végző üzemek a világ távoli pontjain helyezkednek el, mégis egymásra épülő termelési kapcsolatban állnak egymással (pl. autógyártás).
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
