Napkollektor, napelem és naperőmű
A napenergia hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrás, amelynek kihasználása nem szennyezi a környezetet. A napsugárzás hasznosítása ma a fő energiaforrásokhoz képest mégis elenyésző. A napsugárzás nem egyenletesen érkezik a Földre, intenzitása az évszak, a napszak és az időjárás változásával jelentősen módosul. A napelemek és napkollektorok jelenleg még túlságosan drágák.
A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. Az elnyelt sugárzási energia elektromos vagy hőenergia formájában hasznosul. A napenergia hasznosításának számos módja van, ezek technikailag két főbb csoportba sorolhatók. Az egyik esetben a napsugárzást hővé alakítják, olyan felületre van szükség, amely jól nyeli el a sugárzást, felmelegszik és hőjét átadja pl. a vele érintkező víznek. Az ilyen berendezéseket napkollektoroknak nevezzük. Egyes országokban - ilyen például Görögország és Izrael - az egy-egy ház melegvíz ellátására szolgáló napkollektorok rendkívül elterjedtek.
A másik csoportba a napelemek tartoznak, melyek a rájuk eső napsugárzásból elektromos áramot állítanak elő. A napelemek ma is folyamatos fejlesztés alatt állnak
_wna.JPG "Napkollektor fotója")
Vízerőművek
A vízenergiának a megújuló energiaforrások között kitüntetett szerepe van. A „fejlett” országokban a vízenergia termelés az elmúlt 30 évben nem nőtt jelentősen, ezzel szemben a fejlődő országokban, - ahol még nem használták ki az összes kedvező földrajzi helyzetű területet - több erőmű is épül. A gátak, víztározók, csatornák, zsilipek építése a környezet nagymértékű átalakításával jár. Embereket kell lakóhelyükről elköltöztetni, területeket elárasztani.
Szélerőművek
Energetikai szakemberek ma a szélenergiát tartják a legígéretesebb megújuló energiaforrásnak. A szélmalmok, már több száz éve működnek. Bizonyos értelemben a szélerőmű ezeknek egy továbbfejlesztett változata. Európa ebben élen jár a világon: napenergiához hasonlóan ez is sokkal nagyobb területet igényel egy fosszilis tüzelőanyagot használó erőműnél, mivel a szélturbinák között az optimális hatásfokhoz megfelelő távolságot kell tartani. Szélerőművek terén az Európai Unióban Németország vezet. Általában elmondható, hogy a tengerparti országok lehetőségei kedvezőek, de egyáltalán nem rosszak a szélenergia kihasználásának lehetőségei például Magyarországon sem.
Tengervíz mozgását hasznosító erőművek
Az árapály-energia kihasználásához az árapálymedence nyílásához (tölcsértorkolathoz) gátat kell építeni. A gát, turbinák és generátorok segítségével áramot termel. Naponta kétszer van apály ill. dagály is, ami az árapály energiát könnyen kezelhetővé teszi. Az energia a gát két oldala közötti vízszint különbségből fakad, kinetikus energiává alakul, ahogy a víz átfolyik a turbinán. A turbina meghajtja a generátort ami elektromos áramot termel.
A Föld belső hőjének hasznosítása
A Föld belsejében keletkezik radioaktív elemek bomlásából. Ma kétféle geotermikus energiafelhasználás létezik. A hőt közvetlen módon átalakulás nélkül hasznosítjuk, fűtésre, gyógyvízellátásra, ivóvízellátásra. Ezen a területen Svédország vezet. A geotermikus erőművekben villamos energiát tudunk előállítani. Ezt a megoldást leginkább Olaszországban használják. Magyarországnak is nagyon jók az adottságai, jelentős hévízkészlettel rendelkezünk.
Biomassza
A napsugárzás fotoszintézis során jelentős mennyiségű biomasszát hoz létre. A biomassza fogalma nem teljesen egységes. Beletartoznak a biomasszába az élő és elhalt szervezetek, valamint az ipari felhasználás során keletkezett biológiai eredetű hulladékok, melléktermékek is.
Az energia az erdők, a termesztett növények, és szerves hulladékok felhasználásán alapul. A biomassza mint energiaforrás felhasználásának sokféle módja van. Felhasználhatjuk közvetlenül, égetéssel, tüzeléssel, vagy kémiai átalakítással (cseppfolyósítás), erjesztéssel. Előnyei, hogy bárhol rendelkezésre állhat, nincs kötve lelőhelyhez, egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása. A biomassza a világban felhasznált energia kb. 14 %-t teszi ki, ez az arány a gazdaságilag fejletlenebb országokban kb. 30 %.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
