Tananyag választó:
Szekunder szektor I. - energiagazdaság
Jegyzet szerkesztése:
A meg nem újuló energiahordozók
Eszköztár:

A kőszén

Az ipari forradalom idején terjedt el a kőszén felhasználása, s fonódott össze a gőzgépekkel. Fontos szerephez jutott az energiatermelésben. A hőerőműveket általában a bányák mellé telepítik, különösen igaz ez a lignitre, hogy kis energiatartalma miatt ne kelljen távolra szállítani. A kőszén a vegyiparnak is fontos nyersanyaga (a II. világháború idején benzint is állítottak elő belőle). A vaskohászat számára is nélkülözhetetlen a feketeszén (koksz). A kőszénnek, amely a XIX. században még a gazdasági fejlődés alapja volt, napjainkban egyre csökkenő részesedése van az energiatermelésben, de éves felhasznált mennyisége- főleg India és Kína miatt –növekszik.

A kőolaj

A kőolaj viszonylag magas fajlagos energiatartalma, könnyű kitermelhetősége szállíthatósága és alkalmazhatósága miatt az egyik legfontosabb energiahordozónk. Az energiatermeléshez szükséges energiahordozók kb. 1/3-t teszi ki. A közlekedés és a szállítás túlnyomó része is a kőolajra épül és ez a közeljövőben valószínűleg így is marad.

A földgáz

A földgáz fosszilis, elsődleges energiahordozó. Színtelen, szagtalan gáz, mely szerves anyagok bomlásaként keletkezett. Fő összetevője a metán. Számos előnyös tulajdonsága miatt felhasználása a legerőteljesebben növekszik. Európában is folyamatosan nő a földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve.
A háztartásokban is egyre nő a jelentősége: a fűtés, a főzés mellett a gépkocsik üzemanyagaként is használják. A fűtőberendezések kis helyen is elférnek, s a földgáz közvetlenül érkezik a vezetéken a lakásba, és nem kell tárolni.
Égéstermékei többnyire szén-dioxid és víz, nem keletkezik korom és hamu sem. A gázturbinás erőművek világszerte terjedőben vannak. Olcsóbb a kőolajnál, s kevésbé szennyező.

A nukleáris energia

Az atomreaktorok a II. világháború után kapcsolódtak be az energiatermelésbe. Részesedésük azóta folyamatosan növekszik, ma a világ energiafelhasználásának közel 7 %-át biztosítják atomenergia termeléssel. Problémát jelent, hogy a működő atomerőművek élettartalma lejár, de a fejlett országok legtöbbjében az atomerőművek tervezett élettartamát meghosszabbítják. A fejlődő ázsiai országokban jelentős atomerőmű építkezések vannak, s a térség 2020-ra megduplázza nukleáris kapacitását. Az atomerőművek miatt az emberekben mindig is nagy az aggodalom, mi lesz a kiégett fűtőelemek sorsa, mik lesznek a balesetek következményei. A balesetmentesen működő erőművek egyetlen környezetkárosító hatása a hőszennyezés, ami azt jelenti, hogy meleg vizet juttatnak a folyókba.
Környezetszennyezés a kiégett fűtőelemek elhelyezésénél valósulhat meg, illetve komoly ellenérvként szokott még az is elhangozni, hogy az atomerőmű túl nagy mennyiségű energiát szolgáltat egy helyről, ami kiszolgáltatottá teszi a hozzá kapcsolódó fogyasztókat. A több és kisebb energiaszolgáltató egységek (pl. sok szélerőmű) esetében meg van a lehetőség arra, hogy a helyi közösségek saját kezükbe vegyék energiaellátásuk irányítását, vagy legalábbis befolyásolni tudják azt, míg a hatalmas áramszolgáltató intézmények esetében ezt nem tudják megtenni: az egyének, illetve a kisebb közösségek sem tudnak érdemben hatást gyakorolni rájuk.