Tananyag választó:
A világnépesség eloszlása és növekedése
Jegyzet szerkesztése:
A világnépesség területi eloszlása
Eszköztár:

A világnépesség eloszlása

Földünk népessége napjainkra meghaladta a 6,6 milliárd főt, és a növekedés üteme egyre gyorsul. Természetesen a Földünk felszínén a népesség nem egyenletesen oszlik el, igen szélsőséges határok között változik. A népesség területi elhelyezkedésére a következő megállapítások az igazak:
Az Egyenlítőtől északra él az emberi populáció 90 %-a. Ez annak a következménye, hogy itt található a szárazföldek közel 80%-a.
A népesség majdnem 60 %-a az alföldi területeken, további 20 % -a a 200-500 méteres tengerszint feletti magasságban él.
Az emberiség körülbelül 60 %-a a folyamvölgyeket, valamint az 500 km-es tengerparti területeket népesíti be.
A népesség területi eloszlásának a mutatója a népsűrűség. A népsűrűség az a mutatószám, amely megmutatja, hogy egy négyzetkilométeren átlagosan hány lakos él. Az adott területen élő lakosok számát elosztjuk a területtel. Mértékegysége fő/km2. Az egységnyi területre eső lakosok száma természetesen csak tájékoztató adat. Földünk átlagos népsűrűsége 45 fő/km2.

Területi különbségek

A Föld átlagos népsűrűsége óriási területi különbségeket takar. Földünk egyes területei lakatlanok, mások pedig elviselhetetlenül sűrűn lakottak. A népességszámot jelentős mértékben befolyásolják azok a természeti-földrajzi tényezők, ahol a népesség él. A hideg és a meleg sivatagokban az alacsony népsűrűség okai a víztelenség, az élelmiszerhiány, valamint a növényzet hiánya. A magashegységekben az alacsony oxigénhiány, és a zord éghajlat miatt kicsi a népsűrűség. A hideg övezet sarkköri tájain, valamint a trópusi övezet áthatolhatatlan erdőségeiben sem haladja meg a népsűrűség az 1 fő/km2-t. Általában jellemző, hogy a tenger- és folyópartokon jobban koncentrálódik a népesség, mint az attól távolabb eső területeken.
A Föld legsűrűbben lakott, jelentős lélekszámmal bíró területei a népesedési gócok.

A Föld nagy népesedési gócai

A világ népessége négy nagy és több kisebb régióban sűrűsödik. Kelet-Ázsiában Japán, Dél-Korea, Kína keleti részén található koncentráció az emberiség egynegyedét foglalja magába.
Dél-Ázsia szintén magas népességszámmal büszkélkedhet. A legnagyobb népsűrűségű területek Indiában, Pakisztánban és Bangladesben találhatók. Jáva szigete (Indonézia) szintén a nagy népsűrűségű területek közé tartozik, (olyan hatalmas városokkal, mint Jakarta, Bandung vagy Surabaya).
Az európai kontinensen található a Föld népességének 13 %-a. A legsűrűbben lakott részek Nyugat-Európában találhatóak, mint például a Benelux-államok, London és környéke, a Ruhr-vidék, Észak-Olaszország, stb.. A népesség száma az Észak-Amerikai népességkoncentrációhoz hasonlóan igen mérsékelten növekszik.
Kisebb, de jelentős népességet eltartó területek az USA nyugati partvidékén Kaliforniában, a Mexikói-fennsíkon, Brazíliában Sao Paulo Rio de Janeiro és Minas Gerais államokban, illetve Argentína és Uruguay területén a La Plata mentén találhatók. Afrikában a Guineai-öböl partvidékén, a Nílus torkolati szakaszán és a Dél-afrikai Köztársaság déli részén figyelhetünk meg jelentősebb népességtömörüléseket.