születési arányszám
Társadalomföldrajzi fogalom. Az újszülöttek számát a felnőtt népesség számához viszonyítják.
migráció
Vándorlás. A népesség térbeli mozgásainak összessége. Statisztikai értelemben az számít vándorlásnak, ha az egyén ideiglenesen vagy tartósan átlépi települése határát.
népesség területi eloszlása
Társadalomföldrajzi fogalom. A népesség megoszlása a városok és a falvak között.
népességkoncentráció
Társadalomföldrajzi fogalom. A népesség megoszlása a városban és a falvakban.
népesség összetétel
Társadalomföldrajzi fogalom. Egy adott ország népességének valamilyen szempontból történő kategóriákba csoportosítása (kor, nem, vallás, etnikai hovatartozás stb.) szerint.
primer szektor
A különböző gazdasági ágazatok hármas felosztása szerinti rendszerben az első szektor, amely magában foglalja a mezőgazdaságot, halászatot, erdőgazdálkodást (egyes szerzők szerint a bányászatot is).
korfa
A lakosság nemenkénti eloszlását ábrázoló grafikon. Adott esetben a korfát a családi állapottal is kiegészítik. Három jellegzetes korfa alak van: piramis, harang, urna vagy hagyma.
demográfia
A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változására. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira.
népesedési ciklus
A demográfiai átalakulás egy szakasza.
tercier szektor
Gazdasági szektor. Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor) ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.
népesség arány
Társadalomföldrajzi fogalom. Egy adott ország népességének etnikai hovatartozás szerinti csoprtosítása.
szekunder szektor
A gazdaság három szektorra történő felosztásának második szektora. A gazdaság ipari-feldolgozó szektora.
demográfiai probléma
Társadalomföldrajzi fogalom. Népességfogyás, ill. A túlzott népességnövekedés is demográfiai probléma.
születésszabályozás
Társadalomföldrajzi fogalom. A családtervezés hagyományos eljárásainak összessége.
népességrobbanás
A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása, amely az életkörülmények javulásából és ebből adódóan a halálozási arányszám csökkenéséből, valamint ezzel párhuzamosan a születési arányszám változatlanul magas mértékéből, illetve csak kis mértékű csökkenéséből következik.
túlnépesedés
A populációk túlnépesedése alapvetően ökológiai (etológiai) folyamat, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek: adott területen az erőforrások túlhasználata a populáció összeomlásához vezethet, ugyanakkor a (kényszerű) elvándorlás révén hozzájárulhat a faj elterjedési területének növekedéséhez.
Ratkó-korszak
Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter nevével fémjelzett korszak, amelyben a politikai a nagyobb születésszámot, a népszaporulat növekedését abortusz tilalmának hatékony ellenőrzésével, és a gyermektelenek megadóztatásával kívánta elérni. A korszakban számottevően megnőtt a születő gyermekek száma, őket hívta a köznép Ratkó-gyerekeknek.
születési arányszám
Társadalomföldrajzi fogalom. Az újszülöttek számát a felnőtt népesség számához viszonyítják.
immigráció
Társadalomföldrajzi fogalom. Bevándorlás, telepedési folyamata a populációnak.
migráció
Vándorlás. A népesség térbeli mozgásainak összessége. Statisztikai értelemben az számít vándorlásnak, ha az egyén ideiglenesen vagy tartósan átlépi települése határát.
emigráció
Magyarul: kivándorlás. A szónak alapvetően két jelentése van: 1. főként politikai okokból történő kivándorlás. A kivándorlás a haza, lakóhely politikai, gazdasági, vallási vagy egyéb okokból való önkéntes, vagy kikényszerített, tartós vagy időszakos elhagyása. 2. Valamely országban élő emigránsok összessége.
interkontinentális migráció
Társadalomföldrajzi fogalom. Ha a migráció országhatárokat lép át, és kontinensek között valósul meg, akkor kontinensek közötti (interkontinentális.)
hinduizmus
A hinduizmus, vagy korábban brahmanizmus Elő-India ősi "bennszülött" vallása. Az Indiai Köztársaság lakosainak közel 83 százaléka követi ma is ezt a vallást, de hindu vallásúak élnek Nepálban, Pakisztánban, Bangladesben, Srí Lankán, Hátsó-Indiában, Indonéziában, Délkelet- Afrikában, Dél-Amerikában és Óceániában is. A világ népességének több mint 13 százaléka, körülbelül 600 millió ember hindu vallású.
keresztény
A név a görög khrisztianosz, a khrisztosz, "fölkent" szóból ered, latinul Christianus. Olyan megkeresztelt személy, aki Jézus Krisztusban hisz, s az Ő Szentírásban megőrzött tanítását követi.
sino-tibeti
A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja, melynek nyelveit Kelet- és Délkelet-Ázsiában beszélik – beszélői számát tekintve – az indoeurópai után a második legnagyobb nyelvcsalád, elsősorban a több mint egymilliárd kínai anyanyelvű révén. Besorolása vita tárgya.
iszlám
A föld nagy világvallásainak egyike. Arab, zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezetőszerep. Hívői, a muszlimok azonban az iszlámot az első, az egyetlen igaz, a világ keletkezése óta létező vallásnak tekintik.
taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt. A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak (道, pinyinben dào) nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog benne foglaltatik.
zsidó
Más néven: héber, izraelita. Elsősorban a Közel-Keleten, Izrael és környékéről származó, a világ csaknem minden részén élő nép, illetve a világ egyik legősibb vallása.
indoeurópai
Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Közel 150 nyelvből áll, amelyet kb. 3 milliárd ember beszél a Földön.
buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet, vallás. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a Buddha, tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens észak-keleti részén az i.e. 5 század környékén élt és tanított. Tanításának lényege a tökéletes létforma, a nirvána állapotának elérése, a vágyak, a harag és a tudatlanság okozta szenvedés legyőzésével.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)