Tananyag választó:
Nemzetközi szervezetek
Jegyzet szerkesztése:
Nemzetközi pénzügyi, gazdasági szervezetek
Eszköztár:

A pénzügyi szervek létrejöttének okai

A globalizálódó világgazdaság egyre több olyan kérdést vet fel, amit a nemzetállamok keretein belül nem lehet megoldani. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetek ezeket a problémákat próbálják orvosolni, illetve az újabb kihívásokra választ adni. Egyes vélemények szerint a nemzetközi pénzügyi szervezetek a globalizáció negatív hatásait erősítik, tevékenységük komoly átgondolásra szorul.

Nemzetközi Valutaalap

Az IMF (International Monetary Fund) vagy Nemzetközi Valutaalap az ENSZ szakosított intézménye, melynek legfontosabb feladata a világ valutastabilitásának megőrzése a pénzügyi krízisek megelőzése. Az IMF az egyes nemzetgazdaságoknak tanácsokat ad és rövid lejáratú hitelek segítségével különféle reformokat támogat. Az IMF tevékenységét sok bírálat is érte, többek között azért, mert nem vette eléggé figyelembe az egyes országok sajátosságait és mindenhol az egységes „recept” alapján próbálta megreformálni a gazdaságot. Mára (2010) enyhült az IMF szigora és hajlandó alternatív, egyéni utak megvalósítására, de azt mindenképp megköveteli, hogy az államok költségvetése egyensúlyba kerüljön a reformfolyamat végére.
A Nemzetközi Valutaalapot azért is érték bírálatok, mert az általa elvárt reformok gyakran megszorító intézkedésekhez vezettek, ami miatt kevesebb pénz jutott pl. az oktatásra vagy az egészségügyre.
Az IMF székhelye Washingtonban található.

Világbank

A Világbank (World Bank Group) egy bankcsoport, melynek öt tagja közül talán a legfontosabb a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development, rövidítve: IBRD). Az IBRD támogatja az új beruházásokat, legfőbb célja a gazdaságilag elmaradottabb országok gazdasági növekedésének segítése. Ezt a tevékenységét hosszú lejáratú hitelekkel is megpróbálja segíteni, még is az a tapasztalat, hogy a legszegényebb országok nem képesek kitörni az adósságcsapdából.
A Világbank székhelye Washingtonban található.

Az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (Organization of the Petroleum Exporting Countries - OPEC) 1960-ban alakult. Legfőbb céljuk a kőolaj árának világpiaci szabályozása és ennek kapcsán a kitermelhető mennyiség meghatározása. Tagjai főként a kőolajtermelő arab államok és néhány nem arab, „déli” kőolajtermelő állam. Az Öböl-menti arab államok (Szúd-Arábia, Irak, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek) mellett két észak-afrikai, kőolajban gazdag arab állam, Líbia és Algéria is tagja a szövetségnek. A nem arab államok közül, a Közel-Keleten Irán, Fekete-Afrikában Nigéria és Angola mellett két dél-amerikai ország, Venezuela és Ecuador is OPEC tag. Korábban Indonézia és Gabon is tagja volt a szervezetnek, de ők különféle okok miatt kiléptek onnan.
Eredetileg az OPEC a nagy felvásárlók árpolitikájának ellensúlyozására jött létre, mert értelemszerűen a nagy kőolajimportáló országok az alacsony, míg a kőolajexportáló országok a magas olajárban voltak érdekeltek. A termelés csökkentésének árfelhajtó hatása van (nő az olaj iránti igény, és ez áremelkedést eredményez), a kitermelés mennyiségének növelése pedig az olajárakat csökkenti a nemzetközi piacokon. Ezekkel a módszerekkel az OPEC államok komoly hatást tudnak gyakorolni a kőolaj árára, s ezáltal az egész világgazdaságra.
Több, jelentős kőolajvagyonnal rendelkező ország nem tagja a szervezetnek (pl. Oroszország, Nagy-Britannia, Norvégia, USA, Kína stb.), de mivel az OPEC tagállamok együttesen a világ kőolajtermelésének 44%-át adják és a világ becsült kőolajtartalékainak 79%-ával rendelkeznek (2010), ezért valóban komoly hatást tudnak gyakorolni a Föld kőolajkereskedelmére.
Az OPEC székhelye Bécsben található.