zöld forradalom
Mezőgazdasági forradalom. Mezőgazdasági forradalom a Föld történetében többször is történt. Ugyanakkor a kifejezés igencsak bizonytalan, sok esetben a forradalmi átalakulást megállapító állításokat a történészek vitatják. Zöld forradalom (1945-től) az ipari trágya bevezetése és az új termények nagyban növelik a világ mezőgazdasági termelését.
himlő
A himlő, vagy másnéven feketehimlő emberi fertőző betegség, amelyet a Poxvirus variolae vírus okoz. Ez volt az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fertőzöttek körében rendszerint magas (az Óvilágban 15-20%, az Újvilágban gyakran 40-80%-os) mortalitást okozott, és a túlélők közül sokan (mint például Kölcsey Ferenc) megvakultak.
Lyme-kór
Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (noha már a 20. század elejéről vannak leírásaink a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta azt.
dengue láz
Csonttöréses láz egy fertőző betegség, melyet a Flaviviridae család Flavivirus nemzetségbe tartozó dengue vírus okoz. A trópusi területeken elterjedt; az Aedes aegypti szúnyogfaj terjeszti legnagyobb mértékben.
AIDS
Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes,[1] amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja.
diftéria
A diftéria (torokgyík) fertőző, néha halálos kimenetelű betegség, amelyet a Corynebacterium diphteriae baktérium okoz. Először a felső légutakban jelenik meg bőrre emlékeztető, kékesfehér hártya, ezt enyhe láz, torokfájás és levertség követi. Immunizált állatok véréből készített védőoltással előzhető meg.
kullancsencephalitis
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő és agyhártyagyulladás kórokozója a Kullancs encephalitis vírus, a Flaviviridae vírus család tagja. Más besorolás szerint az arbovírusok közé tartozik (arthropod-borne, azaz ízeltlábú hordozón keresztül fertőző). A vírus a központi idegrendszert támadja, tehát az agyat (encephalitis), vagy az agyhártyát (meningitis), vagy mindkettőt (meningoencephalitis).
féregfertőzés
A szervezetben adott esetben élősködőként (parazitaként) megjelenő férgek közé tartoznak a mételyférgek, horogférgek, galandférgek, fonálférgek és ostorférgek. A férgek különféle utakon juthatnak a szervezetbe: Széklettel/talajjal szennyezett étel fogyasztásával, mely utóbbi esetben pl. orsóférgek és ostorférgek kerülhetnek egy fertőzött személy székletéből a talajba és onnan egy másik személy szervezetébe. Ahol nincs modern közegészségügyi hálózat, a széklet naturális formájában trágyaként kerül felhasználásra és gyakran jut a talajba féregtartalmú ürülék.
kanyaró
Egy vírus által okozott emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg.
Madárinfluenza
A madárinfluenza vírusos megbetegedés, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 törzseket tartják.
malária
A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban
influenza
Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, később pedig száraz köhögés.
vörösiszap-katasztrófa
Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tíz[1] emberéletet követelő ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, amit az okozott, hogy 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 300 m × 500 m-es vörösiszap-tárolójának gátja.
globális problémák
Olyan környezeti problémák, amelyek az egész Földet érintik, pl.: az emberi tevékenység miatt bekövetkező globális felmelegedés stb..
fogyasztói társadalom
A modern társadalmak termelés-elosztás-fogyasztás körforgására épülő szemléletét kifejező társadalomtudományi fogalom. A fogyasztói társadalomban az egyén fő célja a javak megszerzése, birtoklása, elfogyasztása, élvezete.
erdőirtás
Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás oka lehet a fakitermelés, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek növelése. Az erdőirtás elsősorban a trópusi övezet országaiban intenzív, ami globális méretű ökológiai károkat okoz (globális felmelegedés, biológiai sokféleség csökkenése, talajerózió).
tengerek elszennyezése
Tengerek és óceánok ipari és egyéb hulladékkal (fáradtolaj, vegyi anyagok) történő nagymértékű beszennyezése, ami kihat az ott élő organizmusokra, populációra. Súlyos mértékű szennyezés a fajok kipusztulását okozhatja.
olajkatasztrófa
Civilizációs eredetű (technikai) katasztrófa. Nagy mennyiségű olaj kiömlése a tengerbe, vagy óceánba.
tengerek kifosztása
A tengerek és óceánok élőlényforrásainak kizsákmányolása, a populáció kihalásának figyelembevétele nélkül.
multilaterális segély
Szociális ellátási rendszer fogalma. A multilaterális segély többoldalú segély.
UNICEF
Az UNICEF az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának szokásos rövidítése. Az ENSZ Közgyűlése 1946. december 11-i ülésén hozták létre, majd 1953-ban rövidítették a nevét United Nations Children's Fundra (az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja), de máig is az eredeti betűszaváról ismerik.
gyorssegély
Szociális ellátási rendszer fogalma. Pénzbeli juttatás a szociálisan hátrányos helyzetű egyéneknek, csoprtoknak.
bilaterális segély
Szociális ellátási rendszer fogalma. Pénzbeli juttatás a szociálisan hátrányos helyzetű egyéneknek, csoprtoknak. Kétoldalú segély. A bilaterális segélyek közé tartozik a különböző programok finanszírozása, a szakértők küldése/fogadása/képzése
hosszú távú fejlesztési segély
A nemzetközi kapcsolatokban olyan szociális segélyezési módszer, amelyben a donor (az adományozó ország) azzal a céllal adományoz pénzbeli és egyéb juttatást, hogy a kérelmező ország fejlődését elősegítse.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)