Bevezető
A Kis-Ázsiában fekvő, gazdag történelmi múltú, 780 000 km2 területű Törökország az Oszmán Birodalom örököse, amely nagy fejlődési utat járt be a köztársaság kikiáltása óta. Az ország a leginkább világinak (azaz a vallás által legkevésbé befolyásoltnak) tartott muszlim lakosságú ország, amely egyszerre ázsiai és európai – ez rányomja a bélyegét a gazdasági kapcsolatokra és a kultúrára egyaránt.
Az Oszmán-Török Birodalom bukása
Az Oszmán Birodalom a hódítások következtében évszázadokon keresztül Európa egyik legerősebb, legnagyobb területű állama volt. Hanyatlása, visszaszorulása már a 17. században az európai összefogás miatt az elszenvedett katonai vereségekkel és területvesztésekkel megkezdődött, amit a 18. század végétől jelentkező függetlenségi mozgalmak (pl. Szerbia, Görögország) fokoztak. Ezeket saját gazdasági érdekeik miatt az európai hatalmak (pl. Nagy-Britannia és Franciaország) is támogatták. Területi veszteségeket okozott az első és második balkáni háború is. Az I. világháborúban Törökország a vesztes oldalon harcolt, és a békekötések után területe jócskán csökkent – annak ellenére, hogy az eredeti feltételeket nem fogadta el az ország, hanem tovább küzdött, és elérte, hogy új határokat jelöljenek ki.
A világi Török Köztársaság létrejötte
1923-ban Kemál Atatürk vezetésével kiáltották ki a Török Köztársaságot, amely hangsúlyozottan világi állam, azaz a muszlim vallást leválasztották az ország irányításáról. Az új állam óriási reformokkal indult: a muszlim törvénykezés helyett bevezették a polgári jogalkalmazást, egyenjogúságot kaptak a nők, áttértek az európai időszámításra és a latin abc-re. Ezek drasztikus szakítást jelentettek a korábbi folyamatokkal, és Törökország a leginkább európai jellegű muszlim vallású állam lett. A gazdaság főszereplőjévé az állam vált a nagyfokú államosítások következtében, és megindult az ország iparosítása.
A múlt eseményei - a jelen vitái
Az történelmi és a közelmúlt több olyan eseménye is rontják Törökország külkapcsolatait és nehezítik európai integrációját. Ilyen az 1915 és 1917 között történt örmény népirtás, aminek során a becslések szerint mintegy másfél milliónyi, Törökország területén élő örmény esett áldozatul. Rendkívül rossz a török-görög viszony, ami részben az Oszmán Birodalom idejére nyúlik vissza, hiszen szín görög lakta területek kerültek török fennhatóság alá (Nyugat-Anatólia). Az I. világháború után Törökország nyugati területeiről mintegy 1,3 millió görögöt telepítettek ki, a helyükre az ország belsejéből költöztek törökök. Ezt a helyzetet súlyosbította Észak-Ciprus 1974-es török megszállása. A szigeten egyaránt éltek görögök és törökök, és számos vita zajlott a politikai jogaikkal kapcsolatban. Ezek eredménye volt, hogy a török hadsereg az ott élő törökök védelme érdekében partra szállt. 1974 óta Ciprus megosztott sziget, az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot 1983-ban kiáltották ki, de csak Törökország ismeri el független államnak. Ciprus uniós csatlakozásakor felmerült a sziget újraegyesítése, a görögök lakta rész népszavazáson elvetette a kezdeményezést, így gyakorlatilag csak a szigetország egyik fele vált az EU tagjává. (Egyébként a sziget törökök és görögök közötti sávját az ENSZ ellenőrzi, és brit katonai támaszpontok is vannak Cipruson.)
Az EU csatlakozás küszöbén?
Törökország már az 1970-es évek óta igyekszik az európai integráció tagjává válni, azonban a mai napig nem kaptak egyértelmű ígéretet arra, hogy ez valóra válik. A török csatlakozás ellen és mellette egyaránt szólnak érvek. Az ország fekvése miatt fontos kereskedelmi (hajózás, és csővezetékes) útvonalakat ellenőriz, illetve lehetőséget teremt újak kialakítására – ezzel hozzájárulhat Nyugat-Európa biztonságosabb kőolaj- és földgázellátásához. Törökország tagsága javítaná az EU keleti kapcsolatait és nemzetközi helyzetét is. Emellett a nagy tömegű olcsó munkaerő kiváló befektetési lehetőségeket teremt. Az ellenérvek közül a legtöbben az ország eltérő vallási-kulturális hátterét hangsúlyozzák. Emellett az is sokat nyom a latban, hogy Törökország az elmúlt évek, évtizedek fejlődése ellenére még mindig elmaradott ország, azaz nagy terhet jelentene az uniós mezőgazdasági és területfejlesztési politika számára. A görögök a Ciprushoz kapcsolódó feszültségek miatt ellenzik Törökország tagfelvételét.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
