Az "egypólusú" világ kialakulásának története
1776. július 4-én a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásával a 13 amerikai gyarmat kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától, megszületett az Amerikai Egyesült Államok, amely a 19. század folyamán gyors gazdasági fejlődést produkált. A kedvező lehetőségek (földbőség, magas munkabérek) bevándorlók millióit csábította a „korlátlan lehetőségek országába”.
A 19. század végén az USA az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A területi terjeszkedés kora azonban lezárult, az európai gyarmattartók ekkorra felosztották egymás között a világot. Az USA a régi gyarmati hatalmaktól eltérő módszerekkel szerezte meg és biztosította világgazdasági fölényét. A tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén befolyása alá vonta a kevésbé fejlett országokat. Az amerikai ipar - mint a legnagyobb felvásárló - képes volt a külföldi nyersanyagok világpiaci árának befolyásolására. A hatalmas amerikai monopóliumok a világ minden részén multinacionális társaságokká fejlődtek, melynek fő haszonélvezője továbbra is az USA maradt.
Mivel a két világháború nem érintette területét, nem szenvedett anyagi károkat és a hadiszállításokból, valamint a nyugat-európai újjáépítésből jelentős haszonra tett szert, vezető helye megszilárdult a világgazdaságban.
A világ összesített GDP-je és az USA
Jól mutatja egy ország világgazdaságban betöltött szerepét a GDP szerinti lista.
A lista az országok listájának bruttó hazai termék szerint rendezett változata az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 2008 és 2009-es adatai alapján. Az érték magában foglalja az összes árut és szolgáltatást, amit egy nemzet otthon előállított az adott évben. A GDP dollárbeli értéke a hivatalos valutaárfolyam alapján került kiszámításra.
A világkereskedelem egyik központja
A világgazdaságban betöltött vezető szerep a világkereskedelmi vezető pozícióval is összekapcsolódott.
Az 1970-es években épült meg New Yorkban - a kereskedelmi és pénzügyi élet központjában - a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center), amelyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadás pusztított el.
A ’70-es években a nemzetközi kereskedelem szinte kizárólag az árucikkek forgalmát jelentette. A 21. században a nemzetközi kereskedelem az árukereskedelem mellet kibővült a szolgáltatáskereskedelemmel. Ez lényegében a termékek, tőke, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatásokat jelenti. Például egy külföldi termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási és karbantartási költségeket jelentheti. Vagy a külföldi szakértők díjazását, nemzetközi adatszolgáltatási díjakat, tőkemozgással kapcsolatos adminisztratív tevékenységet stb.
Globális városok az USA-ban
Globális városok az USA-ban
A napjainkban zajló globalizáció (világméretűvé válás) a városok sokaságát emelte a globális város szintjére szerte a világban. Valamilyen kiemelt szerepkörben (társadalmi, gazdasági, kulturális, Politikai) váltak meghatározóvá a világ számára. Mivel az USA a világ vezető nagyhatalma, ezért nem meglepő, hogy a global city-k száma az USA-ban elég magas.
New York – A világ egyik legnagyobb - Bostontól Washingtonig terjedő - megalopoliszának központjában van. Beceneve a Big Apple (Nagy Alma). Az egyik legfontosabb világváros, mert világhírű múzeumok, galériák, előadóhelyek, vállalatok és nemzetközi képviseletek százainak ad otthont. Nemzetközi üzleti, politikai, kommunikációs, zenei, divat- és kulturális központ. A világ összes országából érkezett bevándorlóknak köszönhetően a kozmopolita város;
Los Angeles – 17 milliós lakosságával az USA második legnépesebb városa, gazdasági és kulturális központ, a szórakoztatóipar, filmgyártás fellegvára (Hollywood)
San Francisco – az Egyesült Államok nyugati partvidékének üzleti, kereskedelmi és pénzügyi központja 815 ezer lakossal (2008). Az agglomerációs övezettel együtt ("San Francisco Bay Area") lakosainak száma 7 millió körüli. A város vezető pénzügyi szerepe a nyugati-parti régióban, a híres Kaliforniai Aranyláz óta rendíthetetlen, azonban nem csak bankjairól és kereskedelméről híres, hanem a közeli "Szilícium völgyről" is, ami világ elektrotechnikai, hardware- és szoftverfejlesztő fellegvárának számít. Több ismert cég központja található itt, mint például az Intel, a Google, a Yahoo, a Hewlett Packard vagy az Apple.
(Még néhány példa: Houston, Boston, Washington, Chicago.)
Transznacionális vállalatok székhelyei
A transznacionális vállalatok (TNC) olyan nemzetek feletti nagyvállalatok, amelyeknek egy adott országban van a székhelyük, de leányvállalatai általában más országokban működnek. Így a termelés feletti ellenőrzési joguk több nemzetgazdaságra terjed ki. A TNC-k kihasználják az egyes országok/régiók közötti különbségeket, a profitra való törekvés miatt ott gyártatják a termékeket, ahol a leghasznosabb, ez a „költségminimalizálás” és „profitmaximalizálás”.
A Fortune (vezető amerikai üzleti folyóirat) minden évben nyilvánosságra hozza „Global 500” ranglistáját, amely a világ 500 legnagyobb vállalatát tartalmazza vagyon és profitszerzés alapján. Jól mutatja a világgazdaság átrendeződését, hogy 2010-ben az első 10 vállalatból már csak 2 amerikai, viszont 3 kínai cég is bekerült.
A 10 legjelentősebb amerikai cég (2010): 1. Wal-Mart Stores (Bentonville), 2. Exxon Mobil (Irving), 3. Chevron (San Ramon), 4. General Electric (Fairfield), 5. Bank of America Corp (Charlotte), 6. ConocoPhillips (Houston), 7. AT`&T (Dallas), 8. Ford Motor (Dearnborn) 9. J.P. Morgan Chase & Co. (New York), 10. Hewlett-Packard (Palo Alto).
A világ pénzügyi vezető hatalma
Az Egyesült Államok a pénzügyi szektor vezető országa. Az USA dollár pénzügyi szerepe meghaladja az USA világgazdasági súlyát. A valutatartalékok 60%-a USD-ben van, a spekulációs üzletek 80%-a az USD árfolyamváltozásain alapszik. Vezető szerepe van a New York-i Értéktőzsdének, amely a bejegyzett cégek száma és a forgalma alapján az első helyen van.
Az értéktőzsdék alakulását a Down Jones ipari átlagindex (Dow Jones Industrial Average) erősen befolyásolja. Értékét 30 USA-ban alapított cég tőzsdei állapota alapján számolják.
Az USA politikai és katonai szerepköre a világban
A második világháborút követő hidegháborús időszakban a világ kétpólusúvá vált, az egyik oldalon a kommunista Szovjetunió, a másikon a demokratikus Egyesült Államok. Ez – a gazdaságban elfoglalt vezető szerepe mellet – felértékelte az USA politikai és katonai helyzetét. Ezt bizonyította a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) katonai szövetség létrehozása is 1949-ben. Az alapító okiratban a tagállamok megfogalmazták céljukat, minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. A hidegháborús fegyverkezési verseny nagymértékben megnövelte az USA katonai potenciálját. A Szovjetunió széthullását követően az USA maradt az egyetlen nagyhatalom. Ezzel párhuzamosan felértékelődött az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezet) szerepe. Ez mutatkozott meg az 1991-es Öböl-háborúban, ahol a kicsi, de hatalmas kőolajkinccsel rendelkező Kuvaitot Irak lerohanta. Az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával legyőzte Irakot.
Az ezredfordulóra megerősödő nemzetközi terrorizmus gyakori célpontja lett a fejlett világot megtestesítő USA. A legsúlyosabb terrortámadás 2001. szeptember 11-én a new york-i WTC elleni merénylet volt, amely megindította az amerikai kormányzat terrorizmus elleni hadjáratát. De elindítója lett az iraki háborúnak. (Az amerikai inváziót az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezte, de az amerikai közvélemény sokáig támogatta.)
A támadás hátterében stratégiai célok is meghúzódnak, hiszen óriási szén-hidrogén készletek vannak Iránban, amely vezető szerepet biztosított volna az USA-nak az energetikai szektorban.
2010. augusztusában az amerikai csapatok kivonultak az országból, ötvenezer katona még maradt, de az ő feladatuk már csak a kiképzés és a tanácsadás.