Szikhizmus

szikh vallás szintén Indiában keletkezett az 1400-as években. Hindu és iszlám elemekből építkezik. Elismeri a lélekvándorlást és az örök törvény létezését, de ellenzi a kasztrendszert és az aszkétaságot. Elfogadja az egyistenhitet és az emberek egyenlőségét, de pl.: Mohamednek nincs kultusza. Ma a világon mindenhol fellelhető, ahol indiaiak vannak. A szikh férfiak könnyen felismerhetők jellegzetes turbánjukról, amit munkájuk során se, vesznek le, legyen az egy bank vagy repülőtéri alkalmazott. Központjuk India észak-nyugati részén Pandzsáb tartományban van, de Indiában is bárhol találkozhatunk szikhekkel. Legszentebb helyük az amritsari Aranytemplom. (Amritsar, Pandzsáb államban, a pakisztáni határ közelében található.)

Dzsainizmus

A dzsainizmus indiai vallás, de az indiaiakkal másfelé is eljutott sokfelé a világban. A dzsainizmus a részvét és a lemondás, illetve az aszkézis vallása. Hívei mindent elkövetnek, nehogy ártalmára legyenek más élőlénynek. Egyes dzsaina hívők maguk előtt söprögetnek, nehogy eltapossanak akár egy bogarat is, szájuk elé pedig kendőt kötnek, nehogy belélegezzenek apró lényeket.
A legnagyobb dzsaina közösségek, ma is Indiában vannak, de nem lokalizálhatóak egy területen: számos dzsaina központ található hatalmas ország különböző államaiban.

Sintoizmus

A sintoizmus ősi japán vallás, egyfajta szellemhit. Japánban a vallásos emberek többsége mind a buddhizmussal, mind a sintoizmussal lelki közösséget vállal, hisz azokat nem ellentétpárként, hanem egymás kiegészítőinek fogják fel. A sintoizmus igazán csak Japánban jellemző. A japán kivándorlókkal természetesen eljutott más kontinensekre is, de az eredeti környezetéből kiragadott sintoizmus ereje jóval kisebb.

Zsidó vallás

A zsidó és a keresztény vallás egy tőről fakad. A keresztény Biblia Ószövetsége a zsidó valláshoz is szorosan kötődik.
A zsidóság nagy hangsúlyt helyez a szent szövegek tanulmányozására és a zsidó hagyományok betartására, amit a Talmudban gyűjtöttek össze. A zsidóság, illetve a zsidó vallás már az ókorban sem csak Izrael területére korlátozódott. A hányatott sorsú nép vallását is magával vitte, amikor szülőföldjét elhagyni kényszerült a történelem során többször is.
Ősi zsidó közösségeket találunk az Izraellel szomszédos országokban: Szíriában, Jordániában és Egyiptomban egyaránt, de Izraeltől távolabb, Jemenben és Etiópiában is vannak jelentősebb zsidó csoportok.
Európában a Holocaust következményeként jelentősen csökkent a zsidó vallás követőinek száma, de valamilyen mértékben (legtöbb helyen már csak „maradványként”) szinte minden országban megmaradt. Főleg az európai bevándorlók leszármazottai telepedtek le Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Ma már az Egyesült Államokban található a legtöbb zsidó vallású ember Izrael után.

Zsidó vallási jelképek (Róma, Trastevere)

A baháizmus az iszlámból nőtte ki magát az 1800-as években. A baháik az egyenlőség és a szabad véleménynyilvánítás hívei, gyűlölik az álszentséget. A vallásháborúk nagy ellenzői, szerintük, ha a vallások háborúba torkollanak, jobb vallás nélkül élni. Nézeteiket több iszlám országban ellenezték és több helyen be is tiltották. Többek között Iránban is, ahol a vallás kialakult.
A baháizmus, annak ellenére, hogy híveinek száma nem sokkal több, mint 6 millió (2010), igazi világvallás: a Föld legkülönfélébb részein fellelhető, és a legtöbb helyen egyre népszerűbb. Afrikai központja pl.: Kenyában található, de Indiában, Amerikában, Ausztráliában és Európában is egyre növekszik a baháik tábora. Az egyistenhívő vallás nem ismeri a szigorú hierarchiát, nincs papság és más vallásokkal, nézetekkel toleráns.

Az umbanda mozgalom és a vudu

Közép- és Dél-Amerikában, a behurcolt, afrikai gyökerekkel rendelkező rabszolgák leszármazottai körében különös, a kereszténység és az ősi hit keverékéből létrejött vallások terjedtek el.
Az umbanda mozgalom Brazília vallása: nyugat-afrikai istenségeket azonosít keresztény szentekkel és indián istenségekkel. Az umbanda szertartásokon nagyon sok brazíliai vesz részt (a mozgalom követői számát 35-40 millióra becsülik), de sokan "hivatalosan" kereszténynek vallják magukat, ezért nehéz meghatározni a hívők pontos számát.
A vudu hazája Haiti, de Brazíliában, Kubában, az USA déli államaiban és a Karib térség néhány más államában is van számos híve.
A vudu szertartásokhoz gyakran a boszorkányságot és a fekete mágiát társítják, számos film e vallás sötét oldalát mutatja meg a nézőknek. Valóban voltak a vudu hitnek torzulásai és néhány vezető kihasználta az emberek hiszékenységét, de alapjaiban itt is egy nyugat-afrikai törzsi vallás és a kereszténység keverékéről van szó, amely kialakulása korában a rabszolgáknak lelki vigaszt nyújtott a 18-19. században.

Törzsi vallások

A törzsi vallásokat csupán abból a szempontból tekinthetjük egy csoportnak, hogy a vallásos cselekmények hagyományos, törzsi keretek között történnek. Minden más szempontból óriási különbségek lehetnek az egyes vallások között. Mivel ezek a közösségek eltűnőben vannak, ma már az emberiség elenyésző kisebbségére jellemző.
Szokták "természeti vallásoknak" is nevezni, amivel a természethez való szorosabb kötődésre, az azzal kapcsolatos szellemvilág és lélekhit létezésére utalnak. Gyakori, hogy az ilyen közösségek vallási vezetője a sámán.
A törzsi vallások minden lakott kontinensen fellelhetőek: az amerikai kontinens és Ázsia trópusi esőerdőiben (az Amazonas és az Orinoco-medence országai, Közép-Amerika trópusi esőerdői, Indonézia, Malajzia, India, Kína és Indokína elzártabb hegyvidéki területei); Oroszország területén Szibériában; az északi sarkvidék környékén az inuitok körében (Grönland, Kanada); Ausztrália belső sivatagos vidékein, Pápua Új-Guineában és egyes Óceániai szigeteken.
Legjellemzőbb azonban Fekete-Afrikában. Afrika e hatalmas középső és déli régiójában szinte nincs olyan ország, ahol ne jelennének meg valamilyen formában, ráadásul több országban a legelterjedtebb vallásnak számítanak: Burkina Faso 45%, Elefántcsontpart 60%, Közép-afrikai Köztársaság 60%, Botswana 75%.

Törzsi szertartás helyszíne