Tananyag választó:
A jólét mérése
Jegyzet szerkesztése:
Alternatív technikák
Eszköztár:

Bevezető

A leggyakrabban használt GDP/fő értékei alapján sok esetben torzképet kapunk egy társadalom jólétéről, hisz elfedi a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem mond semmit a gazdaság szerkezetéről, az egészségügyi helyzetről, de arról sem, hogy a vizsgált országban mennyire tisztelik az emberi szabadságjogokat. Márpedig ezek mind befolyásolják az adott országban élők jólétét.

HDI

A bonyolultabb megközelítést segítendő ma már egyre gyakrabban, a magyar nyelvre nehezen lefordítható, Human Development Index (HDI) vagyis az Emberi Fejlődés Mutatója segítségével számolnak.
A pakisztáni közgazdász, Mahbub ul Haq által kidolgozott rendszer figyelembe veszi a GDP mellett az egészségügyi viszonyokat, a születéskor várható élettartamot, az írni-olvasni tudást, az iskolázottság szintjét és ezek alapján differenciáltabb képet próbál adni egy társadalom jólétéről, illetve fejlődéséről. Az ENSZ 1990 óta használja a HDI-t.
A HDI alapján módosul a GDP/fő alapján kialakult országrangsor, az is igaz azonban, hogy az élbolyban itt is a gazdaságilag fejlett nyugat-európai, ázsiai és észak-amerikai országok vannak.
Más mutatókat és rendszereket is kidolgoztak különböző társadalomtudományi kutatóintézetek, jelezve ezzel is, hogy a "jólét mérése" nem könnyű feladat a kutatók számára sem.

Az emberi szabadságjogok mérése

Az emberi szabadságjogok mérésével széleskörűen a Freedom House és a Human Rights Watch foglalkozik, besorolva országokat különböző kategóriákba. A szabadságjogok megléte, illetve fejlettsége alapján rangsort is állítanak fel a világ országai között, amelyet minden évben felülvizsgálnak.
Mivel az emberi szabadságjogok mérése nem egyszerű feladat, rengeteg információ alapján alakítják ki véleményüket. Figyelik az országban uralkodó jogrendszert, illetve annak változását, a kisebbségi jogokat, az emberek egyéni jogorvoslati lehetőségeit, a választások tisztaságát és még egyéb tényezőket.

A korrupció

A korrupció elterjedtsége és mértéke egy országban nehezíti az ott élők helyzetét és hatással van a társadalmi jólétre. A korrupció az élet legkülönbözőbb területein jelenhet meg, mint például a politika, a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a hétköznapi élet területein is. A korrupció mérésével a Transparency International nevű szervezet foglalkozik. Az országokat széleskörű információik alapján 1-10-ig sorolják be. Minél nagyobb számot kap valaki, annál tisztább a korrupció szempontjából. Kilencnél magasabb pontszámot kevés ország képes elérni, 2010-ben ilyen volt Új-Zéland, Szingapúr és Dánia (9,3), illetve Svédország és Finnország (9,2). A másik véglet néhány teljesen korrupt afrikai és ázsiai diktatórikus vagy háború sújtotta ország, mint Irak, Mianmar, Afganisztán, Szomália, Csád és Szudán (1,1 és 1,7 között 2010-ben)
Magyarország sajnos más Európai Uniós országgal összehasonlítva nem tartozik az alacsony korrupciós indexxel rendelkező országok közé. 2010-ben ez az érték 4,7, ami még messze elmarad a nyugat-európai értékektől. (2010-ben 8 körüli értékek jellemzők Nyugat-Európában.)

A HPI

A Happy Planet Index vagy más néven Boldog Bolygó Index a jólét mérésének egészen alternatív mérőszáma. A HPI-t a londoni New Economics Foundation fejlesztette ki. Más mérésektől abban különbözik, hogy közvetlenül nem használ a jövedelemmel kapcsolatos adatokat, és szerepet kap benne az is, hogy az embereknek mi a személyes érzésük a jóléttel kapcsolatosan. Fontos szempont az is, hogy figyelembe veszi az adott ország ökológiai lábnyomát. A HPI a jólétet, illetve a „jól levést” magát, azaz a jóllétet, tekinti a legfőbb célnak, a bolygó természeti erőforrásait pedig alapvető forrásnak. A HPI annak a célnak elérésében tekinti sikeresnek vagy sikertelennek az egyes országokat, hogy a jóllét elérését igazságos és felelősségteljes erőforrás-felhasználással érte el, vagy sem.
A HPI három mutatóval számol: a) születéskor várható átlagos élettartam; b) elégedettség az élettel; c) ökológiai lábnyom. Az első kettő szorzatával osztják el az utolsót. Az elégedettségi indexet szociológiai felmérések alapján adják meg, ez egy szubjektív elem a mérőszámban, de tudományos felmérésen alapuló statisztikai mérés van a hátterében. A HPI alapján létrejövő országrangsor egészen más, mint amilyet a GDP vagy akár a HDI alapján kapnánk, ráadásul nem is azok az országok vannak az élen, ahol köztudottan „jó élni”. Ezek az országok ugyanis hiába tartják be a környezetvédelmi előírásokat, az erőforrás-felhasználásuk (tehát az ökológiai lábnyomuk) nagyon magas, ami globális szempontból nézve igazságtalan. Ezek az országok tehát a Föld jövőjét élik fel. A HPI tehát az emberi jóllét elérésének ökológiai hatékonyságát méri.
Az adatokból sajnos az látszik, hogy nincs olyan ország, ahol mindhárom mutató nagyon jó lenne, a rangsor elején álló országoknál is csupán két mutató értékei tekinthetők jónak, de nagyon sok országnál kettő, sőt mindhárom mutató értékei rossznak tekinthetők. Ezért szomorúan bár, de a mérőszámot ironikusan szokták a Boldogtalan Bolygó Indexének (Unhappy Planet Index) is nevezni.
A HPI ranglistájának élén több latin-amerikai ország is szerepel (2009-ben az élen pl. Costa Rica) és általában is elmondható, hogy a közép- és dél-amerikai országok jól szerepelnek. Az első gazdag ország Hollandia a listán (43.), de viszonylag jó helyen szerepel Németország is (51.). A 143 országot vizsgáló listán Magyarország a 90. helyet foglalja több szomszédos ország hasonló értékével együtt. A lista végén a szegényebb afrikai országok állnak (pl. Zimbabwe, Tanzánia, Botswana), ahol a születéskor várható átlagos élettartam alacsony, az emberek elégedettsége sem mutat magasabb értékeket, míg az ökológiai lábnyom értéke viszonylag magas.