A külterjes gazdálkodással szemben olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez. A belterjesség tehát a mezőgazdaságnak a föld-ráfordítás-hozam hármas összefüggéséből eredő tulajdonsága.

Önfenntartó falu. Lásd: ökogazdálkodás.

A mezőgazdaság a termelőszféra azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt.

Olyan termelési eljárás, amelyben a területegységre jutó ráfordítás kicsiny. A befektetett tőke és munka csak alárendelt szerepet játszik.

Közel-Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia nagy folyóvölgyeiben alakult ki évezredekkel ezelőtt. Ezeken a rendkívül sűrűn lakott területeken elaprózódott parcellákon primitív eszközökkel elsősorban rizst, a szárazabb éghajlatú területeken búzát termelnek.

Olyan gazdálkodás melynek célja a vegyszermentes élelmiszerek előállítása illetve ezzel összhangban a mezőgazdasági környezetterhelés minimálisra csökkentése. Az ilyen gazdaságokban nem használnak szintetikus növényvédő szereket és műtrágyát sem. A talajerő utánpótlást szerves trágyával oldják meg, a növényvédelmet természetes anyagokkal illetve módszerekkel végzik.

Alapvetően vándorló állattenyésztés, olyan területeken, ahol az éghajlat nem tette lehetővé megfelelő növényzet kialakulását az egész év folyamán, s így az állatok számára szükséges legelőmennyiség biztosítása érdekében az év során folyamatosan vagy időszakosan az állatok, és velük együtt a gazdálkodók is vándorlásra kényszerülnek. Főbb területei: félsivatagi, sztyepp és tundra területek.

A különböző gazdasági ágazatok hármas felosztása szerinti rendszerben az első szektor, amely magában foglalja a mezőgazdaságot, halászatot, erdőgazdálkodást (egyes szerzők szerint a bányászatot is).

A száraz viszonyokra kidolgozott eke nélküli talajművelés „magyar szárazgazdálkodás”, „magyar dry farming”, néven terjedt el Európában. Az eke nélküli talajművelő eszközökkel lehetségessé vált, hogy tarlóhántással a talajok nagyobb kiszáradásakor is sekélyebb, aprómorzsás szerkezetet alakítanak ki.

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal, vagy malomárokkal. Ezen a helyen turbina vagy vízkerék segítségével generátort, malmot vagy más gépet (régebben például szövőgépet) hajtanak meg, hogy elektromos áramot fejlesszenek, vagy mechanikai munkát végezzenek.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a.

Szénhidrogénekből álló gáznemű anyag, amely az egykori planktonok pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó.

A gazdaság három szektorra történő felosztásának második szektora. A gazdaság ipari-feldolgozó szektora.

A gazdaság energiatermelő szektora.

A Föld belsejében keletkező, meghatározott szintig feljutó, a kőzetekben és pórusvízben tárolódó energiamennyiség. Szűkebb értelemben a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia, amely elsősorban hévíz közvetítéssel hasznosítható.

Egykori növények pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó (tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit).

Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után keletkezik,és hőt hoz létre. Ezt a hőt a víz felforralására, gőz előállítására vagy egy gőzturbina meghajtására használják.

Azok a természeti erőforrások, melyekből a társadalom energiát nyer.

Megújuló energiaforrás. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá.

A modern indusztrializmusban a vas- és fémipari fél- és készgyártmányfeldolgozó nagyüzemek közkeletű, német eredetű elnevezése.

A gazdaság három szektorra történő felosztásának második szektora. A gazdaság ipari-feldolgozó szektora.

Azon iparágak összefoglaló neve, melyek az energiahordozók kitermelésével és értékesítésével foglalkoznak beleértve a bányászatot, finomítást, szállítást és értékesítést.

Az feldolgozóipar egy ágazata, amely az élelmiszerek előállítását végzi. Az élelmiszeriparon belül számos alágazatot különböztethetünk meg, pl.: malomipar, húsipar, cukoripar.

Általában fogyasztási cikkeket termelő iparágak (textilipar, bőripar, fafeldolgozó-ipar, papíripar, nyomdaipar).

Fordizmus – világ gazdasági tevékenységének összefoglaló elnevezése. A fordista termelés jellemzői: Nemzetgazdaság - Ipar, Természeti erőforrások Méretgazdaságosság - Tömegtermelés Homogén termékek - Raktározás Késztermékek ellenőrzése Nem összehangolt termelés Vertikális integráció Horizontális integráció – Iparvidékek

A feldolgozóipar tartalmazza az alapanyagok alkatrészek kémiai, vagy fizikai átalakítását új termékekké. A feldolgozóipar kibocsátása lehet fogyasztásra alkalmas késztermék, vagy további feldolgozásra váró félkész termék. Pl. a nyersbőrt (alapanyag) egy cserzőműhelyben cserzik (félkész termék) majd egy cipész cipőt készít belőle (kész termék).

Bányászat. Az ásványkincseket kitermelő iparág.

Más néven telekommunikáció. Különféle jelek, jelzések, írás, hang, kép, és ezekből képzett kommunikációs anyagok továbbítása vezetékes, rádió, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszerek segítségével.

Az infrastruktúra fogalmát több gazdasági ágazatban – esetenként némileg eltérő jelentéstartalommal – értelmezik. A szociális infrastuktúra alatt a szolgáltatási szférába eső javakat, intézményeket értik.

Az ipari termelésben közvetlenül részt nem vevő tényezők (oktatás, egészségügy, közművek, közintézmények, közlekedés).

Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a testek pillanatnyi állapotát leíró mennyiség, állapotjelző. Az emberiségnek, ipari társadalomként szüksége van energiára eszközei, gépei működtetéséhez, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás ésszerűsítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhető környezet megőrzése érdekében.

Gazdasági szektor. Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor) ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.

Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének. A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának.

A szállítmányozás az árutovábbítás folyamatának megszervezése, melynek célja hogy a küldemény a lehető legkisebb költséggel, legbiztonságosabban, a megfelelő időben a legoptimálisabban jusson el a rendeltetési helyre. A logisztika egyik ágának tekinthető.

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. Minden élőlény kommunikál.

A földgáz energiának feldolgozása és hasznosítása a lakossági szükségletek kielégítésére.

Vízi közlekedési eszköz egyik pontból a másikba vízi úton történő eljutása.

A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.Leggyakrabban a katonaságnál és az üzleti életben használják. Más nézetek szerint a logisztika nem csak az anyagáramlások optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása, hanem tudomány is.

A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek. A vonat vontatását többnyire mozdony végzi. A vasúti infrastruktúra hálózatba rendeződik, amelynek csomópontjaiként a vasútállomások és pályaudvarok szolgálnak. A vasút egyaránt alkalmas személy- és teherszállításra.

Az űrkutatás a földi légkörön túli környezetnek a világűrbe juttatott eszközökkel történő kutatásával foglalkozó tudomány. A tágabb értelmű űrtanhoz tartozik még a világűr hasznosításának tudománya is. Hasonló értelmű szó az asztronautika és a kozmonautika.

A legfiatalabb, és egyben a legdinamikusabban fejlődő közlekedési szakág. Személy-, áru-, és posta forgalom légi úton történő lebonyolítása. Repülőgéppel, helikopterrel és más repülő eszközzel történő közlekedés.

Gazdasági szektor. Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor) ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.

A nagyvárosok fullasztó levegőjében lerakódó nagy mennyiségű széndioxid, szénmonoxid, por keverékéből kialakult "felhő", amely akár életveszélyes is lehet.

A közlekedés személyek és áruk szállítását különböző műszaki eszközökkel végző gazdasági, szolgáltató tevékenység. Ágazatai: közúti közlekedés, vasúti közlekedés, légi közlekedés, vízi közlekedés (hajózás), sodronykötélpálya (libegő), vezetékes szállítás.

Olyan alapvetően nem kereskedelmi célú utazás, melynek fő célja valamilyen sporttevékenység végzése vagy annak szemlélése az otthoni környezettől különböző helyszínen.

A kulturális turizmus körébe tartozik minden olyan szegmens, amely nem a tömegturizmus bázisát erősíti. A turisták megfelelő motivációval felvértezve kívánja megismerni egy másik kultúra tájértékeit.

A turizmus, és azon belül a hivatásturizmus egyik ága, amely keretében egy adott településre az ott megrendezett szakmai rendezvény, konferencia kedvéért érkeznek más településekről turisták (a konferencián résztvevők, és a nem résztvevő kiszolgáló stáb).

A turizmus extrémebb fajtái közé tartozik, célja a különlegesen veszélyes élmények (túlélő-túra pl.:dzsungel), a társadalomból való kiszakadás (kis tengeri sziget).

A világgazdaság egyik legkésőbb kialakult, de mára az egyik legjelentősebb ágazata. "A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokkból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat" (World Tourism Organization, 1989).

A különleges turizmus egyik alfaja: az utazás célja a vásárlás, a célországban az alacsonyabb árakon elérhető áruk beszerzése.

A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes - de meghatározott minimális idejű - tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása.

Nemzetgazdasági ágazat. Az emberek szabad akaratból, általában szabadidő eltöltés céljából való utazással, átmeneti tartózkodással kapcsolatos tevékenységek összessége. Az idegenforgalom jelentős nemzetgazdasági bevételi forrás.

Vallási turizmus alatt azokat az utazásokat értjük, amelyek célja a vallási, szakrális műemlékek (templomok, kolostorok, bemutatóhelyek) meglátogatása, vallási rendezvényeken (hitélethez kapcsolódó ünnepek, egyházi kulturális, zenei programok, egyházi személyek látogatása) való részvétel, zarándoklat, lelkigyakorlat (ifjúsági táborok, missziós táborok).

A természetjárás során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is.

Az üzleti turizmus a külországi piacok megnyílásának köszönhetően fellendülőben lévő idegenforgalmi ág. Az üzleti utak egy vállalat számára a dolgozók bérezése, a bérleti kiadások, és valószínűleg a számítástechnikára és kommunikációra költött összeg után a harmadik vagy a negyedik legnagyobb költséget jelentik.

Gazdasági szektor. Harmadlagos szektor: (vagy tercier szektor) ide tartoznak a tágabb értelemben vett szolgáltatások. Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.

Biológiai eljárások ipari termelés céljából történő felhasználása. Tágabb értelemben a növénynemesítés, állattenyésztés, és az élelmiszergyártás bizonyos ágazatiban alkalmazott eljárás. Ebben az értelemben az emberiség már kb. 8000 éve alkalmazza a biotechnológiai eljárásokat, már ekkor ismerték a mikroorganizmusok szerepét bizonyos erjesztéssel készülő ételek italok előállításában. Szűkebb értelemben az 1970-es évektől rendkívül dinamikusan fejlődő ipari húzóágazat. Eredményeit leginkább a gyógyszergyártás, gyógyászat (génsebészet), élelmiszeripar, környezetvédelem, újabban az informatika hasznosítja.

Szoftver alatt a legszűkebb értelemben elektronikus adatfeldolgozó berendezések (például számítógépek) memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értünk. Alapvetően minden szoftverfejlesztést egy konkrét projectként érdemes kezelni.

Olyan titkos csoportosulás, hírszerző szervezet, amely titkos katonai és nemzetbiztonsági információk kiszolgáltatásával aktív kémtevékenységet folytattak- folytatnak.

Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között. Formálisan a Szovjetunió Minisztertanácsa alárendeltségébe tartozott, vezetője miniszteri rangban volt, ténylegesen azonban a pártállami rendszer logikájának megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.

Technológiai park. A technopolisz tágabb fogalma olyan globális folyamatokhoz fűződik, amely kihat a termelés-újratermelés közgazdasági, társadalmi és politikai feltételeire: a „monopolváros (monopolville)” modernizált változata ez, a neoliberalizmus és a decentralizáció időszakában. A technopolisz egyszerre technológiai park és a regionális polarizáció funkcióinak kiemelt városa

Az információs gazdaság és társadalom szerepe egyre hangsúlyosabb a gazdasági növekedés és termelékenység alakulásában. Az információs gazdaság alatt az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások előállítását értjük.

Az elnevezés arra utal, hogy a legfejlettebb társadalmakban a termelés alapja a tudás, az információ. A termékek kereskedelme mellett az információ kereskedelme is egyre nagyobb fontosságot nyer.

Más néven: szolgáltatói társadalom. Olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak több mint 50%-a már nem az iparban, hanem a tág értelemben vett szolgáltatások területén dolgozik.

A Központi Hírszerző Ügynökség (angolul Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi hírszerző szervezete. Az 1947-ben alapított ügynökség feladata a külföldi országok kormányairól szóló hírszerzés, illetve a világ összes országának vállalatairól és állampolgárairól szóló információk beszerzése és elemzése az amerikai kormány számára.

Világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni.

A Schengeni Megállapodás és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény lehetővé teszi a személyek szabad mozgását biztosító térség létrehozását, ahol a tagállamok közötti belső határokon megszűnik az ellenőrzés, a schengeni térségbe történő belépés esetén pedig minden külső határátkelőhelyen azonos szabályok szerint történik a határellenőrzés.