Tananyag választó:
Ukrajna földrajza
Jegyzet szerkesztése:
Ukrajna társadalmi-gazdasági képe
Eszköztár:

Bevezető

Ukrajna fejlődését rendkívül nagy mértékben befolyásolja szovjet múlt, illetve Oroszország szomszédsága. Az oroszok jelentik a legfontosabb külkereskedelmi partnert, és a mai napig a saját érdekszférájuk részeként tekintenek Ukrajnára. Az ország jelentős orosz kisebbséggel rendelkezik, ami etnikai feszültségeket okozott az elmúlt két évtizedben. A jövő szempontjából a fogyó és elöregedő népesség jelenti az egyik legnagyobb problémát.

Ukrajna népessége

Hazánk északkeleti szomszédja, Ukrajna Európa legnagyobb és legnépesebb államai közé tartozik (603 000 km2, 47 millió fő). A kelet-ukrajnai iparvidék lakosságának jelentős része és a Krím-félsziget lakóinak túlnyomó többsége orosz (a lakosság 17%-a), akik elsősorban az Oroszországgal való jó kapcsolatot tartják fontosnak. Ezzel szemben Nyugat-Ukrajnát erősebb nemzeti öntudat és a Nyugat-Európához való erősebb kötődés szándéka jellemzi. Az ország nemzetiségi térképét az északon élő, 270 ezer fő fehérorosz, a Krímen élő 250 ezer főnyi tatár, illetve a Kárpátalján élő 160 ezer magyar egészíti ki. A korábban népes (2 milliós) lengyel kisebbség a II. világháború után lakosságcserék következtében tűnt el.
Ukrajna népessége a természetes fogyás és az elsősorban az orosz nemzetiséget érintő elvándorlás miatt folyamatosan csökken. Az 1990-es évek végén 52 milliónyi népesség mintegy 5 millióval csökkent 2006-ra. A lakosság körülbelül fele a görögkeleti (pravoszláv) egyház híve, emellett az ortodox egyház szerepe a jelentős.

Ukrajna és Oroszország kapcsolata

1991-ben a Szovjetunió széthullása tette lehetővé, hogy Ukrajna végre önálló államként kerüljön rá Európa térképére. A fiatal országot még mindig erős gazdasági, politikai és kulturális szálak kötik Oroszországhoz, de gyorsan fejlődnek kapcsolatai az Európai Unióval is. Politikai függetlensége ellenére gazdaságilag kiszolgáltatott Oroszországnak, onnan származik az ország importjának több mint egyharmada, különösen a szénhidrogének szerepe a fontos. Moszkva a mai napig a saját érdekszférája részeként tekint Ukrajnára, és igyekszik minél szorosabb kapcsolatot fenntartani vele.

Nagyok között a legszegényebb ország gazdasági jövőképe

A szovjet birodalom felbomlásával és a rendszerváltozással járó gazdasági visszaesés Ukrajnát még Oroszországnál is erősebben sújtotta. A visszaesés már a Szovjetunió megszűnése előtt, az 1970-es évek végén elkezdődött, és Ukrajna jelenleg kontinensünk egyik legszegényebb országa. A születéskor várható élettartam (68 év) Európában a legrövidebbek között van, ami – legalábbis részben – az ukrán iparvidékek leromlott környezeti állapotával magyarázható.
A túlméretezett, környezetszennyező nehézipar sem termelékenységben, sem szerkezetében nem felel meg a kor kihívásainak, így Ukrajna fejlődéséhez gazdasági szerkezetváltásra lenne szükség – az ehhez elengedhetetlen külföldi befektetések azonban egyelőre hiányoznak. Kiváló adottságai ellenére nagyon ingadozó a mezőgazdaság teljesítménye, ami az elmaradott technológiai színvonallal magyarázható. Így bár búzából általában a 10 legnagyobb termelő között van, aszályos években a termés akár 1/6-ára is csökkenhet!

Az ukrán ipar érdekességei - a tranzitország szerepkörében

Ukrajna keleti részén a Donec-medence feketeszenére alapulva jött létre az ország egyik legnagyobb gazdasági és népesedési tömörülését. Mára azonban az 1980-as években tapasztalt csúcstermelés körülbelül 2/3-ára csökkent a termelés, mivel a mélyen fekvő szénrétegek kitermelése nem kifizetődő. További probléma a bányák rossz felszereltsége. A medence vaskohászata Krivij Rih vasércét hasznosítja, a termékek nagy része kivitelre kerül.
A vas- és acélművek közelében épült gépgyárak különböző munkagépeket hadifelszerelést állítanak elő. A Dnyeper mentén kialakult közép-ukrajnai iparvidéken a vízerőművek által termelt energiára alumíniumkohászatot, gépgyártást telepítettek; a Szovjetunió szétesésével ezek elvesztették felvevőpiacaik nagy részét. Az ukrán főváros, Kijev (Kijiv) a Dnyeper fontos átkelőhelyénél fekszik, sokoldalú gépgyártással, élelmiszeriparral, vegyiparral rendelkezik.
Ukrajnán keresztül halad Nyugat-Európa felé az Oroszországból szállított gáz legfontosabb útvonala. Az orosz-ukrán viták az elmúlt években többször is fennakadást okoztak Európa gázellátásában.

Az ukrán övezetes mezőgazdasági termelés

Ukrajna túlnyomó részét a Kelet-európai-síkság alföldjei és lösztakaróval fedett lankás hátságai foglalják el, amelyeken kiváló talajadottságok jöttek létre. Az Északkeleti-Kárpátok és a Krími-hegység kis részét adják a területnek, a földrajzi övezetesség ezért zavartalanul érvényesül: Ukrajna északi része mocsarakkal tarkított erdővidék, majd dél felé az erdős sztyepp következik. A kontinentális éghajlatot kelet felé egyre zordabbá váló tél, és fokozatosan csökkenő évi csapadékmennyiség jellemzi. A kiváló talajadottságokat jelzi, hogy az egy lakosra jutó szántóterület (0,9 hektár) egész Európában Ukrajnában a legnagyobb! Az aszállyal sújtott déli és keleti területek mezőgazdaságát a Dnyeperből vizét felhasználó öntözőcsatorna-rendszerek segítik. A mezőgazdasági termelés a rendszerváltás követően visszaesett, és a 2000-es évek végén csak egyes ágai tudták megközelíteni az 1980-as évek csúcsszintjeit. A mezőgazdaság a lakosság körülbelül 25%-át foglalkoztatja.
A vetésterület legnagyobb részén búzát termelnek, amiből a világ első 10 termelője közé tartozik az ország. Északon, a hűvösebb éghajlaton főleg burgonyát és rozst, a középső, szárazabb és naposabb országrészen kukoricát és búzát, a legszárazabb tájakon pedig árpát termesztenek. Igen elterjedt a napraforgó, amelynek folyamatosan nő a termésterülete. A nagyvárosok környékén sok a zöldségkertészet. A Kárpátok előterében és a Krím-félszigeten a gyümölcsös és szőlőtermesztés is jelen van. Az ukrán állattenyésztés kevésbé jelentős, a szarvasmarha- és a sertésállomány az elmúlt évtizedben erősen csökkent.

Az ukrán idegenforgalom alakulása

Természeti szépsége és éghajlata miatt a Krím-félsziget Ukrajna első számú idegenforgalmi körzete, elsősorban a volt szovjet tagköztársaságokból, de az utóbbi években egyre több nyugati turista keresi fel. A leghíresebb üdülőhely Jalta, amelyet a világ leghosszabb, 80 kilométeres trolibuszvonala köt össze Szimferopollal.
Rengeteg műemlék, kolostor található a fővárosban, Kijevben, és népszerű a turisták körében a Fekete-tenger partján található kikötő, Odessza és környéke is. Ukrajna turizmusa azonban az infrastruktúra hiányosságai miatt jócskán lehetőségei alatt teljesít. Ezen változtathat, hogy 2012-ben Lengyelországgal közösen Ukrajna ad otthon a labdarúgó Európa-bajnokságnak.