Bevezető
A fiatal szlovák állam területét nagyrészt hegyvidék borítja. Természeti erőforrásokban nem túl gazdag, érctelepei nagyrészt kimerültek, energiahordozókban szegény. Az egyes területek éghajlata a domborzattól függ – a síksági és hegyvidéki térségek között igen nagy különbségek is lehetnek a csapadékmennyiséget vagy az átlaghőmérsékletet tekintve.
A szlovák földön
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidék, az Északnyugati-Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, a kristályos felépítésű Magas-Tátra, amelynek legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint északkeleten a Bélai-havasok. Az ország déli része a Dunához kapcsolódóan síkvidéki jellegű, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. A magyar Kisalföld folytatása a Szlovák-alföldnek, vagy Dunamenti-alföldnek is nevezett síkvidék, amelynek legnagyobb részét a Duna és a Kis-Duna, illetve Vág-Duna által közrefogott Csallóköz alkotja.
Az ország nem túl gazdag ásványkincsekben, a hajdani érctelepek nagy része mára kimerült, energiahordozókban pedig kifejezetten szegények mondható.
Szlovákia éghajlata, vízrajza
Szlovákia a mérsékelt éghajlati övezetben, Európa atlanti és kontinentális zónájának a határán fekszik. Az éghajlati körülmények jelentősen különböznek a síkságokon és a hegyekben. Előbbiek éghajlata száraz és meleg, és időjárásilag stabilabb, mint a hegységeké, amelyek nedvesebbek, hűvösebbek és változékonyabbak. Szlovákia legmelegebb része a Dunamenti-alföld (amely egyben a legszárazabb is), a leghidegebb pedig a Tátra vidéke. A Tátrában az évi csapadék akár 2000 mm feletti is lehet.
Az ország két tenger: a Fekete- és Balti-tenger vízgyűjtőjéhez tartozik. Legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe, csak kis terület tartozik a Balti-tengerhez. Legfontosabb folyói a Duna, mellékfolyói a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog, amelyek többsége nagy esésű, így lehetőséget nyújt a vízienergia-termelésre. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely a Visztula mellékfolyója. Így e terület vizei jutnak a Balti-tengerbe. A Magas-Tátrában több, az eljegesedések idejére visszavezethető eredetű tó, tengerszem található (pl. Zöld-tó, Csorba-tó).
Szlovákia hegyi élővilága
A szlovák hegyekben előfordul a barnamedve, hiúz, illetve több ragadozó madár (pl. szirti sas) is. A Szlovák paradicsomban (a Gömör-Szepesi-érchegység) megtalálható a zerge, a siketfajd, és a Tátrában őshonos mormota. Természetes növényzetét elsősorban fenyvesek (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő) és lombhullató erdők alkotják, az ország területének körülbelül 1/3-át fedi erdő.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
