Bevezető
Szlovákia új szereplő Európa politikai térképén. 1918-ban jött létre Csehszlovákia a párizs-környéki békeszerződések alapján. 1969-ben az országot föderatív alapon átszervezték: a két tagköztársaság nagyobb önállóságot kapott. 1989-ben a „bársonyos forradalom” (tömegdemonstrációk voltak, ám egyetlen összecsapás és sebesült sem volt) meghozta a rendszerváltást, amely után a két országrész távolodása felgyorsult, és 1993. január 1.-től különvált Szlovákia és Csehország.
Tagországként Csehszlovákiában
Az 1918-ban létrejött Csehszlovák Köztársaság a II. világháború után Csehszlovákia két, névleg egyenjogú köztársaság szövetségi államává alakult; azonban valójában a csehek voltak a meghatározóak az államszövetségben. A szocialista gazdaságpolitika igyekezett felzárkóztatni a fejletlenebb Szlovákiát, ezért kohászati és hadiüzemeket telepítettek ide. Ez utóbbit az is indokolta, hogy Szlovákia közelebb volt az egykori Szovjetunióhoz, így biztonságosabbnak tartották, mint a nyugatabbra fekvő Csehországot. A szocialista rendszer 1989-es bukása után Szlovákia teljes nemzeti függetlenségre törekedett, amit nagyobb és gazdagabb Csehország sem ellenzett, mivel a csehek abban reménykedtek, hogy a szegényebb, kevésbé iparosodott Szlovákia nélkül könnyebb lesz számukra az EU tagság elérése. 1993. január 1-jén jött létre a különálló Csehország és Szlovákia.
A fiatal állam színrelépése
Az önállóvá válás idején Szlovákia komoly gazdasági gondokkal küzdött, amelyeket súlyosbítottak a mind a csehek, mind a magyarok irányába megnyilvánuló nacionalista érzések. A rossz gazdaságszerkezet és a politikai háttér miatt sokáig elkerülték a külföldi befektetések, ez csak az 1990-es évek végén változott meg. Az 1990-es években úgy tűnt, Szlovákia az elszigetelődés útjára lép, és kimarad az európai integrációból, azonban az évtized végén politikai irányvonalat váltottak, és a nyitottabb szemlélet és gazdaságpolitika eredményeképpen az ország gyorsan eldolgozta lemaradását, mára pedig az egy főre jutó GDP értékeket tekintve már jobban áll Magyarországnál.
A szlovák állam az Európai Unióban
A fiatal állam 2004-től – egy időben hazánkkal és Csehországgal - az Európai Unió tagjává vált, és gyors gazdasági fejlődése eredményeképpen 2009-ben bevezették az országban az eurót. Az uniós tagság kedvező volt a befektetések szempontjából, hiszen az itt megtelepedő gyárak vámmentesen szállíthatnak az integráció belső piacára, és javultak a földrajzi együttműködések feltételei is. A szlovákiai autógyárak például magyar és lengyel cégek termékeit is felhasználják. Ugyanakkor a nehéz helyzetben lévő iparágak helyzetét tovább rontotta az uniós tagság jelentette nyitottság és növekvő verseny. Ez tovább fokozta a kelet-szlovákiai térségek problémáit.