Bevezető
Spanyolország múltjának meghatározó eleme az egykori nagy kiterjedésű gyarmatbirodalom. Az egykor gyarmatokkal összeköti a közös nyelv és kultúra. Az ország igen sokszínű etnikailag, a legjelentősebb kisebbségek autonómiát is kaptak az 1970-es évek második felétől meginduló demokratizálódás során. Spanyolország gazdasági fejlődését nagyban segítette az Európai Közösséghez való csatlakozása 1986-ban. Az ország legfejlettebb részei a főváros környéke, illetve a tengerparti területek.
Spanyolország népei
Spanyolország soknemzetiségű ország, több jelentős kisebbséggel. Az 1930-as évektől az 1970-es évek közepéig tartó Franco-diktatúra idején erős elnyomás sújtotta a nemzeti kisebbségeket: a katalánokat, galíciaiakat és baszkokat. A katalánok az északkeleti partvidéken (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek) élnek, körülbelül 18%-át teszik ki az ország népességének, fő központjuk Barcelona. Galíciában, azaz az északnyugati tengerparton élnek a galíciaiak (gallegók), arányuk 6%. Északon, a Vizcayai-öböl mellett (Baszkföld és Navarra tartományokban) élnek a baszkok (kb. 2% az arányuk), akik jelenlegi ismereteink szerint egy úgynevezett izolált nyelvet használnak, ami azt jelenti, hogy a baszk nyelv egyetlen nagy nyelvcsaládba sem sorolható be. A diktatúra üldözte a kisebbségek nyelvhasználatát, szokásait. Ezek a népek a diktatúra bukása után autonómiához jutottak. Ennek ellenére egyes kisebbségek körében a mai napig jelen van az a vélemény, miszerint önálló országot kellene létrehozniuk. A múltban a Baszkföld önállóságáért küzdő ETA (Euskadi Ta Askatasuna, vagyis Baszkföld és Szabadság) nevű szervezet több terrortámadást is elkövetett ennek érdekében.
Emellett lényeges a bevándorlás is az ország népesedési folyamatai szempontjából: Spanyolországba érkezik az EU-ba lépő bevándorlók legnagyobb része. A becslések 4,5 és millió fő közöttire becsülik a bevándorlók számát. A nyelvismeret miatt elsősorban Latin-Amerikából érkeznek, de mintegy félmillió marokkói is él az országban.
Spanyolország nemzetközi kapcsolatai
A nagy földrajzi felfedezésektől kezdve Spanyolország kiterjedt gyarmatbirodalmat hozott létre, ennek következménye, hogy Latin-Amerika legtöbb országában a spanyol a hivatalos nyelv. Az ország mai napi kiterjedt kulturális és politikai kapcsolatokat ápol a zömében a 19. század első felében függetlenné vált egykori gyarmati területekkel.
Spanyolország gazdaságtörténete
Bár a felfedezések révén Spanyolország nagy gyarmatbirodalmat hozott létre, nem sikerült erre tartós fejlődést alapozniuk. A spanyol állam a nagy felfedezések és a gyarmatosítás rövid fénykora után fokozatosan elszegényedett, és kikerült a kontinens gazdaságának fősodorából. Az 1930-as évektől kemény diktatúra volt Spanyolországban. A fejlődés csak az 1960-as évektől indult meg, amit felgyorsított a diktatúra bukása, illetve az Európai Közösséghez történő csatlakozás (1986).
A spanyol ipar és mezőgazdaság
A mezőgazdaság területi elhelyezkedését elsősorban az éghajlat szabja meg. Az északnyugati tengerpart esős, óceáni klímáján sok az erdő, a rét és a legelő, a növénytermesztésben a búza és a kukorica a meghatározó. A partvidéken fontos a halászat is. A Mezeta területén a szárazabb éghajlat miatt gyenge minőségű legelőkön juh- és kecsketartás jellemző, illetve a kevesebb csapadékkal is beérő gabonaféléket is termesztenek. A szárazság miatt rengeteg duzzasztógát épült a folyókon, amelyek az öntözővizet szolgáltatják – az öntözött gazdaságok jó termésátlagokat adnak. A Földközi-tenger partján és Andalúziában a mediterrán éghajlat adottságait kihasználva olíva- és szőlőtermesztés folyik. Valencia és Murcia környékén az öntözött kertekből (huerták) évente akár két termést is be lehet takarítani. Különböző citrusfélék és a korai zöldségfélék jelentik itt a fő termékeket, amelyek nagy részét exportálják.
Spanyolország jelentős kőszén és érckészlettel rendelkezik, szénhidrogénekben viszont kevésbé gazdag, csupán vízi energiával rendelkezik – ezért az elektromos áram legnagyobb részét felét víz- és atomerőművek termelik. Nemzetközileg is jelentős ásványkincsek a Mezeta déli területein bányászott ólom, cink, volfrám, és higany, de a pirit és az uránérc is fontos. A Cantabriai-heység vasérc és széntelepei hozták létre az északi területek nehéziparát.
Ezek közül lényeges az asztúriai iparvárosok, Gijón, Oviedo, illetve a fontos baszkföldi kikötő, Bilbao. Ezek az 1960-as évektől a bányászat és kohászat mellett a gépgyártás és a vegyipar központjaivá is. A Katalónia központja, Barcelona fejlődését a nagy múltra visszatekintő textiliparon kívül kikötője és turizmusa is segítette. Barcelona közelében található ma már a Volkswagen tulajdonában álló SEAT autógyár központja is. Az ország elmaradott belső területein csak Madrid ért el gyors fejlődést; itt jobbára fogyasztási cikkeket előállító üzemek telepedtek le.
Az AVE
Spanyolország modernizációjának szimbóluma az AVE a spanyol Alta Velocidad Española (Spanyol Nagysebességű Vasút) rövidítése, amely jelenleg 8 vonalból áll, de a hálózat folyamatosan bővül. Az AVE vonatok akár 300 km/órás sebességgel is haladhatnak. Az első vonalat 1992-ben Madrid és Sevilla között adták át. Bár Spanyolországban széles nyomközű a hálózat, az AVE normál nyomtávot használ, hogy össze lehessen kötni más európai gyorsvasúthálózatokkal is.
Az idegenforgalom
Az utóbbi két évtizedben a gazdasági növekedés motorjává az idegenforgalom lépett elő: ma Spanyolország a világ egyik leglátogatottabb országa. A főváros, Madrid múzeumai, építészete (pl. Prado, Királyi Palota stb.) rengeteg turistát vonzanak. A mediterrán tengerparton ma már egymásba érnek az üdülőtelepek, eltüntetve az érintetlen tengerpart nagy részét. A turizmusnak hála, a Földközi-tengeren található Baleár-szigetek az ország egyik leggazdagabb tartománya lett. Az afrikai partok tőszomszédságában az Atlanti-óceánból kiemelkedő Kanári-szigeteket évente több mint tízmillióan látogatják meg. Barcelona tengerpartja építészete, ezen belül Gaudí munkássága, (főképp a még jelenleg is épülő Sagrada Familia) miatt népszerű.
Ismert vallási zarándokút az El Camino, azaz a szent Jakab-út, amely Santiago de Compostelába vezet. Mór emlékei teszik jelentőssé a dél-spanyolországi, Andalúziában fekvő Granadát. A Marokkó területébe ékelődő Melillát vallási sokszínűsége, amely építészetében is tükröződik, teszi látogatásra méltóvá.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
