Bevezető
Oroszország erőssége, hogy sok energiahordozóval rendelkezik. A rendszerváltása óta még mindig nagy szerepet játszik az állam a gazdaságban. Az orosz ipar szovjet tervgazdálkodás miatt rendkívül sok nehézséget örökölt, átgondolt gazdaságfejlesztési politika kell ahhoz, hogy a nemzetközi piacon versenyképes termékekkel jelenjen meg. Mezőgazdasága is a gazdasághoz hasonló problémákat örökölt. A nyersanyagok világpiaci árának emelkedése miatt a 2000-es évektől kezdődően jelentős bevételekre tett szert és az életszínvonal is emelkedett.
Az orosz gazdaság erőssége és gyenge pontjai
Oroszország rendkívül gazdag energiahordozókban. Földgáz és kőszéntartalékai a legnagyobbak a világon. Exportbevételeinek legnagyobb része kőolaj- és földgáz-értékesítésből származik. A termelés egyre inkább a Szibériai lelőhelyekre összpontosul. Ennek hátránya, hogy a kitermelés költségei jóval magasabbak. A kőolaj és földgáz magas világpiaci ára jót tesz az orosz gazdaságnak, azonban a tartós csökkenés a legnagyobb bevételi forrásától foszthatja meg az országot. Gyengíti az ország versenyképességét, hogy az ipar szerkezetváltása nem történt meg. Hiába vannak nagy ipari központok, ha nem tudnak versenyképes áruval megjelenni a világpiacon. Az állam szerepe erős a gazdaságban is, ami lassítja, vagy sokszor el is riasztja a külföldi befektetéseket. Az állam nem engedi ki a stratégiai fontosságú vállalatait az irányításából.
A nagyiparvidékek múltja, jelene, jövője, övezetes elrendeződése
A jelenlegi orosz ipar szerkezetét alapvetően határozza a szovjet iparosítás. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb iparszerkezet-átalakítás és korszerűsítés nem történt. A világhatalmi szerep elvesztésével a hadiipar is meggyöngült. A régebbi iparvidékek az ország európai részén tömörülnek, a szibériai iparvidékek fiatalabbak. A nagy ipari központok kialakulásában a népesség eloszlása, az ásványkincsek előfordulása játszott szerepet.
A központi iparvidék Moszkva köré tömörül gépgyártása és vegyipara jelentős.
Az északnyugati iparvidék központja Szentpétervár. Jelentős kikötői Murmanszk és Arhangelszk. A fafeldolgozás és papírgyártása fontos. A Volga folyó, illetve a folyó és az Urál között elterülő kőolaj és földgáztelepek energiájára épült a volgai iparvidék. A vegyiparnak és a gépgyártásnak vannak nagy hagyományai. Itt található Lada gépkocsigyár.
Az uráli iparvidék nyersanyagra települt. Vas- és rézérc-telepei kihasználásra kohászati üzemek települtek. A nyugati területein bányászott kősó és kálisó vegyipara számára biztosít alapanyagot. Szibéria iparosításának adott lökést a transzszibériai vasútvonal kiépítése. A vasútvonal és a nagy folyók metszéspontjánál lévő települések gyors fejlődésnek indultak.
Az orosz iparvidékek sorsa a külföldi befektetőkön, az ipari nyersanyagok világpiaci árának alakulásán múlik. Az állam befolyása a legnagyobb orosz energiahordozókat értékesítő vállalatokban erős.
Az övezetes elrendezésű orosz mezőgazdaság
A mezőgazdasági szempontból hasznosítható területek természeti feltételei az ország szibériai részén nem megfelelőek. Az állandóan fagyott talaj és rövid tenyészidőszak a déli sávra szorítja a földművelést. A mezőgazdaság az éghajlati övezetességet követi. A legészakibb területeken rénszarvastenyésztés zajlik. A tajgán a fakitermelés és a prémes állatok tenyésztése meghatározó. A földművelés az éghajlat miatt csak kis területeken, foltokban jelenik meg, nem jelentős. A lombos erdők területén a burgonya- és rozs- és takarmánytermesztéshez megfelelőek a feltételek. Az itt termelt takarmányra épül a szarvasmarha-tenyésztés. Az erdős sztyepp csapadékosabb részén lévő feketeföld kiválóan alkalmas a búza és a szemestakarmányok termesztésére. Itt is a meglévő takarmányra épül a sertés és a szarvasmarha-tenyésztés.
A szolgáltatóipar szerepe az orosz gazdaságban
A közlekedés fontos szerepet tölt be az iparban, hiszen a nagy területű ország nyersanyagait termékeit megfelelő helyre kell eljuttatni. A vasúthálózat a sűrűn lakott területeken, ipari központok környékén megfelelően kiépített. Szibériában a kelet-nyugati irányú, Moszkva és Szentpétervár környékén a centrális kiépítettség a jellemző. A belvízi hajóforgalom rendkívül jelentős a Volgán. A légi közlekedés a személyszállításban fontos.
Oroszország főbb külkereskedelmi partnerei a szovjet utódállamok, Németország, Olaszország. Az export jelentős részét - főleg az európai országokba - a földgáz adja.
Híres orosz települések
Oroszország fővárosa Moszkva kulturális, politikai, gazdasági és közlekedési központ. Lakóinak száma meghaladja a 10 millió főt. A 2000-es évektől kezdődően a világ legdrágább városai között tartják számon.
Szentpétervár 4,5 milliós lakosságával Oroszország második legnagyobb városa. Az 1 millió főnél több lakosú városok közül Szentpétervár fekszik a legészakabbra. Városközpontja a világörökség része.
Novoszibirszk az ország harmadik legnagyobb, Szibéria legnagyobb városa. Oktatási, kulturális, kutatási és ipari központ. A transzszibériai vasútvonal hívta életre és rendkívül gyorsan megerősödött.
Vlagyivosztok a transzszibériai vasútvonal végállomása, jelentős ipari és kereskedelmi központ. Nevének jelentése is sokatmondó: „urald keletet!”, vagy „uralkodj keleten!”
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
