Tananyag választó:
Németország gazdasága
Jegyzet szerkesztése:
A német ipar
Eszköztár:

Bevezető

Németország Európa vezető ipari hatalma, amely a világ minden tájára exportálja magas minőségű termékeit. Az ország sikeresen alkalmazkodott a világgazdaság kihívásaihoz, és modernizálta gazdaságát. Ennek eredményeképpen új ágazatok erősödtek meg, illetve új növekedési gócpontok jelentek meg Dél-Németországban.

A német ipar múltja, jelene, jövője

Az egységes Németország létrejöttét követően (1870) gyors gazdasági növekedést ment végbe, és a 20. század elejére fejlettségben már lehagyta Nagy-Britanniát. A világháborúk pusztításai azonban megakasztották ezt a folyamatot. A német ipar mai fejletségét nagyrészt a második világháborút követően a nyugati „gazdasági csoda” alapozta meg: az ország ekkor mintegy másfél évtized alatt újra Európa egyik vezető gazdasági hatalmává vált. Németország legfontosabb – és legrégibb - ipari tömörülése a Ruhr-vidék. A híres iparvidék kibontakozását a feketeszénen kívül a Rajnai-palahegység ma már kimerült vasérctelepei és a Rajna, valamint a belőle kiágazó, hajózható csatornák is segítették. A válságba került régió gazdasági fejlődésének ma ár új, a nyersanyagok helyett elsősorban a képzett munkaerőre építő, környezetkímélő iparágak az alapjai.

A hagyományos iparágak alkonya

A 20. század utolsó harmadában a kohászatot és szénbányászatot sújtó visszaesés megviselte a Ruhr vidéket is. Amely jelenleg az átalakulóban lévő hagyományos iparvidékek klasszikus példája. Egykor Európa legnagyobb szénbányászati, vaskohászati és acélgyártó központja volt. A gazdasági szerkezetváltás hatására ezek az ágazatok hanyatlásnak indultak. Az egykori NSZK vasmunkásainak 40%-a, a bányászok 60%-a itt dolgozott, de a foglalkoztatottak 1/5-e 1984-94 között feleslegessé vált. Az okok a növekvő konkurencia, a piac telítettsége, dráguló nyersanyag-kitermelés és az acélhelyettesítő műanyagok fejlődése és terjedése voltak. Mindez növekvő munkanélküliséget és elvándorlást okozott, valamint radikális szerkezetváltásra késztette a térség döntéshozóit.

Új korszerű iparágak születése

Ruhr-vidék városai különböző kedvezményekkel igyekeztek új, korszerű iparágakat vonzani a térségbe. Bochumban az Opel-művek meghonosította az autógyártást. Erősen kibővült a vegyipar és az elektrotechnika, megjelentek a környezetvédelemmel foglalkozó cégek. A legtöbb új munkaalkalmat azonban a szolgáltatások, valamint a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés központjai kínálták. A gazdasági szerkezetváltás mellett a városok arculata is megváltozott: több helyen például parkokat létesítettek a felszámolt üzemek helyén.

A német energiagazdaság kérdései

Németország Európa egyik vezető állama a megújuló energiahordozók felhasználását illetően: az energiafelhasználás több mint 10%-a származik ilyen forrásból. Az energiatermelés szerkezetének változása azzal az eredménnyel járt, hogy Németországban csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A közvélemény ellenkezése miatt 1989 óta nem építenek új atomerőműveket, és a régiek bezárásáról is döntöttek. Ehelyett szélerőműveket (főleg az Északi-tenger partján) és vízierőműveket (Bajorországban és Baden-Württembergben, pl. Duna, Isar, Inn) létesítettek.
A földgázellátás biztosítása érdekében 2010-ben megindult az Északi Áramlat elnevezésű gázvezeték építése, amely Európa legnagyobb gáztermelőjét, Oroszországot és Németországot köti össze, és elkerüli Ukrajnát. Az 1220 km hosszú vezetéket 2011 végéire tervezik befejezni.

A délnémet tartományok fejlődése

Németország leggyorsabban fejlődő és a legkorszerűbb iparágakban élen járó tartományai (Bajorország és Baden-Württemberg) délen találhatók. Innen származik a német ipari bevételek körülbelül harmada, az idegenforgalmi bevételek fele. Baden–Württemberg fővárosa Stuttgart; nevét a Daimler és az elektrotechnika nemzetközi hírű vállalata, a Bosch fémjelzi. Bajorország székhelye, az Isar parti München – műemlékekben gazdag, milliós világváros, eleven kulturális és tudományos élettel. Gazdasági jelentőségét az autógyártás (BMW), az elektrotechnika, a híradástechnika és az elektronika (Siemens), valamint a hadiipar és a repülőgépgyártás (Messerschmitt) adja. A Neckar és a Rajna találkozásánál fekvő ikervárosok, Mannheim és Ludwigshafen vegyiparukról híresek – utóbbiban található a BASF konszern központja. A délnémet tartományok földrajzi fekvésük révén a Magyarország felé irányuló gazdasági kapcsolatépítésben is úttörő szerepet vállaltak.
Az Alpok láncai között és a hegység előterében számos népszerű üdülőhely (pl. Garmisch-Partenkirchen) található.