Tananyag választó:
Magyarország talajai, növény- és állatvilága
Jegyzet szerkesztése:
Magyarország természetes növényvilága és természetes állatvilága
Eszköztár:

Magyarország természetes növényvilágának övezetes elrendezése

Ma már hazánk területének csak egytizedét borítja természetes növénytakaró. Növényvilágunkra az átmeneti jelleg jellemző, egyaránt tükrözi a nyugat-európai óceáni, a kelet-európai kontinentális és a dél-európai mediterrán hatásokat.
Hazánk az európai lombhullató erdők övezetéhez tartozik, s kis területen, a Nyugat-Dunántúlon, az Alpok előterében megjelennek a közép-európai tűlevelű erdők is. Az Alföld egyes területein foltszerűen jellemző a kelet-európai erdős sztyepp (ez tekinthető a zóna legnyugatibb részének).
A folyók ártereit és a morotvákat ártéri növénytársulások (füzek, nyárfák) kísérik. A régi lápterületeken, a rossz lefolyású mélyedésekben zsombékos, láprétes, égeres láperdős növénytársulások maradtak meg. Az egykori öntésterületek kiszáradt részein jellegzetes sziki növénytársulások alakultak ki. A homokterületeket árvalányhajas rétek, borókások borították. Az erdőtelepítések során jelent meg az Alföldön az akác.
Magyarország erdősültsége – európai viszonylatban – közepes, 17 %-os. Nagyobb összefüggő erdőségek középhegységeinkben találhatók. Az alacsonyabb, szárazabb térszíneken a tölgyesek, a magasabb (500-600 métertől), hűvösebb, nedvesebb területeken a bükkösök jellemzők. A tölgyerdőkben gazdag, a bükkösökben gyér az aljnövényzet. Őshonos fenyvesek a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, s a Bakonyban Fenyőfőnél jellemzőek. A mészköves területeken karsztbokorerdőket láthatunk. A Dél-Dunántúl szelídgesztenyéje a mediterrán hatást tükrözi.

Gyógynövények a Kárpát-medencében és Magyarországon

Átmeneti jellegű növényvilágunk miatt számos gyógynövény található a Kárpát-medencében: a szakkönyvek nagyjából 1000 fajtát tartanak nyilván. Ezek valamelyik részét, vagy a bennük lévő hatóanyagot gyógyító célokra tudják felhasználni.
Közéjük tartozik a meghűlést gyógyító kamilla, a fekete bodza és a hársfa virága, a rekedtséget, köhögést enyhítő cickafarkfű és a kakukkfű. Ismert a csipkebogyó magas C-vitamin-tartalma, a csalán tisztító és erősítő ereje. A körömvirág jó a nehezen gyógyuló sebek kezelésére, a borsosmenta nyugtató és fertőtlenítő hatású, a citromfű és a levendula csökkenti a magas vérnyomást. A mák fájdalomcsillapító hatású, de az ezerjófű - neve alapján – nagyon sokféle bajt orvosolhat.

A hazai természetes állatvilág

Hazánk természetes állatvilága a jelenleginél sokkal változatosabb volt. A nagyvadak, az őstulok, a jávorszarvas, az európai bölény részben természeti, részben történelmi okok miatt tűntek el vadállományunkból.
Középhegységeink és ártéri erdőink növényevői a gímszarvasok, az őzek és a dámvadak. A mindenevő vaddisznó a Dél-Alföld kivételével jóformán mindenütt előfordul.
A Kis-Balaton és a Fertő nádasaiban fészkel a védett nemes kócsag. A vándormadarak költőhelyei megcsappantak, de a Hortobágyi Nemzeti Park és a szegedi Fehér-tó védelmet biztosít a számukra. A mezők hasznos madara a fácán és a fogoly.
Folyóink és tavaink halállományának meghatározó egyedei a harcsa, a süllő, a ponty, a csuka, a keszeg.

Meghonosított élőlények

A meghonosított élőlények kedvezőek lehetnek egy adott terület élővilága tekintetében, de túlzott elszaporodásuk felboríthatja a természetes egyensúlyt. Ha a táplálékláncban valamelyik szint kiszélesedik, az kedvezőtlenül hat az alatta állókra. A vadgazdálkodás ezt a problémát is kezelni próbálja.
A hegyvidékek és a dombságok betelepített növényevője a muflon és a gímszarvas. A híres „magyar” lipicai lovakat a mai Szlovénia területéről telepítették be. A hódok a Szigetközben és a Mohácsi-szigeten igazi „várakat” építenek maguknak.
Halaink közül sem őshonos fajta a kedvelt pisztráng, az ezüstkárász vagy a törpeharcsa.