Természetvédelem Magyarországon
Az ipari fejlődés, az urbanizáció eltávolította az embert a természettől, s egyre nagyobb terület vált lakóövezetté, művelt területté, kultúrpusztává, iparvidékké.
A XX. század során alakult ki a környezetvédelem és a természetvédelem fogalma. Az ipari forradalom pozitív hatásaival párhuzamosan negatív vonások is jelentkeztek, a levegő, a víz, a talaj, az élővilág tekintetében. A betegségeken kívül azt is megfigyelték pl., hogy a cseppkő az érintés után nem növekszik tovább, hogy bizonyos ritka növények és állatok eltűnnek egy adott területről, hogy felborul az ökológiai egyensúly. A kormányok felismerték, hogy a műemlékvédelmen kívül feladatuk a természetvédelmi területek kijelölése, a veszélyeztetett növény- és állatfajok védelme, a károk csökkentése vagy megszüntetése. Több évtizedes előkészítő munka után 1973. január 1-jével létrehozták első nemzeti parkunkat, a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Ezt két évvel később a Kiskunsági Nemzeti Park, négy évvel később a Bükki Nemzeti Park alapítása követte. Jelenleg tíz nemzeti park van hazánk területén.1982-ben természetvédelmi törvényt alkottak, amely ellen véteni bűncselekmény.
A természetvédelem területei
A természetvédelem megjelenésével tájvédelmi körzetek (pl. Budai TVK), természetvédelmi területek (pl. Háros-sziget), nemzeti parkok alakultak. Ezek védhetnek egy-egy földtani értéket (pl. barlangot, különleges kőzetet – Aggteleki NP), növénytársulást (pl. egy ártéri erdőt), sajátos élővilágot (pl. a pilisi lent). Védelem alá vehetnek fasorokat (pl. a lónyai kastélypark gesztenyefa-sorát) vagy egy-egy különlegesen öreg fát (pl. a budafoki Ősök Fája több mint 200 éves).
Magyarország területén a természeti környezet egytizede védett, ennek felén tíz nemzeti park található. A határmenti nemzeti parkokat a szomszéd országokkal közösen működtetjük. A határokon túlnyúló „zöld folyosók” lehetővé teszik a természetes élővilág zavartalan áramlását.
A kialakított tanösvények, az erdei iskolák sokat segíthetnek a természet megismerésében, megszeretésében és megóvásában.
Természetvédelmi területek, nemzeti parkok Magyarország életében
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a hatalmas láp- és mocsárvilággal körülvett tavat foglalja magába. Az elnádasodott sztyepptó a kontinentális síkvidéki sóstavak legnyugatabbi képviselője. Az UNESCO Bioszféra Rezervátummá és nemzetközi jelentőségű vízi élőhellyé (Ramsari Egyezmény) nyilvánította.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjed. A Tihanyi-félszigeten kiemelkedőek a vulkáni tevékenység után keletkezett gejzírkúpok. A medencékben láprétek, kőtengerek találhatók. A Tapolcai-medencét bazaltsapkás tanúhegyek övezik. A Badacsony és a Szent György-hegy oldalában szép bazaltorgonák tanulmányozhatók. A Kis-Balaton híres madárrezervátum (pl. a nemes kócsag fészkel itt).
Az Őrségi Nemzeti Park területén található faluközösségekre jellemző az ősi „szeres” településforma, ahol a hagyományos mesterségekkel is lehet ismerkedni. A „szerek”az utak végén, a hegyoldalban kis, önellátó egységekké fejlődtek. Szép példájuk Pityer-szer. Az Őrség vidéke hazánk legcsapadékosabb területe - a szubalpin dombvidék eldugott völgyeiben megbújó kisebb mocsaras, lápos területek különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont.
A Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna Sió-torkolat és az országhatár közötti szakaszán és a Dráva mentén jött létre. A holtágak, morotvatavak, erdőterületek egyedülálló élővilágot rejtenek. Több védett és fokozottan védett faj hazánkban csak itt fordul elő.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedisége a folyóvölgyek, a hegység és a síkság találkozásában rejlik. A Börzsöny és a Pilis-Visegrádi-hegység területén található mély szurdokvölgyek, merész hegycsúcsok és az itt található, tájképi szépségekben bővelkedő Dunakanyar, (illetve Budapest közelsége) miatt Magyarország leglátogatottabb hegyvidéki területe. A nemzeti park igazgatóságához tartozó Budai Tájvédelmi Körzet Szénások- hegycsoportja az Európa Tanács Európa Diplomás területe. Védett növénye pl. a pilisi len.
A Kiskunsági Nemzeti Park a Duna- és a Tisza-menti ártereket, a Kiskunság és a Bácska homokhátait (Fülöpháza környékén egykor mozgó futóhomokot), szikeseket, mocsarakat és lápokat foglal magába. Homokterületein fújja a szél az árvalányhajat. A nemzeti park egy része Bioszféra Rezervátum, illetve nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Feladatuknak tekintik a tanyasi életforma emlékeinek őrzését, a hagyományos gazdálkodási módszerek és az ősi magyar háziállat-fajták (szürke marha, mangalica, rackajuh) megtartását. Külföldiek által is előszeretettel látogatott területe a Bugac puszta.
Az Aggteleki Nemzeti Parkot a Gömör-Tornai- karsztvidék magyarországi oldalán hozták létre. A terület barlangjai felkerültek a Világörökség listájára. Legkedveltebb látványossága az Aggtelek és Jósvafő között húzódó Baradla-barlang, amely hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja. A felszín alatt átnyúlik Szlovákia területére (domicai bejárat), ami még inkább különlegessé teszi.
A Bükki Nemzeti Park magját képező mészkőhegység barlangjait már az ősember is lakta (Szeleta-, Istállóskői-, Subalyuk-barlang). Látogatható a lillafüredi Szent István- cseppkő- és az Anna- mésztufabarlang. A Miskoltapolcai-fürdőbarlang a fürödni vágyó turisták tömegeit vonzza télen és nyáron egyaránt. A sajátos mikroklíma gazdag növény- és állatvilág kialakulását tette lehetővé. A Bükki Nemzeti Park igazgatóságához tartozó, de már a Cserhátban található Hollókő község hagyományos településszerkezete és építészete miatt felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területet az Európa Tanács Európa Diplomával tüntette ki.
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első (1973-ban hozták létre) és legnagyobb nemzeti parkja. Ide tartoznak a hortobágyi halastavak és Tisza-tó egy része is. Igazgatósága kezeli a Szatmár-Bereg, a Közép-Tisza, a Hajdúság és a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetet és több önálló természetvédelmi területet is. A hortobágyi puszta Bioszféra Rezervátum és nemzetközileg elismert vízimadár-élőhely, s a Világörökség része. Kiemelkedő példája a hagyományos földhasználatnak, az ember és a természet harmonikus együttélésének. A Nagykunság kunhalmai részben halomsírok (kurgánok), részben őrhalmok lehettek. Egyedülálló a XIX. század első harmadában épített kilenclyukú híd.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén található Kardoskúti Fehértó és a Kis-Sárrét vizes élőhelyei kiemelkedő szerepet játszanak a madárvonulásban, nemzetközi védettséget élveznek. A Körös-vidék, a Nagy- és a Kis-Sárrét szikes pusztái, mocsármaradványai, erdői már átalakított természetet mutatnak, ám mellettük a Kígyósi, a Csanádi puszták, a Kardoskúti Fehértó és a Maros ártere az egykori táj máig természetes állapotban megőrzött maradványai. A nemzeti park területén önálló Túzokrezervátum található.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
