Tananyag választó:
Magyarország talajai, növény- és állatvilága
Jegyzet szerkesztése:
Magyarország egyik legfőbb értéke: a termőtalaj
Eszköztár:

Magyarország talajtípusai

Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse a termőtalaj, amely változatos mezőgazdasági művelést tesz lehetővé. Alföldjeinken mezőségi talajok, hegy- és dombvidékeinken erdőtalajok alakultak ki.
A fekete színű mezőségi talajok jó vízgazdálkodásúak, humuszban gazdagok. Főként a löszön alakultak ki (Mezőföldön, Bácskai-löszháton, Hajdúságban, Körös-Maros közén).
A csapadékos, nyugat-magyarországi hegy- és dombvidékeinken humuszban szegény, fakószínű erdőtalaj jött létre. Középhegységeinkben és dombságaink területén a jobb minőségű, barna erdőtalajok keletkeztek.
Egyes területeken nincs idő a humusz lebontásához, a talajok kifejlődéséhez, ezért romtalajok jellemzők. A folyók árterein öntéstalajok, a holt medrek közelében azonális láptalajok, a kiszárított területeken szikes (sós) talajok alakultak ki. A mészkő- és dolomitfennsíkon rendzina képződött. Homokvidékeink talaját (a Kiskunságon, a Nyírségben) sok helyen megkötötték.

Útépítések és a termőtalajok

Az építkezések, a városok és falvak növekedése, az infrastruktúra (pl. az úthálózat) kiépítése megváltoztatja a termőtalaj szerkezetét. Változik a vízelvezetés, kiszárítják a lápokat, a felszínen sók válnak ki, így szikes talajok képződnek. A futóhomok megkötésével átalakult a Kiskunság képe.
A Dél-Dunántúl löszös dombságainál (Külső-Somogy, Tolnai- és Baranyai-dombság) a patakok szakadékvölgyeket vájtak, s az ember által kialakított kocsiutaknál fellazított talajt a szél pusztította tovább (löszmélyutak alakultak ki). A lösz szerkezete miatt azonban a domboldalak egyben is leszakadhatnak, s magukkal húzzák a megbontott talajt.
Az útépítéseknél nem veszik figyelembe a talajadottságokat, inkább a legrövidebb, az építés szempontjából leggazdaságosabb nyomvonalat próbálják követni.

Az esőzések okozta talajproblémák

Az erdőirtás következtében a hóolvadás vagy a nagy esőzések megnövekedett vízmennyisége hirtelen kerül a Kárpát-medence mélyebben fekvő területeire, így az utóbbi időben gyakorivá váltak az árvizek. A régen épített gátak meggyengülnek, az árterekre kiadott építési engedélyek lehetetlen helyzetbe hozzák a környék lakóit.
A talaj nem tudja elnyelni a sok csapadékot, a szántón megálló belvíz rontja a talaj minőségét és tönkreteszi a termést.