Magyarország öregedő népessége
Magyarország lakossága 9,8 millió fő (2010). A határokon túl, szerte a világban nagyjából még 5 millió ember vallja magyar származásúnak magát. Közülük a Kárpát-medencében, a szomszéd országokban több mint 3 millió ember él.
Hazánk népsűrűsége 110 fő/km2. A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. Legsűrűbben lakott területeink a nagyvárosok és a hozzájuk kapcsolódó agglomerációs övezetek.
A Kárpát-medence népessége a honfoglalás korában kb. fél millió lehetett (avarok, kelták, germánok, szlávok), s hasonló számú honfoglaló érkezett. A középkorban a népesség számát nagyobb járványok, éhínségek tizedelték. Mátyás korában, a XV. század második felében 4-4,5 millióra tehető a lakosság száma. Eddigre már jelen voltak a társadalomban a nyugat felől idevándorló németek, a délről bevándorló románok, a keletről menekülő kunok, vagy a vándorló életmódot folytató cigányok.
A török időkben a Kárpát-medence népességszáma stagnált, a hadjáratok, a járványok miatt. A XVIII. századtól hazánk soknemzetiségűvé vált, és az egyes nemzetek fiai keverten telepedtek meg területén. Szervezetten telepítették be a németeket (sváb katolikus, parasztokat), a Felvidékről beljebb húzódtak a szlovákok (tótok), Kárpátaljáról a rutének, Erdélyből a románok (oláhok). A török elől északra menekültek a szerbek (rácok).
A XIX. században már előfordultak nemzetiségi jellegű konfliktusok, de a belső területek népessége általában békésen asszimilálódott. A századfordulón nagyjából 1,5 millió ember vándorolt ki, leginkább Észak-Amerikába.
Az I. világháború elvesztése és a nagyhatalmi erőviszonyok módosulása az Osztrák-Magyar Monarchia felbontását okozta, 1920-ban, a trianoni békével Magyarország lakossága 18 millióról 8 millióra, területe 282 000 km2-ről 93 030 km2-re csökkent. A nemzetiségi területek elcsatolásával együtt a határon túlra került minden harmadik magyar anyanyelvű lakos. Magyarország nemzetállammá vált.
Közvetlenül a II. világháború után 100 000, 1956 után 200 000 ember döntött a kivándorlás mellett. A II. világháború után jelentős nőtöbblet alakult ki, amely lassacskán csökkent, de napjainkban is jellemző (1000 férfira 1080 nő jut). Ez a helyzet összefügg a népesség kor szerinti összetételével is, hiszen a középkorú férfiak körében nagyobb arányú a halálozás, és a férfiak átlagéletkora (66 év) a nőké mögött (75 év) marad.
A magyar népességre az öregedő társadalom jellemző, 1981 óta fogy népességünk, egyre csökken a 0-14 éves korúak, és egyre növekszik a 60 év felettiek aránya (ma a lakosság ötöde nyugdíjas). Ez növekvő terheket ró a munkaképes korosztályra, hiszen egyre kevesebb embernek kell egyre többet eltartania.
Magyarország nemzetiségeinek aránya alacsony, de vidékenként jelentős eltéréseket mutat. Határmenti területeinken jelentősebb a nemzetiségek aránya (pl. szlovákok, németek, szerbek, horvátok). A cigányság az országban sokfelé megtelepedett, legjelentősebb az arányuk az ország északkeleti megyéiben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg).
A felekezeti hovatartozás tekintetében a legnagyobb a keresztény vallásúak, azon belül a római katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok csoportja.
Magyarország foglalkozás-szerkezete
A kereső népesség közel fele a szolgáltatásokból, harmada az iparból, hatoda a mezőgazdaságból él. A munkanélküliség a 2008-ban kipattant világgazdasági válság hatására jelentősen megugrott. A szocialista rendszer megszűnésével a bányákat, a nehézipari üzemek nagy részét bezárták, s így a lakosság megélhetési forrása átalakult. Sokan ingáznak, naponta, hetente vagy ritkábban utaznak a lakó- és a munkahelyük között. Gyakran azért költöznek az emberek a fővárosba, a megyeszékhelyekre vagy a nagyvárosokba, hogy biztos állást találjanak.
A magyar lakosság egészségügyi állapota
Magyarország nagyon rossz helyen áll a dohány- és alkoholfogyasztási statisztikákban. Ezzel összefüggésben különösen magas a szív- és érrendszeri, a rákos megbetegedések aránya. A stresszes életmód, a sok munka, az egészségtelen életmód (kevés mozgás, rendszertelen étkezés) az oka a középkorú férfiak magas halandóságának.
Sokan csak az utolsó pillanatban mennek el az orvoshoz, ha már tényleg erős fájdalmaik vannak, s nem foglalkoznak időben az aggasztó tünetekkel. A kisebb betegségekkel az emberek egy része inkább bejár a munkahelyére, nehogy elveszítse azt.
Megoldás lehetne, ha a felnőtteknek is jutna idejük és energiájuk a mozgásra, sportra. Érdemes lenne változtatni étkezési szokásainkon, sok tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani.