Tananyag választó:
A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék
Jegyzet szerkesztése:
A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék természeti adottságai
Eszköztár:

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai

A Kisalföld szerkezetileg harmadidőszaki (miocén) medence-süllyedék. Mélyén tengeri és tavi (mészkő, homokkő), továbbá folyóvízi üledékek (agyag, homok, kavics) és a Hanságban tőzeg található. A Pannon-tenger feltöltésében a Duna és mellékfolyói vettek részt, itt alakult ki Európa legnagyobb hordalékkúpja (a Szigetköz és a Csallóköz). A felszínen ma a Rábaközben lösz, a többi területen homok, agyag, kavics található. Az ártéri területek ma is süllyednek, a folyóvíz és a szél által töltődnek fel, ezeket szépen lehet tanulmányozni a Komárom-esztergomi- és a Tatai-teraszvidéken. A síkságból néhány bazaltsapkás tanúhegy emelkedik ki (Somló, Ság).
A Kisalföld ásványkincsei a Hanság területén, hajdani mocsarakból fejthető tőzeg és a Répcelak, Mihályi környékén felszínre hozott szén-dioxid.
A Kisalföld részei: a Győri-medence (Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő-Hanság medencéje), a Marcal-medence és az Esztergom-Komáromi-síkság.
A Nyugat-magyarországi-peremvidék az Alpok keleti nyúlványa. A Soproni-hegység alapja óidei gránitból álló variszkuszi maradvány, amely a harmadidőszakban, az alpi hegységképződés során metamorf takarót kapott: gneisz, kristályos palák. A Kőszegi-hegységben a Tethys-tenger egykori középidei üledékes kőzetei ugyancsak a harmadidőszakban alakultak metamorf kőzetekké. A Kemeneshát, a Vasi-hegyhát és a Zalai-dombság az Alpokból lefutó folyók révén a jégkorszakban kavics- és agyagtakarót kapott. A jégkorszak után a folyók, patakok felszabdalták a tájat. A Zalai-dombság keleti részén a jégkorszaki szelek löszleplet hagytak hátra. A folyók az egykori törések helyén felárkolták felszínét.
A Nyugat-magyarországi-peremvidéken a Zalai-dombság kőolajvagyona kimerülőben van (Lovászi, Nagylengyel).
A Nyugat-magyarországi-peremvidék (Alpokalja) résztájai: a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység, a Vasi-hegyhát, a Kemeneshát és a Zalai-dombság.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék éghajlata

A terület éghajlata nedves-kontinentális, ahol jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakori a borultság, kisebb a hőingás (18-20 oC), egyenletesebb a csapadék eloszlása, mint az ország többi területén. A nyár hűvösebb, a tél hideg. Az évi csapadékmennyiség 600-650 mm, kevesebb az aszály és az árvíz, mint az Alföldön. A Dévényi-kapu miatt a Kisalföld az ország legszelesebb tája, az uralkodó szélirány ÉNy-i.
A Zalai-dombságban érvényesül a mediterrán hatás.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék vízrajzi adottságai

A Kisalföld folyóit a Rába, a Marcal és a Répce vezeti a Dunába. A folyók középszakasz-jelleggel formálják völgyeiket. A folyók az árvíz ellen és a hajózás megkönnyítése érdekében szabályozottak. A vízhiány nem jellemző a területen, és a vastag üledéktakarónak köszönhetően gyógyító hatású rétegvízkészlet húzódik a mélyben (pl. Bük, Sárvár termálfürdői).
A Duna mellékága a Mosoni-Duna, a Rába mellékfolyói: a Rábca, a Répce, a Gyöngyös és a Marcal. A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. A tóval összefüggő hansági lápvidék már csak foltokban látható. A tó sekély, vízszintingadozása jelentős, főleg a déli oldalán gyors ütemű a nád terjeszkedése.
Az Alpokalja vízhálózata sűrű. Folyója a Rába, jelentősebb patakok: a Lajta, a Gyöngyös és az Ikva.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék természetes talaja és élővilága

A Kisalföld jellemző talajai: a folyók mentén a homoktalaj és az öntéstalaj, a Rábaköz környékén a réti talaj, a Hanságban a láptalaj, a Marcal-medence környékén a barna erdőtalaj. Jó minőségű, fekete mezőségi talaj borítja a Mosoni- és az Esztergom-Komáromi-síkságot.
A Kisalföld erdős puszta volt, a Duna és a Rába ártere, lápos területekkel, amelyet az ember erdőirtás és folyószabályzás révén műtájjá, kultúrtájjá alakított.
Az Alpokalját barna erdőtalaj borítja, s a fenyők alatt alakult ki a szürke erdőtalaj. A bükkösök és a lucfenyő az alpi jelleget, a Zalai-dombság szelídgesztenyései a mediterrán hatást tükrözik.

A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék természeti értékei

A Kisalföld természeti erőforrásai közül kiemelkedik a nagymennyiségű rétegvízkészlet. A mezőségi talaj bőséges mezőgazdasági termelés számára teremt lehetőséget. A hordalékkúp kavicsa az építőanyagipar egyik fontos alapanyaga. A Fertő-tavat nád szegélyezi. Ásványkincsei között soroltuk fel a tőzeget és a szén-dioxidot.
Magyarország és Ausztria közösen működteti a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. A terület a Világörökség része, évente több ezer turista keresi fel.
A Nyugat-magyarországi-peremvidék természeti értékei az erdőséget, a rétek és a legelők. A 882 m magas Írottkő a Dunántúl legmagasabb pontja. Az Őrség Nemzeti Parkban lehet tanulmányozni a különleges „szeres” települést és a terület növény- és állatvilága is különleges.