Tananyag választó:
A Kárpát-medence tájai és földtana
Jegyzet szerkesztése:
A Kárpát-medence határai
Eszköztár:

A Kárpát-medencevidék földrajzi fekvése, medencerészei

A Kárpát-medence Közép-Európában helyezkedik el. Fiatal lánchegységek határolják: nyugatról az Alpok, északról és keletről a Kárpátok, délről a Dinári-hegység, amelyek az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai. A medence a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, ez a folyam kapcsolja össze Közép-Európa más részeivel.
Területünkön egyértelműen megmutatkozik a medence-jelleg, a hegyekkel körülzárt egységben sajátos természetföldrajzi adottságok alakultak ki. A Dunántúli-középhegyvidék és az Erdélyi-középhegység három nagy medencerészre tagolja a Kárpát-medencét: a Nyugati-, a Központi- és a Keleti-medencerészre. A medencerészek Magyarország határain túl is folytatódnak: a Nyugati-medencerész Szlovéniában, Ausztriában és Szlovákiában; a Központi-medencerész Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában. A Keleti-medencerész pedig nem tartozik hazánk területéhez, Romániában az Erdélyi-medence alkotja.

Magyarország földrajzi fekvése

A Kárpát-medence több mint 300 000 km2 –es területéből Magyarország 93 036 km2 –t foglal el. A medence nyugati és középső, alacsonyabb fekvésű részei esnek Magyarország területére. Hazánk határai nem tájhatárok: északon, hosszabb szakaszon a Duna képezi természetes határunkat Szlovákia felé, ám a Kisalföld folytatódik a Duna túlpartján is. Hasonlóképpen az Északi-középhegység átnyúlik Szlovákiába, az Alföld Ukrajnába, Romániába és Szerbiába. Folyók mentén jelölték ki határainkat egy-egy szakaszon az Ipoly, a Tisza és a Dráva mentén.

Dunakanyar