Tananyag választó:
A Dunántúli-domb- és hegyvidék
Jegyzet szerkesztése:
A Dunántúli-domb- és hegyvidék természeti adottságai
Eszköztár:

A Dunántúli-domb- és hegyvidék geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai

A dombvidék felszíne alatt, a mélyben metamorf kőzetek találhatók, pl. a Keleti-Mecsekben és a Mórágyi-rög alatt óidei gránit. A Mecsekben a felszínre került az ugyancsak óidei vörös homokkő. A kővágószőlősi homokkő uránércet rejt. Ezekre a középidőben, a Tethysből mészkő és dolomit rakódott, amit a Mecsekben és a Villányi-hegységben tanulmányozhatunk.
Az újidőben keletkeztek a Pannon-tenger üledékes kőzetei: agyag és homok. Legfelül, a felszínen negyedidőszaki üledékek (lösz, kavics, agyag, homok) vannak.
A dombvidékek a Kárpát-medence vidékének kialakulásakor már nem süllyedtek tovább az Alfölddel együtt, hanem emelkedni kezdtek. Eközben főként ÉNy-DK-i irányban érték törések a felszínt – a vetődéssel a táj felszabdalódott, dombhátak emelkedtek ki, árkok süllyedtek be. A felszínen futó vízfolyások elfoglalták az árkokat, és kialakították medrüket a Dráva vagy a Duna felé.
A jégkorszaki szél által elhordott porból lösszel takart dombhátak alakultak ki. A dombhátak oldalába a záporpatakok, kisebb patakok szakadékvölgyeket, „szurdikokat” vájtak. A tájakat így mély, meredek löszfalak jellemzik. A száraz időszakban a szél formálja a felszínt, a kocsiutak mentén tovább lazítja a löszt, s löszmélyutakat hoz létre. A dombhátakról gravitációs tömegmozgásként löszcsuszamlások indulnak. A löszön jó minőségű feketeföld képződött.
Kővágószőlősön uránérc található, de a bánya már bezárt, a Mecsekben (Pécsen, Komlón) feketeszenet bányásznak.
A Dunántúli-domb- és hegyvidék tájai közül homokkal fedett a Belső-Somogy, lösszel borított a Külső-Somogy, a Tolnai-hegyhát, a Tolnai-dombság, a Szekszárdi-dombság, a Zselic, a Völgység, a Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység főként mészkővel és dolomittal borított.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék éghajlata

A Dél-Dunántúl éghajlata nedves-kontinentális. Az Adriai-tenger felől betörő szelek erősítik a mediterrán hatást.
A Dunántúlon uralkodó északnyugati szélirányt az észak-déli irányú völgyek megváltoztatják.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék vízrajzi adottságai

A terület folyóit és a patakokat a Dráva és a Duna vezeti tovább. Mesterséges vízfolyás a Balatont a Dunával összekötő Sió-csatorna.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék természetes talaja és élővilága

A hegyvidékek jellemzője a barna erdőtalaj. A Belső-Somogyot homok, a Külső-Somogyot, a Tolnai-, a Szekszárdi- és a Baranyai-dombságot, a Zselicet és a Völgységet löszön képződött feketeföld fedi. A dombhátakon vegyes lomboserdő, a Mecsekben tölgy- és bükkerdő alakult ki. Vadállatai a szarvas, az őz, a vaddisznó, a nyúl.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék védett természeti értékei

A Dráva és a Duna hazai szakaszának déli részén alapították a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Szívesen megpihennek itt a vándormadarak. A Dráva és a Duna közös védelme együttműködési feladatokat ró hazánkra, Horvátországra és Szerbiára.
A Mecsekben, a Jakabhegyen tanulmányozható a konglomerátum és a babás szerkövek különleges vidéke. A Zselic a Mecsek erdős, dombos nyugati területe, állatvilága igen gazdag. A Villányi-hegység mészköve a vidék egyik lényeges építőanyaga volt, ma már védett természeti érték. A gemenci erdő különleges szépségű ártér, jellegzetes vadállománnyal, de már az Alföldhöz tartozik.