Tananyag választó:
Németország gazdasága
Jegyzet szerkesztése:
Az európai gazdasági hatalom
Eszköztár:

Bevezető

Németország Európa legjelentősebb gazdasági hatalma, jelentős exporttal, amely jócskán meghaladja a behozatal értékét. Azonban nagy regionális különbségekkel kénytelen megküzdeni a keletnémet tartományok elmaradottsága következtében. A fejlettségi különbségek mellett a népesedési folyamatok is problémákat vetnek fel: a társadalom elöregedése gazdasági problémákat vet fel, amire ugyan részben megoldást jelent a bevándorlás, ugyanakkor problémákat is jelent.

A Kelet és a Nyugat ellentéte a német gazdaságban

Az egykori NDK tartományaiban (Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Berlin, Szász-Anhalt, Türingia) él a népesség 1/5-e, ám a termelésből való részesedésük mindössze 8%. A különbség az életszínvonalban, munkanélküliségi értékekben vagy az efy főre jutó GDP értékében is érezhető. A két ország 1990-es egyesülése után NDK sok elavult, versenyképtelen vagy erősen környezetszennyező üzemét be kellett zárni; emiatt százezrek vesztették el munkahelyüket. A két országrész fejlettségi szintje csak hosszabb idő múltán egyenlítődhet ki, pedig a nyugati tartományokból érkező tőke és a szövetségi kormánytól valamint az Európai Uniótól kapott támogatás enyhíti a felzárkózás nehézségeit. A rossz életkörülmények miatt százezrek vándoroltak a nyugati tartományokba.

Németország társadalma

Németország lakosságszáma 82 millió fő, amivel Oroszország mögött a második legnépesebb európai állam. A legelterjedtebb vallás a kereszténység: főként a délen és nyugaton élők katolikusok, északon és keleten protestánsok élnek. A vallásosság gyengébb az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban, mivel az elnyomás évtizedei alatt a hatalom nem nézte jó szemmel, ha valaki gyakorolta a vallását. Emellett a bevándorlás miatt mintegy 3 millió muszlim is él Németország területén.

Elöregedő német társadalom

Németországban a születések száma már hosszú ideje a reprodukciós küszöb alatt marad, ami hosszabb távon népességcsökkenéshez, és öregedő társadalomhoz vezet. Az elöregedő társadalom munkaerőpiacán így nagy szerepe van a bevándorlóknak. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, több mint 7 millió külföldi él a területén. A legjelentősebb a török (1,9 millió), az olasz (0,6 millió), a szerb (0,6 millió), a görög (0,4 millió), a lengyel (0,3 millió), és a horvát (0,2 millió) kisebbség. A bevándorlók eltérő kultúrája, vallása több problémát is felvetett az elmúlt években, és idegenellenes hangok is felmerültek.
Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló érkezett 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), valamint Romániából (0,3 millió).