Ország Kelet-Európában. 2004. óta az Európai Unió tagja.

A Cseh-medencét a Morva-medencétől elválasztó dombvidék, illetve középhegység Csehország déli részén. Területe hozzávetőlegesen egybeesik a Vysočina régióéval. Korábbi magyar elnevezése: Cseh–Morva-határhegység.

Területe: 237500 km2. Fővárosa: Bukarest; államformája köztársaság. Ásványkincsei: földgáz. Kőolaj, vasérc, kősó, feketeszén, barnaszén, színesfémek, mangán. Lefontosabb haszonállatai: juh, szarvasmarha, serés, baromfi.

A hegyvidéken kialakult éghajlat.

Keleti-tenger.Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Folyó Svájc és Franciaország területén. Dél-Franciaország legjelentősebb folyója, amely a történelem folyamán fontos kereskedelmi útvonalnak számított. Ma jelentős iparvidék és fontos közlekedési útvonal. Svájcban, Valais kantonban ered, a Nyugati-Alpokban, 1753 m magasan, majd átfolyik a Genfi-tavon, és Port-St-Louis-du-Rhône-nál, nagy deltával torkollik a Földközi-tengerbe.

Földrajzi terület Lengyelországban. A Sziléziai-medencét a Lengyel-alföld, és a Lengyel-középhegység fogja közre.

Közép-kelet európai ország.

Tengeri kijárattal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén

Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország. Az országot északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja.

A Kárpátoktól és a lengyel síkságtól keletre elterülő alapvetőn sík, füves pusztás terület.

Óidei röghegységek által határolt, észak felé enyhén lejtő dombvidék Csehország nyugati részén, mely a történelmi Csehország (Bohémia) területe. Alapját a Cseh-masszívum képezi.

Osztrák Köztársaság. Közép-európai állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

A Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtőterületét foglalja magába. A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.

A Pannon síkság része, ez a síkság magában foglalja például Ausztria, Csehország vagy Közép-Szerbia sík vidékeit is (Bécsi-medence, Morva-medence, Morava-völgy).

Közép-kelet európai ország, fővárosa Prága.

Jelentése szárazföldi. A kontinentális éghajlat a közepes és magasabban fekvő földrajzi szélességeken lévő kontinensek belső területein fordul elő.

Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja.

Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma, Közép-Európában fekszik. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Fővárosa Berlin.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

Nyugat-Európa egyik legfontosabb folyója, amely Svájcban ered és 6 országot érintve ömlik az Északi-tengerbe. Hossza 1233 km, vízgyűjtő területe 198 735 km2.

Más néven Montánuniót 1951-ben alapította Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését.

Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya (szövetségi állama) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma. 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb és kiterjedésében is legnagyobb városa.

Észak-atlanti Szerződés Szervezete. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban.

Egy folyó Németországban; a Rajna egyik legfontosabb mellékfolyója. Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen tartományok területét érinti. Vízgyűjtő területe egy jelentős szakaszon a Dunáéval határos.

Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig.

A párzisi medencének mintegy szerkezeti folytatása a felső Rajna völgyétől keletre. Délen az Alpok, nyugaton a Schwarzwald és a Rajna árka, északon az Odenwald, Spessarti Rhön, keleten a Böhmer- és Bayerischerwald veszik körül.

A mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdtetét 199,6±0,6 millió évre teszik és 145,5±0,4 millió éve ért véget. E „Hüllők kora” vagy „Dinoszauruszok kora” néven ismert időegység a triász időszakot követte és a kréta időszakot előzte meg.

Az Alpok Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, fő tömege, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található. Franciául: Mont Blanc, vagy olaszul: Monte Bianco (4807 m).

Az ipar egyik alágazata, amelynek célja hadi anyagok, haditechnikai termékek előállítása.

A mezőgazdasági tevékenység egy ágazata, haszonállatok tartása és szaporítása. Az állattenyésztésnek különböző típusai vannak, ezek elterjedése alapvetően az adott ország természeti és gazdasági adottságaitól függ, pl.: külterjes állattenyésztés, istállózó állattenyésztés. Az állattenyésztés feladata az új fajták, hibridek kitenyésztése is.

Az az eljárás melynek során a nyersvasból a szennyező anyagok (foszfor, kén) és a feleslegben lévő szén eltávolításával valamint az acéltípusnak megfelelő ötvöző anyagok (pl. mangán, nikkel) hozzáadásával acélt állítanak elő.

Az első benzinmotoros automobilt Karl Friedrich Benz készítette Mannheimben 1886-ban. Az autók régebben még kézzel, egyenként készültek, ma már futószalagokon haladnak, és eközben egy fémvázra szerelik az alkatrészeket. (Például az elektronikát, az üléseket, a motort, a felfüggesztéseket stb.) Az első futószalagon gyártott autó a Ford T-modell volt.

A nehézipar, azon belül is a kohászat egy ága, amely vasérc kohósításával nyersvasat vagy acélt állít elő.

Az iszlám vallás követője. Más (muszlim szempontból nem teljesen helyes) néven mohamendán vagy muzulmán.

Az elektronikai ipar olyan elektronikai eszközökkel, ill. azoknak előállításával foglalkozik, amelyek az elektronok áramlásának szabályozását, fizikai mennyiségek elektromos jellé alakítását végzik. A fő felhasználási területei az elektronikus áramköröknek a szabályozás és vezérlés, az információfeldolgozás, a műsorszórás.

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke.

Elsősorban a mai Törökország területén élő, de számos nyugat-európai országban népes kisebbséget alkotó török nyelvű nép.

Történelmi régió Közép-Európa területén, amelynek nagy része Lengyelország dél-nyugati területén, kisebb része Csehországban és Németországban található. A középkortól 1945-ig Németországhoz tartozott. Jelentős iparvidék. 

Keleti-tenger.Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Népessége alapján Lengyelország második legnagyobb városa, lakosainak száma 2004-ben 776 297 fő volt. A Łódź vajdaság központja. Az ország közepén, a łódźi fennsíkon fekszik, amely vízválasztó a Visztula és Odera vízgyűjtő területe között.

Történelmi régió Lengyelország és Németország területén a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál a Balti-tenger partján.

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke.

A pázsitfűfélék családjába tartozó kenyérgabona. Mérsékelt övi területek fő kenyérgabonája. Az a vetési idő szempontjából megkülönböztethetünk őszi (áttelelő) , illetve tavaszi (nem áttelelő) búzát. Eredete vitatott, mert a világ több táján is termesztette már az ősember. Mezopotámiában, Kínában, Egyiptomban is találtak magleleteket, írásos és rajzos emlékeket. A búzát a malmokban megőrlik, s a lisztből kovásszal, élesztővel megkelesztve kenyeret sütnek. Fehérjéi közül fontos a sikér. A földön 13 búzafaj ismert, közülük a közönséges búza (Triticum aestivum), és a kemény búza (Triticum durum) a jelentős. A búza vetésterülete a legnagyobb, mert éghajlati szempontból viszonylag tágtűrésű faj. A legjobban azonban a száraz kontinentális és a mediterrán klímát (öntözéssel) kedveli: a legjobb termésátlagot 600-900 mm csapadékkal, csernozjom talajon adja. Az úgynevezett kemény búza jobb minőségű, kevesebb csapadékot, de nagyobb hőösszeget igényel. A legnagyobb termésátlagokat az Európai Közösség területén értek el. Angol- és Latin-Amerikában, illetve Ausztráliában alacsonyabbak a termésátlagok, viszont jóval olcsóbb a termelés. Említésre méltó búzafajok még az ősi egyszemű és kétszemű búza, illetve a germán népek ősi búzája, a tönköly. A századfordulón Magyarország a világ negyedik legnagyobb búzatermesztője volt, ez azonban csak a folyószabályozás után vált lehetségessé. Magyarországnak a búza a legfontosabb gabonanövénye.

A nehéziparon belüli kategória. Ide soroljuk az autó- , vonat-, hajó- és repülőgépgyártást.

A cukorrépa (Beta vulgaris) a mérsékelt öv cukornövénye, elsősorban Európában és Észak-Amerikában termesztik. 1-2 kilós raktározó gyökere 15-20 % szaharózt tartalmaz száraz tömegre vetítve. A világ cukor termelésének 30%-a cukorrépából származik.

A Kárpátok legmagasabb eleme Szlovákia és Lengyelország határán, keskeny gerincű hegyvonulat, számos mellékvonulattal, anyaga főként gránit, helyenként gneisz. Legmagasabb csúcsa: Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

Csehország leghosszabb folyója, másik nevén Moldva. 430 km hosszú folyó több vizet gyűjt össze, mint az Elba, és Prágában, több mint 18 híd vezet át rajta.

Csehország határán Dny-ról ÉK-nek huzódó, mintegy 150 km. hosszú és 40 km széles hegység az Eister- és az Elbei homokkő-hegység közt.

Közép-Európa második legnagyobb folyója. Németország és Csehország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik. A cseh Óriás-hegység déli oldalán a Schneckoppe mellett fakadó Weiss-wassernak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.

Volt közép-európai ország. 1918–1938, majd 1945–1992 között állt fenn, a köztes idő a második világháború tartama. 1993. január 1-jén békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.

A Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította.

Közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország dél-nyugati és Csehország északi részén magasodik. Legmagasabb pontja az 1602 méteres (csehül) Sněžka (lengyelül Śnieżka), amely az Óriás-hegységben (csehül Krkonoše, lengyelül Karkonosze) található a cseh-lengyel határon.

A Keleti-Alpok (Ausztria, Németország, Svájc, Liechtenstein, Olaszország, Szlovénia) fő vonulatai kőzetei szerint három élesen elválasztható részre oszthatók: Északi- Mészkőalpok, Déli- Mészkőalpok, Középső-alpok.A Keleti-Alpok legmagasabb csúcsa a 4052 méteres Piz Bernina, a Bernina-csoport tagja.

Ausztria legdélibb tartománya. Karintia mindenekelőtt hegyvidékéről és tavairól ismert a világban.Karintia nyugaton Kelet-Tirollal, északon és északkeleten Salzburggal és Stájerországgal, délen pedig Szlovéniával és Olaszország Friuli és Velence régióival határos.

Stephansdom: bécsi érseki székesegyház, Bécs főtemploma. 1147-ben szentelték föl a passaui egyhámegye védőszentje, Szet István vértanú tiszteletére.

A földkéreg olyan kőzete, amelyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan vas nyerhető.

Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület.

Magnézium-karbonát a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. Fontos kőzetalkotó ásvány.

Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya. Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik.

A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt óidei kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

Felső-Ausztria tartományának székhelye. 188407 lakosával Bécs és Graz után Ausztria harmadik legnépesebb városa. Linzet sokáig acélvárosnak hívták, amit legnagyobb munkaadójának, a Voestalpine AG acélművének köszönhet.

Alsó, középső, felső Duna völgye természetvédelmi terület Magyarország területén. Földrajzi tájegység.

Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják az Salzburg tartomány öt „Gau”-ja közül a legészakibbat, Flachgau-t. Északnyugaton Bajorországgal határos.

Őrvidék. Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor Magyarországhoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.Határos északon Alsó-Ausztiával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ma már nem használt magyar neve Grác, a 17. században Gréc, még korábban Gerec volt. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa.

NaCl. Önmagában színtelen, de szennyeződésektől halvány színezetű, főként kocka alakú, kristályos vagy földes formában előforduló üledékes ásvány. Keménysége: 2.

Közép-Európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része. A történelmi Tirolt az 1919-es Saint-Germain-i béke osztotta ketté.

Szlovákia, a Magas-Tátra és egyben az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa. A trianoni békeszerződésig Magyarország legmagasabb pontja volt, magassága 2655 méter.

Bratislava. Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik.

A Tisza jobboldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak.

Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.

Város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. 82 100 lakosa van (2004).

Város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá.

Košice. Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006).

A Sajó bal parti mellékfolyója. Szlovákiában, Hernádfő (Vikartovce) községnél, a Király-hegy (Kráľ'ova hol'a) északi oldalán ered, Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvár mellett lép be Magyarországra. Mintegy 10 km hosszban határfolyó.

A Duna mellékfolyója Szlovákiában. 289 km hosszú, vízgyűjtő területe 5465 km², átlag vízhozama 55,2 m³/mp. Az Alacsony-Tátrában ered, a Király-hegyen (Kráľova hoľa) (1948 m). Ezután hosszanti völgyben folyik Besztercebányáig nyugatnak, majd onnan délnek.

A Kárpátok legmagasabb eleme Szlovákia és Lengyelország határán, keskeny gerincű hegyvonulat, számos mellékvonulattal, anyaga főként gránit, helyenként gneisz. Legmagasabb csúcsa: Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

1.Szlovákia negyedik legnagyobb városa, a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja. 2. a Vág bal oldali mellékfolyója Szlovákiában, hossza 197 km. A Facskói-hágó alatt, a Kis-Fátrában. Felső folyásánál több kisebb patakot, köztük bal felőle a Handlovai-patakot valamint a Nyitricát, jobb felől a Bebravát és a Radosnát.

Város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű magyarországi településtől.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

Város Szlovákiában a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában. Járási székhely. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. Gyakran csak Selmecként emlegetik.

Folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

1.A Dunajec jobbparti mellékfolyója, mely a Hincó-patak (szlovákul Hincov potok) és a Krupa-patak (szlovákul potok Krupá) összefolyásával keletkezik. 2. Város Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye. A Magas-Tátra kapuja és egyik idegenforgalmi központja.

A Dunától északra, a mai Szlovákia délnyugati részén terül el, a Duna és a Kis-Duna, illetve Vág-Duna között. Pozsonytól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. A Kisalföld részét képezi. Legnépesebb települése Komárom.

A Duna 2850 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója (a Volga mögött). Németországban, a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe ömlik. Összesen 10 országot érint: van amelyiken keresztül folyik, van amelyiknél csak határfolyó vagy nagyon rövid területen érintkezik az adott országgal. Ezen országok: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.

Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található. A tágabb értelemben vett mediterrán medence részének, a Földközi-tenger beltengerének is tekinthető. A Földközi-tengerhez a Boszporuszon és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik, az Azovi-tengerhez pedig a Kercsi-szoroson keresztül.

A romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.

A Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.Olténia legjelentősebb folyója. Erdélyben, a Déli-Kárpátokban, a Vulkán-hegységben ered, egyike azon kevés vízfolyásoknak,amelyek a Kárpát-medencében erednek, de nem a medencében érik el a Dunát.

953 km hosszú folyó, amely Ukrajnában (az Ivano-frankivszki területen, az Északkeleti-Kárpátokban, a Hoverla közelében) ered, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik.

Város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 312 113 lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi központjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A Maros felső folyásánál fekszik Romániában, Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok között. A Gyergyói-medencét a Marosfői-hágó (891 m) köti össze a Csíki-medencével, a Pongrác-tető (1256 m) a Békás-patak völgyével, a Ditrói-hágó (1225) a Kis-Beszterce völgyével, a Borszéki-hágó (1102 m) a Borszéki-medencével, a Bucsin-tető (1273 m) a Kis-Küküllő völgyével és a Libán-tető (1000 m) a Nagy-Küküllő völgyével.

A Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység. Területe megközelítőleg 35 000 km², átlagos magassága 300–600 m. Három alegységre tagolódik: Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék.

1. Dacia római provincia volt, amely a mai Erdély nyugati és déli részét, a Bánát keleti területét és Olténiát foglalta magába. 2. Román autómárka. Daciát az 1960-as évek második felétől gyártottak Romániában Renault licensz alapján. Jelenleg a Renault tulajdonában lévő romániai leányvállalat gyártja a márkát.

Város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá.

Románia egyik legfontosabb folyója. A Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A következő romániai megyéken folyik át: Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Vâlcea, Olt és Teleorman. Turnu Măgurele mellett ömlik a Dunába.

Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs, a Maróti-hegyek legalacsonyabb tagja. A hegy nagyban befolyásolja a város arculatát, mert a Vaskapu és a Duna által közrefogott kis területen így alakult ki a kisvárosias városkép szűk utcáival.

Románia egyik fő történelmi tartománya, amely az ország déli részén fekszik. Északon a Déli-Kárpátok, nyugaton, délen és keleten a Duna határolja. Területe 76 381 km2. Népessége: 8 811 572 fő (2002).

Város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt.