Hivatalos név: Litván Köztársaság. Északkelet-Európában fekvő ország, nyugaton a Balti-tenger határolja. Fővárosa Vilnius. Államformája köztársaság. Hivatalos nyelve a litván. Területe  65 200 km2. Becsült népessége 3 361 100 fő (2008) Európai Uniós tagállam (2004).

A Kárpátoktól és a lengyel síkságtól keletre elterülő alapvetőn sík, füves pusztás terület.

Oroszország harmadik legnagyobb édesvizű tava a Bajkál- tó és a Ladoga-tó után. Területe 9890 km².

Oroszországi édesvizű tó Karéliában és a Leningrádi területen, Szentpétervártól kb. 50 km-re északkeletre. Ez Európa legnagyobb tava, a Föld 15 nagy édesvíz-tartalékának egyike. Körülbelül 210 kilométer hosszú és 130 kilométer széles, mélysége helyenként eléri a 225 métert. A tóba 32 kisebb folyó ömlik, de vizét csak egyetlen folyó, a Néva vezeti le.

Város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz. Az Arhangelszki terület fővárosa. Népessége 355 500 fő (2002).

1. Eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. 2. Folyó Oroszországban és Kazahsztánban. 1775-ig oroszul Jaik, kazah nyelven Zsaik volt a neve. Az Európa és Ázsia közti határ egyik szakaszát alkotja.

Kelet-Európa területén található állam, amely Európa második legnagyobb területű országa. Államformája köztársaság, fővárosa Kijev. Hivatalos nyelve az ukrán. Területe 603 550 km2, lakossága 45 415 596 fő (2010). 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól.

Kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.

Európa leghosszabb (3690 km) és legbővizűbb folyója, amely Oroszország területén, a Valdaj-hátságon ered, és a Kaszpi-tengerbe torkollik. Az ország húsz legnagyobb városa közül tizenegy fekszik a vízgyűjtő területén.

Európai állam. Fővárosa Tallin. Államformája parlamentáris köztársaság. Hivatalos nyelve az észt. Területe 45 226 km². Becsült népessége 1 340 021 (2010-es becslés szerint). Az Európai Unió és NATO tagállama.

Oroszország fővárosa, amely az ország keleti részén, a Moszkva folyó partján helyezkedik el. Területe 1081 km2, népessége 10 562 099 fő (2010). Az ország politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási valamint közlekedési központja.

Hivatalosan Moldovai Köztársaság, a magyar köznyelvben Moldávia. A középkori Moldvai Fejedelemség keleti része. Nyugati része Romániában található, ezt a területet az elkülönítést segítendő, Moldvának nevezzük. A Moldovai Köztársaság Kelet-Európában található független, demokratikus állam, államformája köztársaság, fővárosa Kisinyov. Területe 33 843 km2, becsült népessége 4 317 483 fő (2010), hivatalos nyelve a moldáv (amely a román egyik változata), orosz, ukrán, gagauz.

Korábbi nevén Petrográd. Oroszország nyugati részén, a Balti-tenger Finn-öböl beli partján fekvő kikötőváros, amely a Néva-folyó torkolatánál jött létre. Moszkva után Oroszország második legnagyobb városa. Fontos turisztikai, gazdasági és kulturális központ. Területe 1400 km2, népessége 4 600 310 fő (2010).     

Oroszország északnyugati csücskében terül el, a Murmanszki területhez tartozik. Neve a számi Guoládat (am. „halban gazdag vidék”) szóból származik.

Hivatalos nevén Oroszországi Föderáció, a Föld legnagyobb területű állama, amely Ázsia északi területén található, területe Európa keleti részétől a Csendes-óceánig terjed. Államformája szövetségi köztársaság, fővárosa Moszkva. Területe 17 075 200 km2, becsült népessége 139 390 205 fő (2010), hivatalos nyelve az orosz.

Finnország egyik történelmi tartománya volt. Szomszédai Nyland, Savolax és Österbotten tartományok. A II. világháború alatt Nyugat-Karéliát a Szovjetunió erőszakkal elfoglalta.

Kelet-európai ország, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol. Fővárosa Minszk, jelentős városai Breszt, Hrodna, Homel, Mahiljov és Vicebszk. Területének az egyharmadát erdő borítja.

Hivatalos név: Lett köztársaság. Északkelet-Európában fekvő ország, nyugaton a Balti-tenger határolja. Fővárosa Riga. Államformája köztársaság. Hivatalos nyelve a lett. Területe  64 589 km2. Becsült népessége 2 268 600 fő (2008). Európai Uniós tagállam (2004), tagja a NATO szervezetének is.

Így nevezik az európai kontinens ősi magvát; geológiai és morfológiai értelemben a kanadai pajzs párja. Magában foglalja Finnország és Skandinávia nagyobb részét az archaikum óta gyűretlen, gneiszból, kristályos palákból granitból és régi vulkanikus kőzetekből álló tömeg.

Hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa dél-keleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.

Másnéven barnakő. Igen fontos ipari anyag, s pedig nemcsak a mangánfém kiolvasztására, illetőleg mangánvegyületek előállítására szolgál; hanem még inkább számos egyéb célra; nevezetesen oxigén készítésére, mert oxigénjét könnyen elbocsátja; legfőképen pedig klór és klórsavas sók gyártására. Leggyakrabban finoman szálas, rostos sugaras szövetű és szőllőded, cseppköves, veséded és egyéb formájú halmazokban, továbbá vaskosan és földesen találni. Rendesen más mangántartalmú ásványoknak, nevezetesen pedig a manganitnak (mangánhidroxidnak) mállási terméke.

Város Ukrajna északi részén. Nevét az itteni atomerőműben, 1986-ban bekövetkezett robbanás tette ismertté, mely radioaktív szennyezést okozott még több ezer kilométerrel távolabbi európai területeken is. A csernobili nukleáris katasztrófa volt az eddigi legsúlyosabb az atomenergia békés célú használatának kezdete óta.

A Duna leghosszabb mellékfolyója, amely öt országon folyik keresztül. Ukrajnában a Máramarosi-havasokban, a Fekete-Tisza forrásnál ered, és a Szerb Vajdaságban Titelnél ömlik a Dunába. Hossza 962 km, vízgyűjtő területe 157 000 km2. 1846 után jelentős szabályozáson esett át a gyakori áradások megakadályozása érdekében.

Ukrajna fővárosa, amely az ország északi-középső részén fekszik a Dnyeper folyó két partján. Lakosainak száma 2003-as adatok szerint 2 819 566 fő (2008). A folyó a város határain belül számos mellékágat és szigetet képzett. Északról a Deszna folyó és a Kijevi-víztározó, délről a Kanyivi-víztározó határolja.

Az Eurázsiai hegységrendszer tagja, amely 1500 km hosszan, 7 ország területét érinti. Keletkezésének fő időszaka az újidő harmadidőszakára tehető. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs 2655 m, a Magas-Tátrában található.

Területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít.

Magmás kőzetek esetén a hasadékokban, magas hőmérsékletű, magmás eredetű gőzökből, illetve üledékes kőzetekben, főleg a homokkő kötőanyagában kiváló uránt, nagy koncentrációban tartalmazó érc.

1362 km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén. Ukrajnában, a lengyel határ mellett ered, és a Fekete-tengerbe ömlik. Egy rövid szakaszon természetes határt képez Moldova és Ukrajna között, majd keleti partjainál terül el az ún. Dnyeszter Menti Köztársaság.

A földkéreg olyan kőzete, amelyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan vas nyerhető.

Területi jelentőségű áros Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Alsó szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart.

Oroszország leghosszabb folyója, amely az Altáj hegységben ered, és a sarkkör környékén ömlik a Kara-tengerbe. Hossza 5410 km, vízgyűjtő területe 2 972 497km2. Oroszország harmadik legnagyobb vízhozamú folyója.

Természetes szénhidrogénekből álló folyékony energiahordozó.

A nehézipar egyik ága, amely alapvetően különböző gépeket, berendezéseket, illetve lakossági fogyasztási cikkeket (pl. háztartási gépek) állít elő.

Hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa dél-keleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.

Földünk egyik leghosszabb hegységrendszere. Észak-Afrikától Dk-Ázsiáig húzódik. Kialakulása a földtörténeti középkor Kréta korszakában kezdődött és még napjainkban is tart. Legfontosabb tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hg., Kaukázus és a Himalája.

Oroszország legnagyobb vízhozamú folyója. Vízgyűjtő területe 2 600 000 km2. Hossza 4092 km. Az év nagy részében jég borítja. Torkolatától kb. 2900 km hosszan hajózható.

A vegyi anyagokat, gumit, műanyagokat és petrolkémiai termékeket előállító iparág.

Oroszországi édesvizű tó Karéliában és a Leningrádi területen, Szentpétervártól kb. 50 km-re északkeletre. Ez Európa legnagyobb tava, a Föld 15 nagy édesvíz-tartalékának egyike. Körülbelül 210 kilométer hosszú és 130 kilométer széles, mélysége helyenként eléri a 225 métert. A tóba 32 kisebb folyó ömlik, de vizét csak egyetlen folyó, a Néva vezeti le.

A Bajkál-tó Dél-Szibériában, Oroszországban található. A világ legmélyebb tava (1642 m), mely a Bajkál-árokban jött létre. Magában foglalja a Föld édesvízkészletének egyötödét. Élővilága különleges, az állatfajok közül kiemelkedik a bajkáli fóka. Különleges természeti értékei miatt 1996 óta a világörökség része.

Egykori növények pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó (tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit).

Eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert.

Oroszország fővárosa, amely az ország keleti részén, a Moszkva folyó partján helyezkedik el. Területe 1081 km2, népessége 10 562 099 fő (2010). Az ország politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási valamint közlekedési központja.

A Kárpátoktól és a lengyel síkságtól keletre elterülő alapvetőn sík, füves pusztás terület.

A modern indusztrializmusban a vas- és fémipari fél- és készgyártmányfeldolgozó nagyüzemek közkeletű, német eredetű elnevezése.

Szénhidrogénekből álló gáznemű anyag, amely az egykori planktonok pusztulásával keletkezett fosszilis energiahordozó.

Város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz. Az Arhangelszki terület fővárosa. Népessége 355 500 fő (2002).

Oroszország harmadik legnagyobb édesvizű tava a Bajkál- tó és a Ladoga-tó után. Területe 9890 km².

A Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország és Irán között. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, azt sósnak találták.

A földkéreg olyan kőzete, amelyből az adott tudományos-gazdasági fejlettség mellett gazdaságosan vas nyerhető.

Európa leghosszabb (3690 km) és legbővizűbb folyója, amely Oroszország területén, a Valdaj-hátságon ered, és a Kaszpi-tengerbe torkollik. Az ország húsz legnagyobb városa közül tizenegy fekszik a vízgyűjtő területén.

Kikötőváros Oroszország legészaknyugatibb területén, a Kola-öbölben, a Kola-félsziget északi partján, Moszkvától 1967, a Barents-tengertől 12 kilométerre, a norvég és a finn határ közelében.

Rezet tartalmazó ércek gyűjtőneve. A legfontosabb rézércek a kalkopirit, kalkozin, malachit, mazurit és kuprit.