Bevezető
India körülbelül 1,2 milliárd lakosával a világ második legnépesebb országa Kína után, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben átveszi a vezető helyet ebben a rangsorban. A népes lakosság igen sokszínű vallási és nyelvi szempontból. Az ország gazdasága – annak ellenére, hogy rengeteg jelentős ásványkinccsel rendelkezik – elsősorban a szolgáltatásokra épül.
Vallási megosztottság
India életében mai napig nagy szerepe van a vallásnak – maga az ország területe is főleg vallási alapon lett meghatározva a gyarmati időszak végeztével. A legelterjedtebb a hinduizmus, amelyhez a lakosság mintegy 80%-a tartozik, míg a második legjelentősebb az iszlám, amely a népesség 13%-át jelenti. A két nagy vallás között még ma is előfordulnak konfliktusok. Bár India a buddhizmus szülőföldje, ma már csak nagyon kevesen tartoznak ehhez a valláshoz. A gyarmati időszak térítő missziói idején jelent meg a kereszténység, amelyhez az indiaiak 2,3%-a tartozik. Számukat tekintve nem meghatározóak, jelentőségüket tekintve fontosak a szikhek, akik közül sokan a hadsereg vezetői illetve értelmiségiek. A szikh vallás a hindu és muszlim vallás keveredéséből jött létre.
Népek, nemzetiségek
India népességét több népvándorlás, bevándorlások és a gyarmatosítás formálta mai képére – ennek az eredménye a mind nyelvi, mind etnikai, mind pedig vallási szempontból sokszínű népesség. A népvándorlások általában délre szorították a korábban ott élőket. Időszámításunk előtt a negyedik évezredben érkeztek a Hindusztáni félszigetre a dravidák, akik jelentős birodalmat hoztak létre. Őket az indoárják szorították délebbre mintegy 1500 évvel később.
Öt nagy nyelvcsalád is megtalálható az országban, és 22 hivatalos nyelv van Indiában. A legtöbben a hindit beszélik, körülbelül 450 millióan. Jelentőségét tekintve fontos az egykori gyarmatosítók nyelve, az angol, amely sokáig a tudomány és közigazgatás nyelve volt. Az ország történelmi múltja miatt egyes etnikai közösségek szétszórtan, mozaikszerűen helyezkednek el a félszigeten.
Kasztrendszer
Bár az 1950-es években betiltották, a kasztrendszer a mai napig meghatározó eleme India társadalmának – elsősorban a falvakban, mivel a városokban kezd halványulni a hatása. Ennek lényege, hogy a társadalomban több ezer, egymástól elkülönülő csoport van, amelybe az emberek születési alapon kerülnek, és nem léphetnek ki belőle, és az egyes csoportok (kasztok) között alá- és fölérendeltségi viszony van. Az egyes kasztokban szigorú előírások szabályozzák lehetséges a viselkedést, vagy azt, milyen foglalkozást vállalhatnak az oda tartozók. A legalsó része ennek a rendszernek a kaszton kívüliek csoportja, ők az érinthetetlenek, akik a legnehezebb, legkevésbé vonzó munkákat végzik.
Ásványkincsek Indiában
Az ország jelentős ásványkincs vagyonnal rendelkezik: feketeszén-termelésben illetve vasérc-készletekben a világ élmezőnyébe tartozik, de fontosak mangán- és rézlelőhelyei is. A legismertebb szénbányászati központ a Damodar-folyó völgye, ahol jelentős nehézipar alapult a készletekre. Kevésbé gazdag szénhidrogénekben, bár az utóbbi időben a part menti selfeken (pl. Mumbai környékén) kőolajat és földgázt találtak – ez azonban nem elég még a hazai igények kielégítésére sem.
Fejlett szoftvergyártás, fejletlen infrastruktúra
Sajátos az ország gazdasága, ugyanis sok más ázsiai országgal ellentétben elsősorban nem a tömegtermékeket gyártó ipara a meghatározó, hanem a szolgáltatások, amelyek a GDP legnagyobb részét adják. Az indiai ipar legdinamikusabb ágazatai a számítástechnikához kapcsolódnak, és nagy hozzáadott értéket biztosítanak. A szoftvergyártás központja a délen fekvő, az „Indiai Szilícium-völgyként” is emlegetett Bangalore, amely egyetemének köszönheti fejlődését.
Az ország vidéki területeinek hiányos infrastruktúrája, és a nagyvárosok túlnépesedés miatt nehezen fenntarthatósága akadálya a gazdasági fejlődésnek, a külföldi beruházásoknak. A közlekedést pedig a nagy távolságok mellett az nehezíti, hogy Indiában nem létezik egységes vasúti nyomtáv, azaz egységes vasúti hálózat sem. A városokban jelentős építkezések, fejlesztések indultak meg az utóbbi években, hogy a nagyvállalatok irodahelységek iránti igényét kielégítsék. Emellett a munkaerő is fejlesztésre szorul, a lakosság több mint 1/3-a ma is analfabéta.
Bollywood
India a világ legnagyobb filmgyártója, ugyanis itt készül évente a legtöbb film – évente több mint 1000. Az iparág központja Mumbai, azaz gyarmati nevén Bombay. A Hollywood és Bombay szavak összevonása nyomán nevezik ezt a központot Bollywoodnak. Az itt gyártott filmekben erősen megjelenik az indiai kultúra és ízlés – így elsősorban az indiaiak lakta területeken terjednek világszerte, de Ázsia más országaiban is népszerűek. A bollywoodi filmgyártás azért jött létre, mert az korlátozások miatt nehéz volt a külföldi filmek behozatala. Bár Mumbai a legfontosabb, de mellette más központjai (pl. Chennai) is vannak az iparágnak.
Indiai városok
A főváros Delhi közlekedési központ, és említést érdemel gépipara is, de a legjelentősebb a tercier szektor. Agra az itt található Tadzs Mahalról ismert, amely egyike a világ legismertebb műemlékeinek. Az épület egy fehér márványból készült síremlék. Mumbai az ország legnépesebb, több mint 20 millió lakosú agglomerációjának központja, India legfontosabb kikötője és ipari központja, de a világ talán a filmgyártásáról ismeri leginkább – évi több száz mozit forgatnak „Bollywoodban”. Kolkata egykor Brit India fővárosa volt, ma a világ egyik legnagyobb textilipari központja (jutaipar), és nagy forgalmú kikötőváros. Jelentős kikötő a déli területek legnagyobb ipari központja, Chennai (Madras) is.